Sokáig el tudta rejteni a világ és a kubai nép elől, hogy mennyire is imádja a luxust. A kubai diktátor jelentős ingatlanvagyont halmozott fel – párhuzamosan a jegyrendszer bevezetésével és fenntartásával. 10 évvel ezelőtt az amerikai Forbes becslése szerint gazdagabb volt, mint Csányi Sándor.
55 évvel ezelőtt Costa Rica-i felségjelzésű hajók kubai emigránsokat szállítottak a Disznó-öbölhöz – nem a Fidel Castro hatalomra jutása után hazatérő kubaiak keltek útra az Egyesült Államokból. Az amerikaik által kiképzett és felfegyverzett kubaiak valójában amerikai hajókon hajóztak a kubai partok felé, a hamis felségjelzésre azért volt szükség, mert az USA kapcsolata enyhén szólva elhidegült a Szovjetunió felé tendáló Castro-rezsimtől. A kubai emigránsok támadása valójában egy amerikai terv része volt. Kennedy elnök annak ellenére engedélyezte a kockázatos akciót, hogy arról a szovjet és a brit hírszerzés is tudott, értesítették is Washingtont, hogy a kubainak álcázott hadművelet könnyen kudarcba fulladhat. A ki nem mondott cél egy elhúzódó polgárháború kirobbantása volt, ahol az amerikaik beavatkozhatnak – csakhogy a helyzet a rosszul felmért kockázatok mellett egyáltalán nem volt polgárháborús, a lakosság Castro mellett állt 1961-ben. A művelet katonailag sem volt kellően átgondolt, 3 nap után összeomlott. Kubát végleg a szovjet érdekszféra és a szocializmus felé lökte az akció, holott a később a “Szocializmus vagy halál” felkiáltással a hatalmát bebetonozó és pár nappal ezelőtt 90 éves korában elhunyt Castro politikai pályájának elején még nem úgy nézett ki, hogy szocialista vezér lesz belőle. Taníttatása és a luxushoz való vonzódása sem éppen ezt támasztotta alá. Merthogy a forradalom gyermeke egyáltalán nem élt puritán módon.
Vendégház a Castro-birtokon, amit még Fidel apja építetett az 50-es években
A Disznó-öböl válság megpecsételte a két ország sorsát egy jó időre. Pedig a két férfiben, Kennedyben és Castróban több volt a közös pont, mint gondolnánk. Mindketten jólétbe születtek, apjaiknak nagyon is komoly terveik voltak fiaik karrierjével, imádták a sportot és mindketten harcoltak a szabadságért. És itt vége is a párhuzamoknak. JFK fiatalon meghalt, Castro a Disznó-öböl válság után még 10 elnököt élt túl. Kennedy soha sem élt a róla elnevezett utcában, és nem is egy palotából irányította országát, a forradalmat importáló szocialista Castro ugyanakkor – meglehetősen álszent módon – igencsak fényűző módon élt.
Az amerikai Forbes utoljára 10 évvel ezelőtt becsülte fel, milyen gazdag lehet a kubai diktátor: akkor 900 millió dollárra taksálták a személyes vagyonát. Castro nagyon is szerette a luxust.
Az ellene tervezett több száz gyilkossági kísérlet miatt szinte paranoiás lett, magánéletét annyira védte, hogy még a hőn szeretett kubai nép sem tudta, éppen hol lakik – és milyen körülmények között – vezére. A biztonsági szempontok mellett ez azért is volt szükséges, mert Castro nagyon más képet mutatott arról kifele, ahogy valójában élt. Nem is ok nélkül.
Fidel Castro apja Angel Castro gazdag kereskedő volt, 25 ezer hektáros cukornádültetvényükön 400 napszámos dolgozott. Itt nőtt fel a kis Fidel – az átlagosnál sokkal jobb körülmények között. Az 1915-ben a Las Manacas farmon épített családi ház leégett, itt született Fidel és a Kubát most irányító öccse, Raúl is. A házat újjá építették, ma múzeum.
Akárcsak JFK, Fidel is bentlakásos iskolába kerül, Kuba egyik katolikus elitgimnáziumába. Három dolog volt, ami miatt ekkor rajongott: az írás, a politika és a baseball. Az éles eszű de kissé faragatlan vidéki fiút a társai csak úgy hívták, az Őrült. Hogy a politikához igen korán közel került, azt jól mutatja, hogy már 12 évesen levelet írt az akkor újraválasztott Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek, gratulált neki választási eredményéhez. Az 1940-ben írt levélben a kis Castro még egy tízdolláros bankjegyet is kért a demokrata elnöktől.
Castróék birtoka a sziget nyugati felén, Biránban amellett, hogy hatalmas volt, nem volt egy átlagos ültetvény: iskola, postahivatal, söröző és hotel is működött a területén, sőt, kakasviadalokat is rendeztek egy erre kialakított ringben. Mint egy kisebb közigazgatási egység, úgy működött, élén a befolyásos Ángel Castróval.
Talán ő sem gondolta volna, hogy fiát épp a szocializmus repíti majd az ország élére.
A paranoiás vezért többször is meg akarták gyilkolni, ne feledjük, 1962-ben az amerikaik bombázták is Kubát, az államosításba kezdő forradalmár ugyanis rengeteg amerikai érdeket sértett. Aktív évei alatt Castro sokszor lakhelyet váltott pont emiatt, de miután 49 évet követően 2008-ban visszavonult, Havanna elővárosában, a Punto Cero (Nulladik pont) nevű lakóparkban rendezkedett be. Itt sem vetette meg a luxust, számtalan dél-amerikai államfő, Vlagyimir Putyin és Ferenc pápa is meglátogatta itt az elmúlt években (sőt, a birtokon 3 pápa is járt, hiszen – az amúgy nem mellesleg argentin – Ferenc elődei, XVI. Benedek és II. János Pál is itt látogatta meg az egykori kubai elnököt).
A Punto Cero egyik luxusépülete – egykor golfklub volt
A forradalom előtt épült villához eredetileg egy golfpálya is tartozott, a tengerparttól nem messze terül el a körbekerített 75 hektáros birtok. Narancs-, mandarin és citromfaligetek mellett hat üvegház és egy kisebb csorda holstein tehén látta el a titkos, katonai objektumként védett luxuspark konyháját friss hozzávalókkal. Minderről Castro testőre tálalt ki egy 2014-ben megjelenő könyvében (Juan Reinaldo Sanchez 17 évig szolgálta Castrót, majd két évet raboskodott börtönében mielőtt sikerült elszöknie, 2014-ben először francia nyelven jelent meg Fidel titkos, kettős élete c. könyve). A Castro család valamikor a 70-es évek elején költözött az öbölmenti, zárt lakóparkba, a család legtöbb tagja ma is itt él. A világ és Kuba egy része 2002-ben tudta csak meg, hogy a titkos rezidencia létezik, Castro egyik fiának volt barátnője akkor juttatott a szigeten kívülre egy felvételt. Visszavonulása előtt Castro nyaranta innen járt be dolgozni, Havanna ugyanis 15 percre van a Punto Cerotól.
Fidel Castro egyik titkos luxusapartmanja Caya Piedrán
Castrónak becslések szerint több mint 20 ingatlana van a szigeten (úgy tűnik, a forradalmat követő államosításba belefért egy kis magánosítás). Az egyik legszebb ezek közül Cayo Piedra, amely épp a Disznó-öböl mellett található, mesés partszakasz mellett terül el. Fidel ide általában 55 láb hosszú luxusjachtján érkezett meg, de a birtokon van helikopter-leszállópálya is a saját kikötő mellett. La Caleta del Rosario is a diktátor kedvelt nyári helye volt, itt privát strand is tartozik az ingatlanhoz. A La Deseada (jelentése: A vágyott) pedig azért volt az egyik kedvence, mert innen indult a kacsavadászatokra.
