Nagy művek születtek már kávéházakban, és ez nem véletlen. Másképp működik az emberi agy, ha kicsit duruzsolnak körülötte és mindig változik a kép.
Pablo Picasso, J. K. Rowling, Simone de Beauvoir, Jean-Paul Sartre, Bob Dylan – csak pár zseniális alkotó és gondolkodó, aki előszeretettel alkot vagy alkotott valamely kávézóban, legyen szó írásról, rajzolásról vagy dalszövegírásról. A kávéházi szellemi munka gondolata nemcsak azért csábító, mert már a második karanténév elején, hosszas otthoni távmunka után romantikus emlékeket ébreszt, hanem mert tudományos érvek szólnak amellett, hogy serkenti a produktivitást és a kreativitást.
Mégpedig dióhéjban azért, mert a zaj, az emberek, a vizuális ingerek épp kellő mértékben vonják el a figyelmünket ahhoz, hogy a legélesebb és legkreatívabb formánkat hozzuk.
A duruzsolás jó
A zajról elsőre azt gondolnánk, hogy zavaró, ám érdekes módon pont nem az a legjobb megoldás, ha füldugóval ülünk be dolgozni. A kávéházi háttérzaj éppen hogy serkenti a kreativitást, persze csak akkor, ha kellően moderáltan vesz körül minket. Egy, a BBC által említett 2012-es tanulmány ezt azzal indokolja, hogy ilyenkor az absztrakt gondolkodás felélénkül, ami kreatívabb ötletekhez vezet.
Egy másik – 2019-es – tanulmány szerint először az állatvilágban figyeltek meg hasonló összefüggést a duruzsoló háttérzaj és az élesebb érzékelés között, ami aztán az embereknél is beigazolódott. Mint ahogy az is, hogy szolid háttérzajban – kellemes jazz, halk beszélgetés foszlányok és a kávégép berregése mellett – jobban megy a döntéshozatal is, ezt van, aki egyenesen „kávéház-hatásnak” hívja.
Motivál a látvány
Egy másik ösztönző hatása a kávézóknak a többiek látványa.
Ha körülötted mindenki ül egy asztalnál és dolgozik valamin, akkor te is jobban belejössz a munkába, ezt is számos tanulmány is igazolta.
Ugyanígy serkentőleg hatnak a megszokottól eltérő vizuális ingerek, nem mindig ugyanazt a négy falat és ugyanazokat az embereket látod magad körül, és nem mindig ugyanabban a székben ülsz, mint otthon vagy az irodában. Mások a fények, emberek jönnek-mennek, kávé- és sütiillat terjeng, mindig kicsit más – ezek apró ingerek, amikre koncentrálás közben próbálunk nem is odafigyelni, de tudat alatt befolyásolják az agyműködésünket.
Bár a kávéházat tipikusan magányos dolgozók terepeként képzeljük, csapatmunkára, csoportos ötletelésre is ideális. „Informálisabb, lazább a hangulata, mint egy irodai tárgyalónak, arról nem is beszélve, hogy mennyivel több hanghatást és vizuális ingert tud adni a zoom megbeszélésekhez képest” – mondja a New York-i University of Buffalo egyik professzora, aki nemrég könyvet is írt a kávéházi munka előnyeiről.