Az Apple hivatalosan is megerősítette azokat a pletykákat, amik a tavaly bemutatott Apple Vision Pro VR-headset év eleji megjelenése körül keringtek. A bejelentés szerint a termék február másodikától lesz elérhető, egyelőre csak az Egyesült Államokban, ötszázezer példányban. De mit is kell tudni az Apple virtuális vagy vegyes valóság szemüvegéről? Elmondjuk és ezzel párhuzamosan néhány fogalmat is tisztába teszünk.
A virtuális valóság technológiájának gondolata már régóta foglalkoztatja a játékipart. Mint a „következő nagy technológiai hullámra”, először az Oculus Rift 2016-os megjelenése körül kezdtek el rá hivatkozni. Az Oculust végül felvásárolta a Facebook (Meta), hogy a metaverzum stratégiájának sarokkövévé tette – és bár utóbbi körüli felhajtás kicsit alábbhagyott, a virtuális valóság technológiai fejlesztése töretlenül halad. (Az Oculus alapítója, Palmer Luckey egyébként hátrahagyta a virtuális valóságot, egy új típusú hadiipari beszállító vállalatot épít Anduril néven.)
Apple Vision Pro
Az Apple szokásához híven a technológiai adaptációs görbe későbbi szakaszában lépett be a VR-szemüvegek piacára: azaz megvárta, hogy olyan technológiák is elérhetőek legyenek, ami illeszkedik a filozófiájához és a dizájnjához. Így érkeztünk el 2023 júniusához, amikor az Apple éves fejlesztői konferenciáján lerántotta a leplet az Apple Vision Próról.
A Vision Pro a bejelentés alapján egy önmagában használható virtuálisvalóság-rendszer lesz, és persze az Apple eszközök és kiegészítők ökoszisztémájába is integrálják majd. A szemüveg 4K felbontásban lesz képes elénk tárni a virtuális teret, amiben nem a játék, hanem munka és a tartalomfogyasztás kapott főszerepet – erre utal a „Pro” elnevezés is. Az Apple Vision Pro és egy Mac összekötésével több monitort és alkalmazást is futtathatunk párhuzamosan a virtuális munkaállomáson.
Azok a tech újságírók, akiknek már volt szerencséje kipróbálni a headsetet, egyöntetűen az intuitív szemmozgás-követésen és az ujjak összecsíptetésén alapuló kezelőfelületet emelik k.
Mixelt valóság
Ami a mögöttes technológiát illeti, az Apple Vision Pro egy virtuális és egy augmentált valóság készülék „keveréke”, más néven „mixelt valóság”. Azaz, bár a rendszer teljesen zárt, a terméken elhelyezett kamerák segítségével a fizikai valóságunk „digitálisan renderelt” változatát láthatjuk, és azon belül használhatjuk a különböző alkalmazásokkal, melyek a térben különböző helyeken jelennek meg. Ezért az Apple nem is a virtuális/augmentált/mixelt valóság jelzőket használja termékének bemutatására, hanem mint „térbeli számítógép” hivatkozik rá.
Az Apple Vision Pro első generációs termék, a technológiai változásokra fogékony korai felhasználókat (early adopters) célozza meg – tulajdonképpen egyfajta technológiai demo. Ezért a szériagyártásához képest limitált, körülbelül ötszázezres példányszámban lesz elérhető, kizárólag az Egyesült Államokban. Az ára is a limitált szériához igazodik, ugyanis igen borsos, 3499 dollár. Bár az Apple termékei sokszor a technológiai luxus árazást követik, a mostani Vision Pro sikerétől nagyban függő következő generációk feltehetően olcsóbban lesznek majd elérhetők,
a jelenlegi ár ugyanis a piaci vetélytársak (Meta, HTC, Sony) átlagárainak több mint nyolcszorosa.
Apple vs. Meta
A Vision Pro megjelenésével az okostelefonok piaca után az Apple egy újabb területre merészkedik be. Az elemzők arra számítanak, hogy a Google (Alphabet) által tulajdonolt Android (nyílt rendszer) és az Iphone (zárt rendszer) differenciáltságához hasonló piaci dinamikák alakulnak majd ki az Apple és a versenytársak – a Meta, a HTC, a Sony, valamint az egyéb kisebb szereplők – között.
A virtuálisvalóság-piac jelenlegi legnagyobb szereplője a Meta, ahol Mark Zuckerberg az Oculus akvizíciója után, valamint a Web 3.0 (az internet új, decentralizált alapokra fektetett alternatívája, ami összefonódott az online térben létezés, azaz a metaverzum és a tulajdonlás, vagyis az NFT-k térnyerésével) körüli felhajtás következtében a metaverzumot és a virtuális valóságot jelölte ki a következő évtizedre mint stratégiai irány. A Meta által gyártott Quest-széria jelenleg belépő szinten az előző generációs, Meta Quest 2-t kínálja (249 dollárért), míg a Meta Quest 3 már 499 dollárba, a topkategóriás Meta Quest Pro 999 dollárba kerül.
A Quest 3 rendszerek az Apple Vision Próhoz hasonlóan mixelt valóság technológián alapulnak, de sokkal inkább a játék és a metaverzum irányába pozicionálták őket, ezzel szemben az Apple inkább szórakozást és hatékony munkát ígér. A Quest-széria kezeléséhez emellett joystickra is szükség van, ami sokat elvesz a rendszer intuitív használhatóságából. Jó analógiák erre az Iphone megjelenése előtt népszerű rezisztív telefon kijelzők és a hozzájuk használt érintő tollak, más néven stylus-ok, illetve az Iphone multi-touch kapacitív kijelzője, amihez az ujjak voltak az elsődleges „nyomófelületek”. Manapság már az utóbbi technológia dominál, várhatóan a virtuális valóság interfészek is az Apple megoldása felé fog felzárkózni.
És a többiek
A másik fontos szereplő a HTC, melynek Vive-szériája elsősorban a gamerközösséget szólítja meg, a Meta Oculus-akvizíció előtti stratégiájához hasonlóan. A HTC belépő-kategóriás terméke a Vive Flow, ami a telefonhoz vagy számítógéphez csatlakoztatható VR-készülék (tehát önmagában nem használható), az ára 569 euró. A Vive Pro 2 egy szintén gamer-számítógépekhez ajánlott, 4K felbontású játékokra optimalizált headset, 1539 euróért. Végezetül a Vive-nak is van egy mixelt valóság megoldása, a Vive XR Elite, ami egy önmagában is használható készülék és jelenleg 1449 eurós áron kapható a HTC weboldalán.
Szintén jelentősebb szereplő a piacon a Sony, az általuk gyártott PS VR és PS VR2 eszközök azonban csak a cég által gyártott Playstation konzolokkal használhatók.
Érdemes még megemlíteni a MagicLeap nevű vállalatot, ami az augmentáltvalóság-headsetek fejlesztésére és azok ipari, orvosi és egyéb munkahelyi implementálására szakosodik. Az ő termékeik is áttételesen versenytársai lehetnek az Apple Vision Prónak, azonban utóbbi professzionális alkalmazási területei valószínűleg közelebb állnak majd az Apple Mac termékeinek felhasználási formáihoz.
Szintén érdemes a mostanában szárnyaló Microsoft HoloLens projektjét is megemlíteni. Ennek második generációs változata ugyan még kapható, a cégen belül és a technológiai szektor szakértői szerint is csúfos bukásnak számít. Ebből a szempontból is érdekes lesz figyelni az Apple Vision Pro körüli várakozásokat és a megjelenés utáni véleményeket: noha az Apple termékei a múltban mindig nagyon jól rezonáltak a fogyasztókkal, és képesek voltak olyan szegmensekben is keresletet teremteni, amire még nem létezett explicit fogyasztói igény, könnyen lehet, hogy metaverzum körüli szkepticizmus és a fizikai világ valós problémái rányomják a bélyegüket a Vision Pro piacra dobására.