30 bár, 11 nap, egy verseny és csak erre az alkalomra készülő italok. Kipróbáltuk a szeptember 13-án induló Budapest Cocktail Week hat legizgalmasabb kreálmányát.
Hotelek, éttermek, jó koktélok – ez a Martin Deluxe, a Forbes luxusrovata.Bármennyire is klisé felemlegetni az elmúlt évek gasztronómiai fejlődését, megmosolyogtató egybeesés, hogy először a budapesti, majd a vidéki vendéglátásra is szépen lassan átterjedő gourmet forradalom mellett az intellektuális alkoholizmus (értsd: a koktélszcéna) is épp ugyanakkor lépett előre majdhogynem ugyanakkorát.
A fővárosi modern bárélet kezdete nagyjából a Boutiq 2008-as nyitásához datálható – tizenöt évvel később pedig úgy tűnik, hogy a brit legénybúcsúzók kezére kerülő romkocsmákból dezertálva végleg áttelepültünk a rooftop barokba és a speakeasy-kbe.
Az italkultúra fejlődésének pedig velejárója, hogy a sör- és borfesztiválok népszerűségét követve végre a koktélhét is elstartolt a fővárosban. A Budapest Cocktail Week a 2022-es sikeres rajt után idén ráadásul egy extra koncepcióval és egy, a tavalyinál még izgalmasabb versennyel tér vissza: harminc bár méretteti meg magát tizenegy nap alatt csak erre az alkalomra készülő italokkal. A mezőny egy részét még a szerdai rajt előtt teszteltem; íme hat ajánlott állomás (a részletes leírásokat lásd lejjebb).
Így néznek ki a Budapest Cocktail Week italai: a képek megtekintéséhez kattints a galériára! Fotók: Sebestyén László (6 kép)
Mi az a Budapest Cocktail Week?
30 résztvevő bár, több mint 1600 eladott ital és 150 karszalag. A nemzetközi koktélfővárosokban, köztük Londonban, Párizsban, Szingapúrban de akár Bécsben is már hagyománynak számító eseménysorozatot először tavaly rendezték meg nagy sikerrel Budapesten, hogy összekovácsolják az italkultúra szerelmeseit. A hosszú távú cél nem kisebb, mint a főváros koktélturizmus térképére való emelése – és a folyamatosan fejlődő budapesti bárszcénára pillantva ez közel sem tűnik lehetetlen vállalkozásnak.
A koktélhétre minden bár egyedi, csak az esemény ideje alatt kapható itallal készül; az alapszesz előre meghatározott (egy-egy bár a huszonkét szponzor márka egyikével dolgozik együtt), a kreativitás mondhatni végtelen. A résztvevő helyek bármelyikénél megvásárolható, 2500 forintos karszalaggal kedvezményes áron kereshetjük a kedvencünket, amire szavazással bátorítanak a szervezők. A koktélhét ugyanis egy szakmai megmérettetés is: a látogatók voksai mellett nemzetközi szakmai zsűri teszteli vakon a recepteket. A fődíj egy londoni utazás, ahol a nyertes koktél készítője a majdnem 200 bár kreálmányait felvonultató London Cocktail Weeken vehet részt októberben.
A Lánchíd két oldalán
A Cocktail Week tematikájának megfelelően a frissen átadott Lánchíd budai oldalán kezdődik a túránk. A Clark Ádám téren a leginkább étteremként funkcionáló, de koktélmenüt is kínáló Leo Bistro, valamint a Hotel Clark tetején található Leo Rooftop Bar itala már nevében is utal az ikonikus hídra: a Chain Bridge Fizzt Ketel One vodkával, tokaji aszúval, kamilla tinktúrával és barack kordiállal (cukorral, vízzel és citromsavval készülő szirupos koncentrátum, amit általában gyümölcsökkel és/vagy gyógynövényekkel ízesítenek) keveri nekünk Sós Richárd bármenedzser-helyettes, amíg Tőke Ildikó marketingvezető a Leo világát eleveníti meg pár szóban.
Fine drinking és a spiritualitás a kulcskifejezés itt: a bár csapata Dreghiciu Gábor irányításával a csapatépítőkön erdőben szed galagonyát és gombászik – a fenntarthatóság és a magyar alapanyagokhoz való ragaszkodás mellett pedig a japán icsigo-icsie, azaz a pillanat megismételhetetlenségének elve előtt tisztelegnek. A gyógynövények, tinktúrák pedig energiát, spirituális mondanivalót tartalmaznak, mondja Richárd. „Ez persze nem azt jelenti, hogy ide csak holisztikus szemlélettel lehet beülni” – nevet.
A Leo Bistro és Leo Rooftop itala, a Chai Bridge Fizz: Ketel One, Tokaji Aszú, kamillatinktúra, barack kordiál. Fotó: Sebestyén László
A Chain Bridge Fizz ennek megfelelően szintén a gyógynövényes tengelyen mozog. A tokajis-verjus kordiálba kerül barack (ezt szintén a csapat szedte) és hárs is, a szódába pedig csipkebogyó és galagonyakivonat, ami Gábor etyeki kertjének titkos receptje alapján készül. A tinktúra alapja a drágább – épp ezért más helyek által ritkán használt – hortobágyi kamilla, amit a szomszédból, a Zhao Zhouból szereznek be; ez az aszú édessége és a sárgabarack mandulás-marcipános jegyei mellett kölcsönöz egy teás beütést is a kiváló összképet alkotó italban.
Mindez az eddigi koktélmániás pályafutásom alatt látott egyik legszebb pohárban érkezik. A Budapest Cocktail Week x Art kezdeményezésben is részt vevő Leo Ruzicska Tünde keramikus-iparművésszel, a hazai gasztrokerámia kiemelkedő alkotójával működött együtt – akivel korábbi közös munkáiknak köszönhetően már „fél szavakból is értik egymást”, mondja Ildikó. A kék-arany színekben pompázó alkotás egyszerre jeleníti meg a Lánchíd fényeit és a Dunát – a hullámzó alátéten lebegő csepp alak pedig szintén játékos vizes utalásként hat.
Budapest Cocktail Week x Art
Az idei koktélhétre a szervezők az egyedi italok mellett egy művészi kollaborációs programot is megálmodtak. A Budapest Cocktail Week x Art nevű együttműködésben a tavalyi eseményen kiemelt sikereket elérő tizenegy bár vesz részt: ők egy-egy kortárs magyar művésszel – köztük például Vályogos Balázs képregénytervezővel, Bognár Bogi fotóművésszel, Kovács Gabriella festőművésszel vagy a Luiza Jewels ékszertervezőjével, Zboznovits Lillával – együtt dolgozva készítenek különleges, nem csak az ízekre támaszkodó élményt.
A kreatív együttműködésre a bartenderek és a művészek szabad kezet kaptak a szervezőktől, az esemény azonban tematikus: az idén átadásra kerülő Lánchíd, valamint Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója a koncepció alapja.
A híd pesti oldalán a könnyed és lebegő formák helyett Bredács Vanda formatervező és a Múzsa csapata már a szilárd alapokhoz nyúltak. Az építmény masszivitására utal a beton tárgy, amibe a koktélpoharat helyezik – emellett a Duna arany vonala és a koktél habjára nyomtatott oroszlángrafika egyértelmű motívumként bólintanak a Cocktail Week központi tematikája előtt.
De a lényeg itt is a pohárban rejlik, amit már Rédli Ádám bármenedzser mesél nekünk. A Strong Foundations alapja a trendekhez simuló hálás választás, azaz a gin – ebből is egy citrusosabb fajtát, a mediterrán murcial navel naranccsal és mandarinnal készülő Bombay Sapphire Premier Crut kapta a Múzsa a verseny alapanyagának.
A Múzsa itala, a Strong Foundations: Bombay Sapphire Premier Cru, citrus, vanília-zsálya, mandula, tojásfehérje, bitterek. Fotó: Sebestyén László
Szinte adott volt, hogy az aromás gyümölcsízeket, a citrusosságot hangsúlyozzák ki Ádámék – grapefruit, narancs és savanyított lime pörög centrifugában az italhoz –, de a hőkezelt, cukorral és felnyitott vaníliával összefőzött zsálya nyomán szerepet kap a zöldfűszeres vonulat is. Csepp só, narancs bitter, ami még dukál, izgalmas textúrát pedig a tojásfehérjehab kölcsönöz a koktélnak.
Hiába a népszerű, könnyített pályás alapanyag, a Múzsához híven innovatív az összkép. Könnyedségével az ital a mezőny egyik egyértelmű, könnyen fogyasztható nyertese, amire még az aszkorbinsav, azaz a C-vitamin is rásegít, mint jópofa geg. Rédli, aki a hotelbár pohárkollekciójáról is olyan lelkesedéssel beszél, hogy legszívesebben üvegfúvó-manufaktúrát nyitnál, nevetve mondja: ezzel az egészséges részét is lefedik a történetnek. (A savat valójábban azért állítják be, hogy ne oxidálódjon és színeződjön el hamar az ital.) „Én azt mondom, hogy olyan nyolc-tizennégy pohár körül meg lehet inni belőle” – viccel.
Tündérmesébe illő csillogás és fordított koktél
Csak pár lépést kell tennünk a következő állomásig, ugyanis a Four Seasons szomszédságában található Tokio a tavalyi siker után szintén részt vesz a megmérettetésben. Koktéljuk, a Hana egy tündérmesébe illő erdő világát jeleníti meg, meséli az étterem bármenedzsere, Nauner V. Luca: ez az elképzelés Daubner Anna tervezővel közös együttműködésük szinte egyértelműnek tűnő jutalomjátéka.
A tervező kollekcióiban is fellelhető virágminták ugyanis a japán kultúrához is erősen kapcsolódnak – az italhoz pedig gyöngyökből font növényláncot készített, és a koktélban úszó méretes jéggömb közepén is egy gyöngyvirág található.
A Tokio koktélja, a Hana: Ron Zacapa 23, jázmin, bodza, licsi. Fotó: Sebestyén László
A virágos tematikának megfelelően a házi készítésű kordiálban a japán alapanyagok kapnak főszerepet. A cseresznyevirág mellett használnak bodzát és jázmint is, amihez még licsi kerül – ennek van egy jó sava, mondja Luca, és a Ron Zacapa rum is kiemeli a könnyedebb, gyümölcsös jegyeit.
Érdekes az összhatás, mert a sötétebb, csillámló kinézet és a rum, mint alapanyag ellenére meglepően friss, roppanós – és valamiért szőlős hatású, pedig ez nem is kerül bele – ízrobbanás a végeredmény; annak ellenére, hogy itt már érhezhetően feljebb ugrunk az alkoholtartalom szelídségi skáláján.
Innen szintén nem kell messzire mennünk a következő ajánlott állomásért. Az Október 6. utcában található Bombay Budapestben ráadásul ismerős arc fogad: Dez O’Connell-lel még a Rolls-Royce Black Badge Ghost tavalyi kelet-közép-európai bemutatóján találkoztunk a csepeli Szőke Gábor Stúdióban, ahol alighanem az általam próbált eddigi legfinomabb alkoholmentes, Espresso Martinira hajazó koktélokat keverte.
Ebből már tudtam, hogy jó kezekben leszünk, és valóban nem csalódtunk: az Egyesült Királyságból érkező, de már évek óta a magyar bárszakmát színesítő úriember az Unicum Riserva transzformálását kapta feladatául.
A Bombay koktélja, a Chain Reaction: Unicum Riserva, citromsav-oldat, Angostura Cocoa Bitters, abszint-cukorüveg, csokis földicseresznye. Fotó: Sebestyén László
A transzformáció a Chain Reaction esetében azonban érdekes módon elmarad – szándékosan, meséli O’Connell. Fordítva gondolkodott, mondja, és nem minél több és több hozzávalóval akart koktélt keverni, hanem a Riservát önmagát mutatva – sőt, itt-ott annak egy-két tulajdonságát akár a citromsav-oldattal leöltöztetve – kreált egy költeményt.
Az Ábel Tamás üvegművésszel közös együttműködést, a kék-zöld retrofuturisztikus üvegalátétet jól keretezi az abszintból készülő cukorüveg: ez ehető, ahogy a rábiggyesztett, elsőre dekorációnak tűnő physalis, azaz földicseresznye is. A cseresznye csokis bevonatával ráadásul tökéletesen harmonizál a koktélba kerülő Angostura Cocoa Bitters-szel és az Unicum tokajis jegyeivel is, így nyújtva teljes balanszot az italhoz.
A sárgadinnyés-zelleres csodát nehéz lesz megverni
Túránk vége felé visszakanyarodunk a Forbes Hajós utcai szerkesztőségéhez – és szerencsénkre a közvetlen közelünkben is van két kiváló koktélhetes megálló. Az egyik ráadásul épp Budapest jelenleg legizgalmasabb helye, a gyönyörűen felújított Drechsler-palotában található W Hotel és annak három vendéglátó egysége.
A W Lounge, a Nightingale by Beefbar és a Society25 is a Historical Banter nevű itallal várja a koktélhét résztvevőit. Az ikonikus palota felújításához hasonlóan pedig szintén egy klasszikushoz, a Tom Collinshoz nyúltak, meséli Bém Tibor bármenedzser. A trendi gin-tonic vonalon mozgó italt a Monkey 47-el, valamint levendulából, kakukkfűből és citrusokból készülő kordiállal keverik, majd szódával töltik fel.
A W Hotel itala, a Historical Banter: Monkey 47, levendula-citrus-kakukkfű kordiál, szóda. Fotó: Sebestyén László
Közkedveltsége okán könnyű volt a ginnel dolgozni, mondja Bém, az alap italhoz pedig a dekorációval is kapcsolódnak. A Monkey 47 dugóján lévő gyűrűvel lyukasztották ki a citrom és lime héját. Erre kakukkfüvet is raknak, hogy az illatélmény is meglegyen. A végeredmény egy jó időre huzalozott, könnyed ital, amiből ha nyolc-tizennégyet nem is, az „itatja magát”-élmény miatt többet szinte probléma nélkül fogyaszthatunk a W teraszán.
Egy útvonal a sok közül
A harminc bár közül egyaránt válogattunk a művészi kollaborációban részt vevő és a programra „csak” remek koktélokkal készülő helyek között, az alapszeszek különbözőségét is szem előtt tartva. Hogy a tematikához ragaszkodjunk, a 0. kilométerkőtől indultunk, és a Lánchídon átsétálva egészen a Hajós utcai szerkesztőségünkig kanyarítottuk a túrát.
Ez viszont csak egy potenciális útvonal a sok közül – és bátorítok mindenkit a kínálat végigmazsolázására! A Forbes Makers Day-en például a Bestia Cherry Bang-jét is megkóstoltam, a Johnnie Walker Black Labellel készülő ital szegfűszeges-fekete borsos lecsengése kifejezetten izgalmas; a Barside Metaxával kevert kakaós-fekete ribiszkés ízvilága pedig instant bajnok. Rajtuk kívül nálam biztos programpont a Duchess Hennessy konyakos-Eminente rumos, pezsgőkordiálos kreálmánya; a jól csengő The Count of Boutiq; vagy a Warmup merész, gulyáskordiálos (igen, jól olvasod), chilis, whiskys koktélja.
A mezőny eddigi legjobbját – teljesen véletlenül, nem újságírói fordulatként – sikerül pont a túra végére időzíteni. A tavaly szintén egy gin-tonic újragondolást prezentáló Tuk Tuk Bar idén a Grey Goose vodkáját (a klasszikusat, nem ízesítettet) kapta alapnak. Melony Melody italukhoz pedig sárgadinnyés shrubot, lime-ot és zellerszódát kevernek.
A receptúra legizgalmasabb pontja a dinnyés alapanyag. A shrubot tulajdonképpen bármilyen gyümölcsből készíthetjük, meséli Szabó Mirjam bartender. Leginkább ananászból vagy bogyós gyümölcsökból szokás, amihez fehér cukrot (markánsabb ízvilág céljából esetleg barnát) valamint ecetet kell adagolni.
A Tuk Tuk Bar koktélja, a Melony Melody: Grey Goose, dinnye shrub, lime, zellerszóda. Fotó: Sebestyén László
„Mi dinnyével készítjük, és kókuszecetet rakunk hozzá. Összezötyögtetjük, hogy a cukor feloldódjon, majd két napon át érleljük a hűtőben – mondja Mirjam. – Néha fel kell rázni, hogy ne üljön le a cukor. A gyümölcsöt pedig egy idő után le kell szűrni, mert különben elkezd erjedni.”
Az édes shrub ad az italnak egy remek savgerincet, amit a zellerszódával húznak fel. Ehhez a vizet és a zellert darálják egybe, amivel kap a koktél egy zöldes árnyalatot – a SodaStreamnek köszönhetően pedig szénsavat. „Épített ital, a zellerszódából fagyasztunk még hozzá zselécsíkot, ami szépen feltapad a pohár oldalára” – teszi hozzá Mirjam.
A végeredmény egy izgalmas, frissítő, gyümölcsös-zöldséges ízkombináció, amivel elegánsan farol a Tuk Tuk a verseny élmezőnyébe. Ezt bizony nehéz lesz megverni – a shrub és szóda kombója önmagában, vodka nélkül is tökéletes reggeli indítója lehetne a napnak.
Már ha problémája van valakinek a reggeli vodkával, persze.
