Bécs lett a világ legélhetőbb városa – már megint. Mondják róla, hogy steril, mondják, hogy túl katonás, de abban szinte mindenki egyetért: működik. Megkérdeztünk két magyart, akik Budapest után egy ideje Bécsben élnek, mit tud olyan jól ez a város.
Szabó Tamás élt már Barcelonában, Berlinben, Frankfurtban, Birminghamben és Münchenben is, de életminőség szempontjából Bécs mindegyiket veri a szemében. „Ha a hétköznapok megkönnyítésére gondolok, arra, hogy működik a város, tiszta a busz, friss az áru, akkor egyértelműen Bécs a legjobb város – mondja Tamás, aki egyébként az Uber operációs menedzsere Ausztriában. – Tudom, hogy általános dolog, hogy az ügyintézésnél tényleg ügyfélként kezelnek, de azért segít. Azt érzed, hogy nem vagy kiszolgáltatva.”
Aranyosi Zsolt jövőre végez a bécsi Wirtschaftsuniversitaten, amit 2019-ben kezdett, most az Erste Bank termékfejlesztési részlegén dolgozik.
„Komáromból nagy reményekkel költöztem Budapestre, azt hittem, hogy nagyon jó lesz, hogy Pesten fogok élni. És minél tovább éltem ott, annál kevésbé szerettem.
Nem kötött oda semmi, és nem láttam arra lehetőséget, hogy a helyzet ott jobb lehetne, ezért továbbmentem.”
Tamás és Zsolt beszámolójában közös, hogy mennyire szembetűnőek a könnyű hétköznapok a városban. „A jót nagyon könnyű megszokni, de leginkább ilyen apróságokban. A múltkor csak az utca túloldalán volt egy kuka, és ott bosszankodott a barátom, hogy most oda át kell vinni a szemetet. Mondtam neki, hogy Pesten ezt hazáig vihetnéd” – mondja Zsolt. Meg az, hogy a nap végén úszhatsz egyet a Dunában teljesen ingyen, kiépítve. Ugyanaz a Duna folyik itt is, mint Budapesten, csak itt elérhetővé teszik az embereknek.”
Bécs, Duna-part. Forrás: Eurocomm-PR
Az emberek
Kedvesen távolságtartó, liberális, derűs, öreges – ilyen összkép alakult ki bécsiekről az ott élő magyarok szemében. „Kicsit nehéz kapcsolatot teremteni, ha itt megkérdezed az embert az utcán, hogy honnan van a kabátja, mert nagyon jó, akkor először inkább gyanakvóan reagál. A második mondattól már oké, de minden interakciónak megvan a maga kerete, nem alakul ki belőle egy csevej” – mondja Tamás.
Zsolt is érzi a távolságtartást, ugyanakkor a hétköznapjait szinte leginkább megkönnyítő tényezőnek azt hozza fel, hogy az emberek előzékenyen és feszültség nélkül állnak egymáshoz. „Nagyon nyomasztó volt Budapesten, hogy az emberi kapcsolatok milyen kétpólusúak lettek. Itt nem utálnak a kasszánál, ha egy perccel tovább tart elpakolni. Ez nagyon fontos a mindennapokban.”
Az jól érzékelhető, hogy rengeteg ember, köztük rengeteg magyar költözik Bécsbe. Tamás egyetlen anekdotával érzékelteti, mennyire. „Múltkor a csomagomat a szomszéd társasházban rakták le, átmentem érte, és aki beengedett a kapun, magyar volt, sőt, akinél a csomagomat lerakták, ő is.”
Bécsi múzeumnegyed
A lakhatás
Bécsben 1700 euró körül van az átlagkereset. A Numbeo adatai szerint egy egyfős háztartás havi kiadásai a lakbér nélkül számítva 847 euró (kb. 336 ezer forint) körül alakulnak, egy négyfős háztartásé pedig 2964 euró (1,2 millió forint) körül.
Az átlagos lakbér 127 százalékkal magasabb a budapesti átlagnál.
Tamás személyes lakáskeresési példája többnyire megerősíti ezeket az átlagokat. Ők most Bécs belső kerületeiben keresnek egy 70-80 négyzetméteres lakást (23 kerület van összesen, a legbelső az első, a legkülső a 23.), és úgy látják, 1250 eurónál kezdődik a bérleti díj rezsi és közös költség nélkül.
Zsolt nyár végéig még az egyetemi kollégiumban lakik, aminek 490 euró a bérleti díja. Úgy számol, hogy ha két barátjával összeköltözik, 6-700 euró/fős lakbérből már elég nagy, elég jó helyen lévő lakásban lakhat.
Tamás szerint az, hogy saját lakása legyen az embernek, nem könnyű feladat pénzügyileg. Bár a hitelfelvétel menete viszonylag könnyű, 20 százalék körüli önerőre van szükség a lakásvásárláshoz, a magas, 3 százalékos közvetítői díjat unortodox módon a vevő állja, és az ingatlanárak ugyanúgy folyamatosan növekednek, ahogy Budapesten.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy lakhatási válság lenne Bécsben, hiszen a bérlés amúgy is inkább általános Nyugat-Euróban, mint itthon, a bérlakásállomány és a város lakhatási politikája pedig nagyon fejlett. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások több mint ötszázezer ember lakhatását biztosítják, néhány év a várakozási idő, és a havi bérleti díj 2-300 euró.
Nem elhanyagolható részlet a szociális háló szempontjából, hogy a munkanélküli segély egy évig minimum jár, és az azt megelőző két év átlagfizetését kapja az ember.
Néhány további szociális intézkedés, ami említésre érdemes:
- rugalmas gyes, bizonyos munkakörökben a munkába visszatérő anyuka maga dönti el, hány órában, milyen munkarendben szeretne dolgozni,
- a gyerek négyéves koráig nem lehet elbocsátani az anyát a munkahelyéről, ha részmunkaidőben tért vissza dolgozni.
Bécs – Nordbahnviertel
Mi a rossz?
Tamásnak szerencséje volt, mert a költözése a munkáltatóján keresztül történt, és azóta nem kellett aggódnia a munka miatt. Azt azonban az ismeretségi körében látta, Zsolt pedig saját bőrén érezte, hogy szinte lehetetlen munkát találni, ha az ember nem beszél németül. Az Erste bankos munkájával szerencséje volt, mert a teljes munkavégzés angolul zajlik.
Magasak az adók. Nagyon. Progresszív az adókulcs, 0 és 50 százalék közötti a személyi jövedelemadó, minél többet keresel, annál magasabb. A különbség az, és ebben Zsolt és Tamás is egyetértenek, hogy látod megtérülni az adóforintjaidat, a magas adó egyfajta belépő a civilizációba.
„Nemrég volt egy beszélgetésem egy barátommal, aki Dubajban él, és azzal jött, hogy milyen jó, hogy ott nem fizetsz adót. Igen, de Dubajban semmibe nincs beleszólásod. Itt meg, ha szétnézek, hogy mire költik a pénzt, azt látom, hogy rendben van”
– mondja Tamás.
A hétköznapi jelentéktelen bosszúságokon kívül Zsolt hosszas gondolkodás után annyit mond, „az a legnagyobb bajom Béccsel, hogy állandóan fúj a szél. Sosem értettem azt, aki azt mondja, hogy nem mehet el mindenki külföldre. Szerintem mindenki elmehet külföldre, aki szeretne, és megteheti, aki pedig nem teheti meg, de szeretne, azt nagyon sajnálom.”
