A világ új ura, a drogériabáró és Polgár Judit

Öt év után először amerikai címlappal jelentkezik a magyar Forbes. Még egy újítás: 11 pontba szedtem mit találtok az ehavi magazinban.   1. Szamosi Zsófi színésznő, az Oscar-díjas Mindenki főszereplője, és […]

Bővebben

Mi közös a 99 éves kertészlegendában, a kényszervállalkozó alterrockerben és a miniszter-rektor-közgazdászban?

Bálint gazda, Chikán Attila, Lovasi András – a Forbes magazin Iskolateremtők rovatának három vendége is fellépett a Forbes Flow 2018 színpadán, hogy a múlt elemzésén túl a jövő kihívásairól is beszélgessenek. Nincs még késő, mondják, de ideje összeszedni magunkat.

„Örülök, hogy újra látlak, és köszönöm, hogy ilyen nagy közönség is van” – kezdi Bálint György, ismertebb nevén Bálint gazda, a századik életévét töltő újságíró és kertészmérnök, aki a mai napig aktív és lelkes szakember. Majd rögtön mondja, hogy ebben az időben fontos a gyepszellőztetés, és elmagyarázza, milyen eljárások vannak erre, no meg melyik mit csinál – én meg csak ülök és ámulok, mert eszembe jutnak azok a gyermekkori emlékek, amikor Bálint gazda az Ablak című műsorban adott tanácsokat, ugyanilyen alapossággal.

Bálint gazdát élőben hallgatni nemcsak azért különös érzés, mert egy olyan ember mesél a hosszú és tartalmas életéről, aki az első világháború utáni évben született, azaz tényleg mindent látott a XX. században, hanem mert süt belőle a szakma iránti lelkesedés. Mármint az összes, mert űzött párat: volt újságíró, főszerkesztő, kertészmérnök, tévés – és szerintem az egész oldalt megtölthetném a szakmai elismeréseivel, pozícióival. Most épp az internetet hódítja meg saját weblapján.

99 évesen az internetet is meghódítja

Bálint György honlapját unokája, Bálint András menedzseli, ő is részt vesz a beszélgetésben. Kertésznek tanult, végül a nagyapja segítője lett. „Van egy kis szerkesztőség négy fővel, mi kezeljük a balintgazda.hu-t, főleg kertészettel foglalkozunk” – havi 300 ezer egyedi látogatója van az oldalnak, ami egyébként egy üzlet, mert hirdetők is vannak. András szerint ez egy szórakoztató munka, szeretik, de az oldal nem nagy, bevételi szinten a szerkesztők és pár külsős szerző fenntartására elég csupán.

Bálint gazda persze nem csupán internetezik a semmibe. Küldetése, hogy visszahozza az emberek szívébe a kertészet és a gazdálkodás szeretetét. Ennek elérésére a weboldalt használja eszközként, ami tartalmilag is a legendás gazdálkodó filozófiájához igazodik: a cikkek mindig az adott, kertészet szempontjából fontos időszakhoz kötődnek, András pedig így összegzi a legfontosabb irányelvüket Galambos Márton főszerkesztőnek:

Nincs bullshit.

„Akár hátra nézek az elődeimre, akár előre az utódaimra, fiamra, unokámra, dédunokámra, azt látom, hogy természet iránt érdeklődő, agráriummal foglalkozó emberek” – mondja Bálint gazda, majd búcsúzóul jó tanáccsal látja el az egybegyűlteket: itt a tél, pihenjenek rá a következő évre, mert a jó kertésznek mindig van dolga.

Aki sem politikus, sem rektor nem akart lenni

Bálint gazdát Chikán Attila közgazdász követi a színpadon, akit Ács Gábor úgy konferál fel, hogy az idős kertészmérnökkel egyetemben egyike azoknak az embereknek, akikről mindenki elismeréssel szól. Chikán leül, majd mosolyogva elkezdi meséli, hogy bár hosszú karrierje során volt már politikus és rektor is, valójában egyiket sem akarta igazán.

„Nem akartam politikai pályára lépni, de hittem abban, hogy egy olyan kormány kerül hatalomra, aminek nincs múltbéli korlátja.” Chikán Attila 1998 és 1999 között volt az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a miniszterelnököt „harmincas férfiként” ismerte meg, aki „30 és 40 év múlva is politikus akar lenni”.

„Nagyon perspektivikus lépésnek látszott ez a dolog akkoriban, látjuk, hogy mi lett belőle.”

Politikai szerepvállalásán túl a Corvinus egyetem rektora is volt, ezt viszont kudarcnak élte meg, mert nem sikerült mindent átvinnie, amit eltervezett. Van azonban egy olyan eredmény, amiről mindennél szívesebben beszél, ez pedig a Rajk László Szakkollégium.

„Olyan nevet kerestünk, aminek kifejező ereje van”

– magyarázza, miért kapta a megannyi szakembert útjára indtó szakkollégium a kommunista politikus nevét. 1970-ben Rajkot nem volt ajánlott emlegeti, „abban az időben ennek a névnek a felvétele roppant bátor politikai tett volt”. Azt mondja, Magyarországon jelenleg nagyjából száz szakkollégium van, ezeknek viszont csak a felére lehet „büszke a társadalom”. Ugyanakkor ő is tisztában van a név furcsa hangzásával, és a tagok között szó esett róla, hogy megváltoztatják – erről persze ők fognak dönteni. Chikán a mai napig ismeri az összes tagot, a felvétel egyik fontos eleme, hogy találkozik velük, és pertut isznak. Máig nagyon elfoglalt ember, de most már „nem foglalkozik vele olyan sokat”, csak este nyolctól hajnali egy-kettőig van a szakkollégiumban.

Lovasi eddig tudja a történetet

Mint kiderül, Chikán Attila a könnyűzenét is szereti, szó szerint idézi Lovasi András sorait, aki hogy, hogy nem, pont a színpadon van, és arról beszélget Ács Gáborral, hogy milyen is művészként az üzleti életben érvényesülni.

Lovasi elmondja, hogy találkozott a backstage-ben Bálint gazdával, akinek nagy tisztelője, mi több, maga is szereti a gazdálkodást, a keze is azért piszkos, mert éppen diót szedett, mielőtt a Flowra jött, sőt lekvárt is főzött. Olyan élménystúdiót hirdetnek, amiben a falusi turizmus és a zenealkotás összekötődik. Lovasi egy „otthoni” barátjával találta ki a formulát, ez nála mindig Pécset jelenti, az elsősorban külföldiekre fókuszáló lemezfelvételi biznisz pedig egyserre foglal magába zenét, természetszeretetet, szórakozást – „olyan munkát kell csinálni, amit az ember szeret, ezek mind ilyenek”.

Azért alapított kiadót, mert megunta, hogy folyton azt hallgatja, mit miért nem lehet megoldani egy ilyen vállalkozásnál. Ötvennél is több kiadvány után viszont abbahagyta, mert szerinte ma már egy popcsapat is képes megoldani mindazt, amit régen csak egy kiadó oldhatott meg, „ez pedig élősködés”. Ennek ellenére a lemezeladás most is fontos, legutóbb pont annak a Molnak a benzinkútjain jelentek meg a Kiscsillag lemezei, amelyiknek Chikán a felügyelő bizottsági elnöke.

Szerinte helyénvaló, hogy a Mol zenekiadással is foglalkozik, azt mondja, a nagy cégeknek fontos a kulturális szerepvállalás. A benzinkúti cédéforgalmazás Lovasi szerint azért menő, mert amíg létezik cédés autórádió, addig lesz eladott lemez is. Legutóbbi kiadványukat a Mol terjesztette, kétszeres platinalemez lett, igaz, ez csupán 10 ezer darabot jelent, ami üzleti szempontból már nem egy jelentős mennyiség.

Ács Gábor kicsit megtréfálja Lovasit, megjeleníti az egyik dalszövegét, és kéri, hogy elemezzék ki Chikánnal. A „mire gondolt a költő?” jellegzetes felütése után András elárulja: a dalszöveg egy kifejezetten üzleties dologból, a konferenciákból merít ihletet.

„Ez egy olyan időszakomból van, amikor úgy dolgoztam, hogy <<igen, ez jól hangzik>>.”

– mondja egy másik versre, majd végül Chikán Attila is felidézi a kedvenc Lovasi sorait.

Bár a zeneipar és a természetszeretet is fontos, legalább ilyen égető kérdés, hogy mi a helyzet Magyarországgal, merre tartunk most éppen. Chikán szerint a helyzet „siralmas, de nem reménytelen. Semmi okunk arra, hogy elveszítsük a fejünket, lehet változtatni, de ha nem kezdjük el, sosem fogunk odajutni.”

Lovasi egyetért, bólint, bár azért kicsit komorabban hozzáteszi:

„Kérdés, hogy mennyi időnk van még erre.”

Fotók: Fekete Csaba

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő