Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Az emojik a nyelv jövője, állítja egy hivatásos emoji-fordító

Talán furcsán hangzik, de az emojik áthidalhatják a nyelvi különbségeket, pedig valójában nem alkotnak saját nyelvet, mindössze leképezik az emoji-író anyanyelvét – legalábbis ezt mondják a szakértők.

A Today Translations nevű fordítóügynökség 2017-ben egy meglehetősen szokatlan pozíciót nyitott: Keith Broni üzletpszichológiai szakértőt mint „emoji-fordítót” alkalmazták. Broni ezzel bekerült a hírekbe, az internetet pedig ellepték a cinikus és szarkasztikus mémek, amikben a szerzők arra panaszkodnak, hogy 2017-től gyerekként minimum repülő autókat és Mars-utazást vártak, helyette viszont emoji-fordítót kaptak, hát mivé lesz a világ.

Pedig Broni szakértelmére előbb-utóbb nagy szüksége lesz a világnak, mert egyelőre az emojikból formált üzenet az egyetlen olyan „szöveg”, amit a világ minden pontján értenek. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy

az emojik az emberiség első univerzális nyelvét alkotják.

Ezt a kissé sarkos állítást egyébként maga Broni azzal egészíti ki, hogy az emojik önmagukban nem nevezhetők nyelvi szerkezetnek, helyette „nyelvi eszközök, amikkel kiegészítjük a nyelvünket”. Alapvetően nem is szó szerinti kommunikációra, hanem érzelmek kifejezésére találták ki őket, emiatt viszont ahány ország, annyi jelentés – nem csoda, hogy igenis szükség van egy hivatásos emoji-fordítóra.

A BBC idevágó cikke pár példát is felsorol:

  • görögöknél a felfelé mutató hüvelykujj (lájk) tulajdonképpen offenzív bemutatás (kábé mint nálunk a középső ujj)
  • Kínában az imádkozó (más néven angyal) emoji nem ártatlanságot, hanem életveszélyes fenyegetést fejez ki
  • szintén Kínában a tapsolás nem elismerés, hanem szeretkezési szimbólum
  • és még egy kis Kína: arrafelé a kedvesen somolygó fejecske undort fejez ki
  • az arab világban szívecske helyett holdacskával fejezhetjük ki a szeretetünket
  • szintén arrafelé az imádkozó emoji nem hálát vagy köszönetet fejez ki, hanem szinte semmit – alig használják valamire

Az emojik ma már jogi vitákat is okozhatnak, idén például nagy port kavart az az izraeli eset, amely során egy ingatlan kiadása felől érdeklődő illető hálás emojik egész sorát küldte a főbérlőnek, aki ezt egy igennek vette, és leszedte a hirdetést a netről – kiderült, hogy az egész egy nagy félreértés, a bérlő kihátrált, az tulaj pedig perelt; a bíróság 8000 sékel megfizetésére kötelezte az érdeklődőt, amiért az megtévesztő üzeneteket küldött a kiadónak.

Szóval bár az emojikat a világ minden pontján használják, és szinte mindenütt értik is azok jelentését, messze még az a kor, amikor mindenki számára ugyanazt jelenik majd a cuki kis ikonok. Broni szerint mindenesetre megéri várni:

„A pozitívumok túlnőnek a negatívumokon. Ismerve az episztemológiai szakadékokat, dekódolhatunk bizonyos üzeneteket és kiértékelhetjük a felhasználók érzelmi állapotát a mindössze írott szöveg alapján. Erre korábban nem volt lehetőségünk.”

 

"Különös szervezetem van. Nem emlékszem rá, hogy munka közben valaha is elfáradtam volna, csak a semmittevés merít ki végképp."