Az Apple Vision Pro katasztrofális eredményei az egész metaverzum-koncepciónak adtak egy (újabb) pofont, amit még a nagy tech rivális is megérzett.
Az Apple tavaly nyár elején azzal mutatta be a hosszú idők óta fejlesztett szemüvegét, hogy az végre elhozza a virtuális- és kiterjesztett valóság régóta beharangozott áttörését (mi itt próbáltuk ki). Az Apple Vision Pro nevű termékről ugyanis azt állították, hogy forradalmi technológiai megoldásai révén új szintre emeli a szórakozást, szórakoztatást, tanulás és munkavégzést egyaránt. Így önmagában képes lesz arra, hogy elhozza a Metaverzumok Korát.
A látványos elemekben és hangzatos kijelentésekben bővelkedő virtuális prezentációban csak úgy repkedtek a felsőfokú jelzők. Akadtak józanabb hangok, mondván, hogy azért a parádéval várjuk meg a kész terméket és nézzük meg, hogyan működik az a valóságban.
De így is akkora volt a felhajtás, a hype már a boltokba kerülés előtt, hogy még a nagy konkurens Meta is úgy döntött, hogy változtat stratégiáján.
2023 őszén jelentették be, hogy megkezdik a saját, prémium kategóriás VR-AR-kevert valóság headsetjük, a La Jolla fejlesztését. Erről pedig Mark Zuckerberg állította a maga visszafogott, szerény módján, hogy sokkal jobb lesz, mint az Apple terméke.
Fekete lett a leves
Február 2-án a boltokba is került az Apple Vision Pro, és az első napokban az intenzív influenszer- és médiakampány hatására még úgy tűnt, hogy minden rendben van. A várakozásoknak megfelelően óriási volt az érdeklődés, tömegek álltak sorba, hogy kipróbálhassák a forradalminak titulált masinát.
Forradalmi, futurisztikus eszközként harangozták be. Kép: Apple
A jelek szerint akadtak is egész sokan, akik hajlandóak voltak kiköhögni a meglehetősen busás, 3500 dolláros, tehát mintegy 1,25 millió forintos árat is a termékért. Az Apple nem hozott nyilvánosságra konkrét értékesítési adatokat.
Aztán a dolgok hamar rosszra fordultak.
Néhány hét után már nem arról szóltak hírek, hogy a felhasználók mennyire boldogak, és milyen pozitív irányba változtatta meg életüket a modell. Hanem arról, hogy viszik azt vissza, mert elégedetlenek az élménnyel. A cég persze hárított, mondván ezek csak kezdeti nehézségek, és a frissítések, valamint a további optimalizálások után minden rendben lesz. 2024 nyarára azonban már ezzel sem lehetett elmaszatolni a problémákat, és világossá vált, hogy az Apple Vision Pro megbukott.
De hamar kiderült, hogy nagyon hasonlít az eddigi megoldásokra. A problémák is ugyanazok vele.
Nem, hogy nem tolongtak a tömegek, hogy megvegyék az eszközt, de már ahhoz is lasszóval kellett fogdosni őket, hogy a demonstrációs eseményekre megjelenjenek. Ráadásul sokan ezekre az előzetesen lefoglalt időpontjuk ellenére sem mentek el, ami azért bárhogy nézzük, újabb nagy pofon.
Vezéráldozat
Hogy a probléma milyen nagy, azt jól mutatja, hogy a Vision Pro kommunikációs kampányáért felelős Frank Casanova váratlanul közölte, hogy elhagyja a céget. Személyében egy olyan nagy formátumú vezető távozott, aki 36 évet töltött a konszernnél.
Az egy évtizeden át fejlesztett készülék lett volna a koronagyémánt a karrierjén, ehelyett dicstelenül lépett le a fedélzetről. Gyakorlatilag nyugdíjba küldték.
Ráadásul az Apple bejelentette, hogy elhalasztja a termék globális bevezetését. Ezzel párhuzamosan pedig azt is, hogy radikálisan, mintegy ötven százalékkal (!) megvágja az értékesítési adatokra vonatkozó várakozásait. Ez azért távolról sem kerekítési hiba. Amit jól mutat, hogy egyes elemzők már legalább másfél milliárd dolláros bukásról beszélnek. De ez ennél sokkal-sokkal több is lehet, hiszen az Apple az elmúlt egy évtized alatt dollármilliárdokat ölt ebbe a projektbe.
Mi a baj?
Természetesen sokan próbálják kutatni, hogy miért is mondott csődöt az Apple Vision Pro. Mi is kipróbáltuk, és a saját tapasztalatainkat, valamint a véleményeket összefésülve a következőkre jutottunk.
Kényelmetlen. Már rövid távon sem kényelmes, ha az ember fején van egy ilyen szemüveg, amely több, mint fél kilogrammot nyom. Hiába a párnázottság, az ergonomikus kialakítás, ez még mindig nem elég. Ráadásul szükség van hozzá egy külső akkumulátorra, amit cipelni kell.
Még mindig túl nagy és túl nezéz. Kép: Apple
Alacsony az üzemidő. Egyetlen töltéssel csak 2,5 órán keresztül lehet használni. Ez kevés ahhoz, hogy normálisan lehessen vele számolni munkavégzésre. De ahhoz is, hogy az ember leüljön, hogy ezzel fog szórakozni egész este. Legyen szó filmekről, sorozatokról vagy játékról, ez bizony komoly korlát (már ha bírja a nyaka, ugye).
Képminőség/látvány. A Vision Pro nagy ígérete az volt, hogy a nagyfelbontású kameráknak és kijelzőknek köszönhetően úgy érzékelhetjük a külvilágot, mintha a saját szemünkkel látnánk. Azonban ez egyszerűen nem igaz. A felbontás kisebb, a mozgásmegjelenítés nem olyan jó, mint amit megszoktunk a valóságtól.
Izoláció. Bár a látótér nagyobb, mint amit a legtöbb VR-AR szemüveg produkál, de a felhasználó még így is úgy érzi, hogy be van zárva. Ez pedig egy idő után sokak számára egyszerűen kellemetlen.
Nem sikerült kitalálni, hogy igazán mire jó.
Lassú. Az instant élményekhez vagyunk hozzászokva. Ahhoz, hogy elővesszük a telefont, bekapcsoljuk a tévét vagy számítógépet és rögtön látjuk a képet. Ehhez képest ezt a speciális szemüveget minden egyes alkalommal fel kell tenni, be kell igazítani, amivel elmegy viszonylag sok idő. Másodpercekről van szó, de ez is több, mint amire az említett eszközöknél szükség van.
Mire jó? Ez az egyik legnagyobb és legfontosabb probléma. A visszajelzések alapján a felhasználók egyszerűen nem tudják, hogy mi az, amiben az Apple Vision Pro többet adna, mint a hagyományos megoldások. Hiányzik az extra, ami az ökoszisztéma organikus részévé teszi ezt az eszközt. Persze, az szuper érzés, hogy az ember a virtuális vagy kiterjesztett valóságban kalandozhat. De ezt az eddigi hasonló eszközöktől is megkaptuk.
Ár. 3500 dollár sok egy ilyen, sok kompromisszum megkötésére késztető eszközért.
A kudarc legbiztosabb jele
Az Apple Vision Pro kudarcára ironikus módon a Meta nyomta rá a végső pecsétet. Az eredményeket, illetve hát egészen pontosan azok hiányát látva, a nagy vetélytárs törölte a nagy dérrel-dúrral elindított, és nyilván sok pénzt felemésztő La Jolla szemüveg fejlesztését. A Meta technológiai igazgatója, Andrew Bosworth erre utalva annyit mondott hogy „sok projektünk van, amit nem fogunk gyártani”.
A Meta lefújta a saját projektjét. A La Jolla megy a levesbe. Kép: Meta
Ebből nagyon úgy tűnik, hogy a cég egyelőre nem lát fantáziát a prémium kategóriás, micro OLED kijelzős, drága, kiterjesztett- és virtuális valóság szemüvegekben. A kérdés csak akkor az, hogy mégis hogyan szeretnék elhozni Metaverzum Korát, amire Mark Zuckerberg feltette a vállalat egész jövőjét.
