Olaszországból hazajövet betértek a fiatalkori presszójukba, fogták, megvették, bárt csináltak belőle, majd pizzázót, éttermet, később pedig két új bázist is nyitottak mellé. Az egyiket Debrecenben, az idei Forbes Country Tour első állomásának helyszínén. Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője meg is ragadta az alkalmat és beszélgetett egyet az encsi Anyukám mondta tulajdonosával, Dudás Szabolccsal a szép lassan jött hírnévről, kisebbfajta krízisükről, valamint hogy szándékosan szívatják-e a budapesti gasztrórajongókat azzal, hogy vidéken sütnek-főznek.
Galambos Márton természetesen félig viccből nyitotta a beszélgetést azzal, Dudás tudja-e az encsi egység aznapi menüjét, mire ő büszkén sorolta is, hogy „sütőtök-krémleves, töltött ravioli, süllő, derelye”.
Konstatálták is, hogy Dudás elég szorosan mikromenedzseli mindmáig a céget – bár a kifejezés jelentésével nem volt teljesen tisztában, ráfogta, hogy „hát, kábé”.
Már mindenki mondta
Az Anyukám mondta sikertörténetét az elmúlt években mindenki, akit mozgat a téma, megismerte, sőt, elregélte már. Mi, a Forbes.hu-n például 2018-ban, a miskolci Pizza, Kávé, Világbéke rajtjának apropóján.
A családi vállalkozás mára már azt vallja, „a pizzának ezer arca van”, még ha a Világbéke előtt náluk a pizza csakis a kemencés nápolyit jelentette. Ehhez képest Miskolcon és a harmadik, debreceni főhadiszálláson
a nápolyi pizzát rómaira, a kemencét és a pizzalapátot pedig elektromos sütőre és tepsire váltották.
Ettől még az alapanyag-centrikus filozófia és a minél egyszerűbb receptek megmaradtak, és a pék- és cukrászműhelyeikben való alapos előkészületek is elengedhetetlenek.
Problémák után Világbéke
Ez mind szép és jó, de a Világbékék megnyitását végül is a kényszer szülte: az encsi étteremből kezdtek elszivárogni a kollégák, elsősorban a fizetés, a munkaórák és belsős személyes konfliktusok miatt. Dudás hozzátette, ezeket akkor rendbe is rakták, a munkaerő is visszajött, mindenki boldog volt.
Csakhogy ehhez túl sokat kellett az étterembe rakni, csökkent a jövedelmezőség, valamit tehát tenni kellett. Így indultak el más városokba, csak már új modellel és kompromisszumokkal, már ami a felszolgálást, a konyhát és a szakácsokat illeti.
A miskolci nyitással 2019-ben 409 millió forintos árbevételig jutottak, a 2020-as év a covid miatt nyilván döcögött.
Debrecenbe kéne menni
Tavaly Egerben segítettek barátaiknak összerakni egy másik, franchise-szerű helyet, ez lett a Pizza Brumbrum Világbéke. A debreceni Világbéke helyiségét augusztus óta bérlik, akkor kezdték el bütykölni, félig az őszi lezárások közepette.
Februárra lettek teljesen készen, de a korlátozások miatt áprilisban nyitottak meg a vendégek számára is, 50-60 fős terasszal és 50 fős beltérrel. Dudás szerint most jól is megy ott a szekerük.
Hírnév és életműdíj
Miután idősebb testvérével, Szilárddal betoppantak az encsi presszó ajtaján, egy olyan 15 évnek kellett eltelnie, hogy megismerje az ország az Anyukám mondta nevét. Valójában sosem hiányzott nekik a hírnév, sőt, már az első perctől kezdve jól is kerestek a hellyel. Dudás mégis úgy érzi, hogy
a Magyar Vendéglátók Ipartestületétől most szeptemberben kapott Gundel Károly-díjuk gyönyörűen keretbe foglalta az elmúlt 25-26 évüket.
Budapest?
Logikus folytatás lehetne Budapest meghódítása, de Dudás nem tudta megmondani, mikor terjeszkednek a fővárosba. Minden alkalommal úgy döntenek, hogy inkább ne.
Még akkor is így tettek, amikor konkrét ajánlatot kaptak Pestről, amit végül pont a debreceni Világbéke miatt engedtek el.
Végül is Dudásék Encsre születtek, miután megvették fiatalon a presszót, nem volt rögtön annyi pénzük, hogy tovább is menjenek, minden forintot a helyi fejlesztésre fordítottak.
Bármennyire tűnik zseniális húzásnak, hogy az Anyukám mondtát anno berakták a Miskolc-Kassa-Tokaj háromszög közepére, ahová más séfek szerint is könnyű letelepedni, mert oda senki se nyit, ezt nem kell túlgondolni. Persze Dudás tudja, hogy így is nagy a hájp körülöttük, a pestiek így is, úgy is látogatják őket. Azért nevetve megnyugtatott mindenkit:
„Ez nem egy tudatos dolog, nem a budapestieket akarjuk szívatni. Ezt dobta az élet.”
Borítókép: Fekete Csaba