Bejárták a világot az orosz harci delfinekről készült felvételek, és mellettük még mind a mai napig rengeteg állatot alkalmaznak még e legfejlettebb, legnagyobb, robotokkal, kiborgoknak kinéző futurisztikus katonákkal kitömött fegyveres erők is. Mutatjuk, hogy mire használják őket!
Minden bizonnyal már az őskorban is használták harci feladatokra az állatokat, hiszen a háziasítás 15 000 évvvel ezelőtt kezdődött, az ember pedig úgy összenőtt a háborúval, mint barack a magjával. Arról már írásos emlékek is vannak, hogy az ókorban a hadseregek bevetettek kutyákat, elefántokat és tevéket, hogy a lovakról már ne is beszéljünk. A huszadik század elején, a nagy harci gépek, mozgó páncélos járművek és repülők megjelenésével sokan feltételezték, hogy az állatokat a fegyveres erők lassan nyugdíjazhatják, ám azóta kiderült, hogy ez távol áll a valóságtól.
A delfinek számos harci feladat elvégzésére alkalmasak. Kép: Look Charms
Hiába fejlődött az elmúlt egy évszázadban elképesztő mértékben a technológia, jelentek meg a sci-fi filmekbe illő technológiák, az akár több milliárd dollárba kerülő vadászgépek, mesterséges intelligenciával átitatott fegyverrendszerek, az állatok mind a mai napig szolgálatban állnak még a világ legnagyobb költségvetésű, legmodernebbnek tűnő hadseregeiben is.
Delfinek és fókák
Épp a napokban derült fény arra, hogy az orosz haderő legfontosabb, szevasztopoli tengerészeti bázisán harci delfinek is állományban vannak. Ez különösebben egyébként nem lephetett meg senkit, hiszen amióta három éve a norvég partoknál felbukkant egy dezertőr beluga, azóta lehet biztosan tudni, hogy Oroszország jelenleg is foglalkozik tengeri állatok kiképzésével is. Ezzel egyébként nincsenek egyedül, hiszen az amerikai haditengerészet is állományban tart delfineket és oroszlánfókákat.
A San Diego-i bázison képzik ki őket, a feladatuk az ellenséges járművek és búvárok felderítése, és egyes vélemények szerint ez utóbbiak likvidálására is képesek, a rájuk erősített mérgezett pengék segítségével.
Emellett aknamentesítésre, illetve a robbanóanyagok detektálására is felkészítették őket. Úgy látszik a “beépített bioszonárral” nem vetekedhetnek a csodálatos elektronikai kütyük sem. Ha valaki azt hinné, hogy a delfineket ráadásul fillérekből meg lehet úszni, hiszen csak némi halat kell nekik vásárolni, azokat el kell, hogy keserítsem: A San Diego-i program éves költségvetése durván 15 millió dollár, azaz mintegy 5,4 milliárd forint.
Kutyák
Amíg világ a világ, illetve lesznek hús-vér katonák, és nem pusztán robotok vívják majd egymással öldöklő háborúikat, addig egészen biztos, hogy a kutyák is állományban maradnak. Számos ország hadseregében megtalálhatóak az ebek, és használják őket kutatásra, keresésre, fegyverek és robbanóanyagok felderítésére, nyomkövetésre, védelmi és támadó feladatokra egyaránt. Az ukrán frontról is érkeztek olyan képek és videók, amelyeken blökik láthatóan bevetés közben, rájuk szabott kevlár mellényben feszítve.
A kutyákat sok mindenre lehet használni. Kép: U.S. Army
Azaz jelenleg is vannak – sajnos – olyan kutyák, amelyek aktív háborús övezetben teljesítenek szolgálatot. Egyes becslések szerint egy teljesen kiképzett bombakereső kutya olyan 150 000 dollárt ér, ami azért jól mutatja, hogy itt sem filléres tételekről van szó, és hogy mennyire komoly szerepet szánnak a kutyáknak a modern hadviselésben is.
Sasok
Mi is írtunk arról, hogy a drónok egyre inkább megkerülhetetlenné válnak, és a felderítés, valamint konkrét csapásmérés terén is figyelemreméltó eredményeket produkálnak, ráadásul úgy, hogy nincs veszélyben a pilóta, és lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos helikopterek és repülők. Az ellenük történő védekezésre is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani, és néhány országban úgy gondolják, hogy ebben az állatok is nagy segítséget jelenthetnek.
A sasokat a drónok ellen vetik be. Kép: Newsela
A francia hadsereg 2017-ben egy katonai bemutatón leplezte le négy aranysasát, amelyek képesek voltak a levegőben levadászni a kisebb repülő robotokat. Nem csak lepofozták őket, hanem konkrétan a földre kényszerítették mechanikus rokonaikat. Persze egy Bayraktar kaliberű, autó nagyságú eszközzel szemben nincs sok esélyük, de mondjuk egy kisebb Orlan-10 felderítő drónra már komoly fenyegetést jelenthetnek.
Elefántok
Hannibál óta tudjuk, hogy ez elefántok milyen hatékonyan lehetnek a fegyveres erők számára, és még mindig vannak olyan területek, ahol katonai célokra használják őket. Mianmarban például, ahol a dzsungelben remekül ki tudják használni a képességeiket. A vadonban sokkal könnyebben mozognak, mint a hagyományos járművek, ráadásul halkak, és nincs szükségük benzinre sem. Sőt, állítólag mind a mai napig bevetik őket az ókori hadvezérekhez hasonlóan “organikus tankként” is. Azaz az elefántokat használják a frontvonalak áttörésére, épületek lerombolására, és az ellenséges erők lerohanására is.
A rágcsálók képesek kiszagolni a robbanóanyagot. Kép: Apopo
Rágcsálók
Az alattomos taposóaknákat lerakni könnyű, de felszedni őket egy rémálom, hiszen a földbe rejtve, eltemetve várják, hogy valaki rájuk lépjen. A rágcsálók viszont kifejezetten jók a felderítésükben, ugyanis a szaglásuk révén képesek detektálni a robbanóanyagot, a súlyuk viszont kellően pici ahhoz, hogy ne hozzák működésbe a detonátort. A leghíresebb közülük egy Magawa nevű erszényespatkány, amelyet a HeroRAT program keretein belül képeztek ki. Öt éves pályafutása során rengeteg aknát szagolt ki, és jelölt meg, és mikor nyugdíjba vonult megkapta az állatok György Keresztjének tartott PDSA Aranymedál kitüntetését, első patkányként a történelemben.
(Nyitókép: How Stuff Works)
