Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Nem sok stáb megy el Budapestről úgy, hogy egyáltalán nem járt itt

London, Párizs, Róma, Berlin, Madrid, Moszkva, München, Bécs, Buenos Aires, Trieszt, Mumbai, Casablanca – sokáig lehetne folytatni. Néhány város azok közül, amiket alakított már Budapest. Annak is az egyik legkülönlegesebb lakása a Szabadság téri Adria-palota emeletén. Benéztünk.

A Szabadság tér az egyik legszebb budapesti közterület, kár, hogy mostanában az abszurdba hajló emlékműkáosz miatt került legtöbbször a figyelem középpontjába. A szépen tervezett alaprajzú, szabályos tér hatalmas ősfái elegáns épületeket árnyékolnak. Ezek közül is az egyik legkülönösebb az egykori tévészékház mellett, a Zoltán utca és a Vécsey utca között álló Adria-palota.

 

Fotó: Orbital Strangers

A ház az Osztrák–Magyar Monarchia legszebb éveiben épült, nem sokkal a századforduló után, amikor a magyar hajózási cégek Triesztben, de még inkább Fiumében (a mai Rijekában) tevékenykedtek. Az akkori magyar kormány azt találta ki, hogy ezeknek a cégeknek az anyaországban is székházat kell építeni – és így ott is kell adózniuk.

Fotó: Orbital Strangers

Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság az egyik legjelentősebb szereplő volt a piacon, a székházuk pontosan ezt a hatalmat és gazdagságot sugallja.

A homlokzatot a hajózás motívumaival gazdagon díszítették, a lépcsőház mennyezetfestései, a parkettás belső terek méretei, a néhol eredeti állapotában megőrzött tapéta, a kőkandalló, a faberakások, a télikert ovális üvegablakai még ma is lenyűgözőek. Pedig a szocializmus idején mindent megtettek, hogy ne így legyen, a szokásosnak mondható lakásprogrammal és a későbbi időszakban is, amikor irodáknak használták a tereket.

Fotó: Orbital Strangers

Sokáig az Expressz nevű utazási iroda működött itt, például a parkettára ekkoriban sikerült igazán igényesen ráfalazni az elválasztófalakat, mégsem tudtak annyit ártani, hogy a hatalmas lakás hangulata elszálljon. Később a hányatott sorsú épület egy befektető kezébe került, aki időnként különböző produkcióknak adja ki a házat és különösen a legszebb lakását. Cserven János location manager azt meséli, hogy a többi már mind a filmesek dolga, akik végtelenül kreatívan bánnak a terekkel. Attól függően, hogy melyik várost, melyik évszázadot szeretnék ma a terekbe vagy a körfolyosóra varázsolni: volt már század eleji hajóbelső, 19. századi viktoriánus londoni rendelő és orosz társasház is.

A ház atmoszférája annyira magával ragadó, hogy nem sok stáb megy el Budapestről úgy, hogy egyáltalán nem járt itt.

Fotó: Orbital Strangers

 

Néhány film, amely itt forgott:

A kém (mozifilm, 2015)

A klasszikus, de feminista beütésű kémsztori egyik érdekessége, hogy az ügy szálai Párizson és Rómán át Budapestre vezetnek, ez a ritka alkalmak egyike, hogy a város magát alakítja. A főszereplők – Melissa McCarthy, Jason Statham, Jude Law – mellett magyar színészek is feltűnnek a filmben, többek között Kamarás Iván. Az eredeti forgatókönyvben egyébként egy betű sem volt Budapestről. A hetekig terepszemléző alkotókat annyira magával ragadta a város, hogy hajlandók voltak miatta módosítani a forgatókönyv jelentős részét.

Fleming – Rázva, nem keverve (filmsorozat, 2014)

A brit író James Bond figurájának megalkotásával lett világhírű, de kalandos életútja is filmért kiáltott, így született meg ez a részben Budapesten forgatott angol sorozat. A történetben az Adria-palota főkapuja és udvara a párizsi brit hírszerzés épületét jeleníti meg, de a képeken feltűnik a sarki kávézó is.

Die Hard 5. (mozifilm, 2013)

John McClane, vagyis Bruce Willis nem először járt Budapesten, stábja úgy öt éve kisebbfajta felfordulást okozott a városban: a Kálvin tér cirill betűs feliratú trafikjai például sok budapestinek okoztak fejtörést, hogy túl jól sikerült-e a keleti nyitás, vagy másról lehet szó. A gigantikus költségvetésű filmben az Adria-palota az orosz fővárost alakítja és a jelenetekben feltűnik Jack McClane, vagyis a főszereplő fiának karaktere (Jai Courtney) is. Háttérinfó, hogy az udvarban ekkoriban állt egy régi Zsiguli. Ez a rendezőt annyira megihlette, hogy a jelenetben végül egy ilyenre zuhannak rá a megsérült behatolók.

Drakula (filmsorozat, 2013)

A palota udvara a viktoriánus angol fővárosba repít minket, egészen pontosan a The Inquisitor szerkesztőségéhez. Itt dolgozik Jonathan Harker (Oliver Jackson-Cohen), és ide érkezik meg Drakula (Jonathan Rhys Meyers). A ház sokszínűségét mutatja, hogy ebben volt berendezve Harker lakása is, illetve egy New York-szabóság, egy női hálószoba és egy hotel.

A százéves ember, aki kimászott az ablakon, és eltűnt (mozifilm, 2013)

A svéd vígjátékban két alkalommal is feltűnik az épület. Először erről a „genfi” udvarról rabolja el a KGB tévedésből Einstein ikertestvérét, Herbertet. Másodszor akkor látjuk viszont, amikor itt, az emeleten szürcsöli a teáját a főhős, Karlsson (Robert Gustaffson), a háttérben orosz ügynökök hullanak az égből, illetve a moszkvai ház gangjáról.

Titanic (filmsorozat, 2012)

A luxushajó katasztrófájáról számos filmfeldolgozás készült, ez a négyrészes sorozat elsősorban a társadalmi kontextusra igyekszik rávilágítani. A palotának valószínűleg nem ezt a szerepét volt a legnehezebb „alakítania”, hiszen mind korban, mind a funkcióban is az eredetihez kellett csak visszanyúlni. Az egyik jelenetben ugyanis egy hajózási társaság központját, a White Star Line londoni főhadiszállását jeleníti meg, míg az eredetileg hallként használt legnagyobb helyiség a sorozat egy másik pontján a szerencsétlenül járt hajó kártyatermét is remekül alakította.

Bel Ami – A szépfiú ( mozifilm, 2010)

A márványlépcsős, stukkókkal és falfestményekkel díszített főlépcsőház sokak fantáziáját megragadta már, többek között Robert Pattinson főszereplésével készült film alkotóiét is.

München (mozifilm, 2005)

Steven Spielberg nagyszabású filmjének számos jelenetét vette föl Magyarországon. Az Adria-palota kapuja abban a jelenetben tűnik fel, amelyben Avner Kaufman (Eric Bana) a genfi bank bejáratához ér, hogy felvegye a megbízásáért járó honoráriumot.

Az összeállítás elkészítéséhez elsősorban Basa Balázs és Názer Ádám Itt forgott – főszerepben Budapest című munkájára, valamint Cserven János location manager történeteire támaszkodtunk.

Borítókép: Sharegrid / Unsplash

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő