Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

fotó: Mark Kamalov // Unsplash

A magyarok háromnegyede kitiltaná a súlyosan szennyező autókat a városokból

A megkérdezett európaiak többsége búcsút mondana a levegőszennyezettségért leginkább felelős gépkocsiknak – derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség felméréséből, melyet az Ipsos végzett el.

A dízelbotrány hatással van a városvezetők döntéseire is, választóik egészségének védelme nélkül sokak szavazatát elveszíthetik a legközelebbi választáson. A tiltásnak már van egy előzménye is, az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése sok nagyvárosban. Ma már Londontól Palermóig 12 EU-tagállam városaiban összesen 260 alacsony kibocsátási zónába nem hajthatnak be a régebbi, a levegőt erősen szennyező gépkocsival.

Az Ipsos most kilenc európai országban (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Svédország, Spanyolország) felmérte, vajon mennyire tartják fontosnak a városlakók az alacsony kibocsátási övezeteket. A kutatást a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) rendelte meg, amelynek a témával sokat foglalkozó magyar civilszervezet, a Levegő Munkacsoport is a tagja.

A válaszadók között népszerűnek bizonyultak az alacsony kibocsátási övezetek. Több mint kétharmaduk ért egyet azzal, hogy a városközpontokba nem szabad nagyon szennyező gépkocsival behajtani. A magyar válaszadóknak 76,4 százaléka ért egyet, 38,6 százalékuk határozottan.

A Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse elmondta, hogy a magyar kormány ugyan már 2013-ban készített egy útmutatót az önkormányzatok részére, melyben kijelölik az alacsony kibocsátási övezeteket, ám ez nem igazán mozgatta meg a települések vezetőit. A mostani kutatás alapján meggondolandó a Levegő Munkacsoport szerint, hogy az ilyen övezetek kialakítását ne csak szavakkal, de anyagi támogatással is érdemes lehet ösztönözni.

Az alacsony kibocsátási övezetek kialakítása már csak azért is célszerű lenne, mert a behajtási korlátozás az autóvásárlási szokásokat is befolyásolhatja.

A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy legközelebb nem valószínű, hogy dízelautót vesz, és ezt a véleményét a dízelmotorok levegőszennyezése mellett a behajtási korlátozásokkal is indokolta. A magyar válaszadók 71 százalékánál nem várható, hogy legközelebb dízelautót vesz. 40 százalékuknál volt szempont az, hogy nagyon szennyezi a levegőt, és 14 százalékuknál az, hogy nem fog tudni behajtani vele a városközpontokba.

A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András hozzátette, hogy

a gazdagabb országokban már kevésbé veszik a használt, súlyosan szennyező gépkocsikat és ezek nagy része Magyarországon köt ki.

Korábban ezt a szennyező autók importjának megadóztatásával próbálták megfékezni, de ez a próbálkozás uniós jogszabályokba ütközött, így a civilek szerint az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése látszik az egyetlen megoldásnak.

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő