Bolyki Jani pszichedelikus világa megújult: a legelvontabb, fantáziadús címkéiről jól felismerhető borász pedig egy újabb mini mesefüzetet is kiadott ez alkalomból.
„Az Ördöngőst nagyapja sokszor vitte ki a birtokra (szőlőbe) biciklivel. A birtok nem csak föld és napsütés, kisunokám – mondta néha. Sokkal inkább brutális szívás. Leginkább menekülés, én például a nagyanyád elől menekülök ide. Kisunokám, de a birtok, amikor nem brutális szívás, olyankor a legjobb eszköz a jelenlét zárójelbe helyezésére, és ez csak folytatódik, amikor elkészül a bor, ami pedig segít átvészelni a köztes napokat és a zárójelet fenntartani.”
Talán még a fenti soroknak van a legtöbb köze a valósághoz, a 44 éves Jani ugyanis családilag kötődik a szőlőhöz. A többi oldalon az afrikai állatok és a nappal is látható csillagok, űrhajók átveszik az uralmat új boroscímkéin és mini mesefüzetében.
A Bolyki
A jó humorú, fiatalos Bolyki János hivatalosan agrármérnök, aki 2003 óta komolyan veszi a munkáját Egerben: bikavére 2006-ban kapott először érmet a világ legnagyobb borversenyén Bordeaux-ban, és a készítőjük azóta is minden évben nyer ezt-azt az újabb évjáratokkal. Borai külföldi csúcséttermekbe, Michelin-csillagos helyekre is gyorsan bejutottak, és ott is maradtak. A Bolyki mégis leginkább az állatos címkéiről lett ismert itthon, amelyekkel még 2006-ban rukkolt elő, ahogy ő és a tervező mondják, az akkor még konzervatív piacokon sokkal inkább kockáztatva, mint magabiztosan a vásárlók emocionális oldalát megcélozva.
„2003 jó évjárat volt, a jó évjáratban meg minden hülye tud bort készíteni, ahogy mondani szokták. Nekem is sikerült”
– mondta friss borainak és új címkéinek budapesti bemutatóján, hozzátéve, hogy azért arra még a jó évjárat is alkalmas volt, hogy rájöjjön: a borászkodás nem arról szól, hogy pár hónapig szüret és erjedés, az év maradékában meg snowboardozik a gazda Franciaországban.
A Bolyki 2006-ból tudott először komolyabb termékmennyiséget felmutatni, 2008-ban pedig beindult a bolt, „számomra hihetetlen módon”, ma évi 100-130 ezer palacknál jár. Jani ugyanis a pénzt végül soha nem snowboardozásra, hanem fejlesztésekre költötte: a Bolyki jellegzetes, modern pincéjét egy kőfejtő tufájába vájta, elég látványos, és elég sok rendezvény akad, amin sokan meg is csodálják. A legutóbbi örömünnepén, a Feszt!Egeren például három nap alatt több mint tízezren voltak. (A 2014 októberi lapban „Bolyki Jani Fesztiválügynökség” címmel írtunk róla cikket.)
Amíg nincs jó bor, nincs mese
Janinak mindig fontos volt a humor, és Ipacs Géza tervezőgrafikus, az Apacs Stúdió alapító-tulajdonosa jól ráérzett erre; a vizuális elemeken túl a márkanevekben és a címkék szövegezésében is bőven kivette a részét. Készítettek bort „Nem hall, nem lát, nem beszél” néven is: a szüretben az egri siketek iskolája segített neki, Bolyki pedig a bevételből segítette a gyerekeket. Aztán további olyan nevek jöttek, amiket biztosan nem ajánlanának az egyetemek marketingoktatói – mint az „Ember a Holdon”, „A bor, ami megváltoztatta a közlekedés jövőjét”, a „Hazug mókus” –, a vásárlók mégis a kezdetektől sorba állnak értük elég sok egri fesztiválon. Függetlenül attól, hogy maga az alkotó sem tudja megindokolni, hogyan és miért kerül a katódsugaras tévébe egy gepárd a Sauvignon Blanc palackján.
„A bemutatókon általában többet mesélek a címkékről, mint magukról a borokról.”
A jól bejáratott állatos címkék cseréjére most a portfóliótisztítás miatt került sor. A friss bemutatón ugyan Géza és Jani is tagadták, hogy a központozást csak nyomokban tartalmazó, ámde fantáziával és vidám állatokkal, meg égitestekkel bőven ellátott mesefüzet, valamint a címkedizájn a ’60-as évek kemény droghasználatára utalna (Jani még nem is élt akkor, Géza is csak a vége felé született), mentségként inkább fejenként 7 (hét) és 4 (ez sem kevés) gyermeküket hozták fel. Szóval van kire fogni.
Az új címkéken „az emocionális képi világ nem változott, de a stílus igen”. Az állatok továbbra is a kőfejtőben jelennek meg, ott élnek, zajlanak körülöttük az események. „A köztes napok és zárójelek” hangulata végig kitart, ahogy a sorvezető, az Ördöngős Nyúl végigkalauzol a pincészeten, és olyan fontos megállapításokat tesz, mint hogy „a Hold túl messze van ahhoz, hogy ne igyál”. A korábbinál kidolgozottabb rajzokat Géza találta ki, és stúdiója munkatársai kézzel rajzolták meg. Szerinte ugyanakkor ez önmagában nem működne, „a komolytalan címkék feltétele a komoly kontextus”, tehát például a jó bor. A friss tételeket kóstoltam.
Bolyki Cucc 2017 gyöngyözőbor
Királyleányka, hárslevelű, sauvignon blanc. Visszafogott buborékok, inkább simogatósak mint szúrósak. Kellemes, akácvirágos aromatika dominál, de azért az érett őszibarack is ott van. Arányos szerkezet, jól áll neki a 1,4 gramm maradékcukor. Szerethető dolog, jó inni.
Bolyki Királyleányka 2017
A borász szerint a világ legjobb fröccsét ebből lehet elkészíteni. Én nem csinálnék belőle fröccsöt – ahhoz nem elég fanyar, nem is elég savas –, magában viszont szívesen felcsapnám egy hétköznap estén, ez egy barátságos, kellemes bor így egyedül is. Érett őszibarack, virágpor dominál, visszafogott intenzitással. A korty egész hosszú. 1700-1800 körüli forintért tök jó.
Bolyki Bikavér 2016
A kedvencem ebből a sorból, nagyon szép, friss gyümölcsös illata van, sok erdei bogyós és fekete cseresznye van a kortyában is, kis fűszerességgel. Ne egy nagy, vaskos bort képzeljünk el, inkább egy közepes testű, könnyedebb és fiatalosabb italt, amiben kifejezett, kicsit meggymagos a tannin, de nem túlzó. (Talán erre utal a bika hátán trónoló kis mókus a címkén.)
Egész hosszan megmarad a szájban, vannak savai is (5,6 gramm). Szép tiszta alap bikavér, fiatal még, de már most is jó inni. A 13%-os alkoholtartalmáról a borász minden fontosat elmondott:
„A feleségem, mióta ismerem, vagy terhes, vagy szoptat. Ez viszont az a bor, amit egymagamnak is kinyitok a vasárnapi ebédhez.”
Kékfrankos, cabernet franc, merlot, zweigelt, blauburger, portugieser. 2900 forint körül palackonként.
Bolyki Bolyki és Bolyki Bikavér Superior 2015
A legjobb évjáratokban a legjobb dűlők legjobb hordóinak házasításából készíti a csúcsborát a Bolyki, és ennek címkéjével mindig apukájára, illetve kettejük kapcsolatára emlékezik. A korábbi poszterizált-portrés dizájnt itt kétféle tacskó váltotta, de az apa-fia felállás megmaradt.
Közepesen intenzív aromatika, kidomborodnak a cabernet franc és a merlot jegyei: egyszerre gyümölcsös-friss és avaros-gombás, szép tiszta. Érett fekete cseresznye itt is van, de persze ez már egy vaskosabb, testesebb tétel az előzőhöz képest. Tanninja is több van, méghozzá a bársonyos fajtából; hogy jobban beépüljön az összképbe, arra még kicsit várni kell. Visszafogott, szép fűszeresség, 13,34%-os alkohol, 3500 forint körüli polci ár, és egy szép szárazpróba még, amit mondani lehet róla.
A Bolykinál fokozatosan, az új évjáratokkal cserélik le az összes címkét, jövő év végén már csak ezekkel találkozhatunk. A mesefüzet a pincénél és a rendezvényeken keresendő, de valószínűleg a honlapra is felkerül PDF-ként.
