A Galajda család 2013 óta működtet éttermet Budapesten, 2014-ben, amikor nem találtak jó magyar, adalékanyag-mentes kézműves szörpöt, akkor kezdtek a Mayer Szörp vállalkozásba. Aztán amikor a járvány miatt éttermeik bezártak, és több idejük maradt kísérletezni, felültek a ginrajongó világtrendre, és – összhangban a fenntarthatóság és a gasztronómia igényeivel – megcsinálták a tonikszirupjukat. Most piacra dobták, és én megkóstoltam.
Az újpesti Központ Bisztró és ötven méterre onnan a mexikói étterem a Galajda család tulajdona. De 2015 óta családi házuk egyre nagyobb része is a munkahelyük, itt alakították ki szörpüzemüket. A név a családanya, Mayer Zsuzsanna lánykori nevéből jött – kezdetben ő főzögette egyedül a gyümölcsalapokat húszliteres fazékban.
Aztán ahogy növekedtek és egyre komolyabban vették a márkát, rozsdamentes lett a konyha, a palackozás és raktározás pedig újabb és újabb négyzetmétereket szerzett meg magának a családi ház alsóbb szintjein. Ma, amikor éppen egy saját üzembe történő átköltözés előtt állnak, Zsuzsanna és lánya mellett már két részmunkaidős alkalmazott is dolgozik a vállalkozásban. Havonta 4-5 ezer palack szörpöt készítenek, és a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben több mint 32,1 millió forintos bevételt termeltek.
„A cél a világ legjobb szörpje. Hogy jó úton járunk, azt nemzetközi versenyeredmények, londoni visszajelzések is jelzik”
– mondja Galajda Péter, az eredetileg hobbinak indult vállalkozás vezetője.
A család ugyanakkor a saját vendéglátóhelyein is első kézből, a vendégektől kap visszajelzést, és a hazai gasztronómia egyre több szereplőjétől is. A covidjárvány előtt ugyanis szörpös bevételeik 80 százaléka a gasztroszegmenstől jött – ma, alig egy-két héttel a harmadik hullámot követő újranyitás után ez 10 százalék. Most a pékségek, delikátok hozzák a pénzt, de a balatoni szezon beindulásával ez megint megváltozhat.
A járvány viszont a tonikszirup megszületésének kedvezett, hiszen több idő jutott a kísérletezésre. Az ötlet adta magát: mivel egyértelműen reneszánszát éli a gin mint ital, a tonik iránt is jelentősen megnőtt a kereslet. „Az éttermeinkben a Búzavirág ginjével dolgoztunk. Sokat beszélgettünk, szimpatikusak voltak, kiderült, hogy ők tonikot keresnek, mi pedig azt akartunk készíteni, így létrejött egy együttműködés” – mondja Péter.
Péter nagy nehezen szerzett kinint (ami a tonik legfontosabb alapanyaga), két hónapig próbálgatta az arányokat, többször együtt kóstolt a családdal és a Búzavirággal, és a végeredmény egy olyan toniksűrítmény lett, amiben a természetes anyagokon kívül semmi sincs (citromlé, kinin, cukor, fűszerek, víz).
A Mayer-Búzavirág Tonic szirup félliteres palackja szódával felhúzva 25 kétdecis adaghoz elég. Egyébként a prémium tonikokhoz képest aránylag olcsóbb is, a kiskereskedelmi ára 3850 forint.
A normál tonikokhoz képest ez nemcsak azért környezetbarát, mert a közelből jön, hanem azért is, mert sokkal kevesebb üveget használ. Kisebb a helyigénye az éttermek, bárok és családok hűtőjében, ráadásul könnyedén ízesíthető, többféle koktélhoz is jó. A Mayer és a Búzavirág által ajánlott receptben 4 cl Búzavirág gin, 2 cl tonikszirup, 2 dl szóda vagy szénsavas víz, jég, szárított narancshéj és a Búzavirág gin készítéséhez is felhasznált borókabogyó van. Ezt kóstoltam én is.
Hogy milyen?
A koktélban az összhang szuper. Szerintem a Görkönyben készülő, önmagában halványkék színű Búzavirág a jó magyar ginek közé tartozik, ár-érték arányban felveszi a versenyt a népszerű versenytársaival. A tonikszirup viszont inkább egy különleges ízű szörpre emlékeztet, és egyértelműen nagyban befolyásolja, hogy milyen víz kerül mellé (én házi szódagéppel készült szódát használtam és ásványvízzel is kipróbáltam).
Összehasonlítási alapom viszont nincs. Tonikszirupot ugyanis tudomásom (és Galajdáék tudomása) szerint még senki sem csinált az országban, de még nemzetközi szinten sem sokan. Bár Péter már találkozott olyannal, aki már találkozott Európában egy amerikai gyártó hasonló termékével, a neten pedig megrendelhető néhány külföldi márka tonik ízű szörpje.
Talán nem véletlen, hogy nem sokan csinálják: a tonikszirup nem olyan, mint egy hagyományos tonik. De ettől még jó, izgalmas, és a Mayer esetében autentikus és környezetbarát is.