A jó élet

6 vidékre menekült vállalkozó 6 mondata a lassulásról és az Őrségről

Bánlaki D. Stella
2021. július 03. 6 perc olvasás

Az Őrség megőrizte elszigeteltségét, természetének érintetlenségét és aprócska falvait. Ami változott: haszonállatokat már szinte senki sem tart, és a néhány lakott ház többségében nem őrségi dinasztiák élnek. A nyugodt tájra legtöbben szabadságra jönnek, viszont akikről a most megjelent júliusi Forbes magazinban írunk, ők szabadságért jöttek – és ott is maradtak. Gyüttmentek – ahogy a betelepülőket nevezni szokták –, nagyvárosi magyarok és távolból jött külföldiek adják az itt élők többségét, és bebizonyították, hogy ekként is autentikus értéket tudnak teremteni. A lapban bemutatott 6 őrségi gyüttment mondatait emeljük most ki lassulásról vagy az otthonuknak választott országrészről.

1. Habán Kerámia, Dávid Éva

Veleméren és a közeli őrségi településeken majdnem minden házra jut egy keramikus, de olyat, mint Dávid Éva, még az országban is csak néhányan csinálnak. A hagyományos habán kerámiákkal és olasz reneszánsszal foglalkozó művészt a dac vitte az elismertségig.

„Szerintem ez az ország egyik legszebb része. Hatalmas területek, jó levegő, és megtartotta egykori elszigeteltségét. És hát, ha az ember egyszer otthagy valamit, menjen minél messzebbre”

– magyarázza, mi tartja igazi fővárosi létére az Őrségben. Nem zárja ki, hogy egyszer visszaköltözik, ha majd azt kívánja a szükség, de amíg látogatják, nézegetik a munkáit, addig biztosan marad.

2. Szedervirág Ökotanya, Wijnants Wouter és Jans Leen

A flamand pár ma önellátók, de belátták, hogy pénzre is szükségük van, és ma a régió legjobb tehénsajtjait készítik, természetesen száz százalékig természetes körülmények között.

„Belgiumból jöttünk, a flamand területről, holland az anyanyelvünk – mondja Wouter magyarul. – Egyszer jártunk Dél-Franciaországban egy önfenntartó ökotanyán, akkor mondtuk ki, hogy mi is ezt akarjuk. Belgiumban már elfogyott a természet, nincs szabad hely, úgyhogy néhány hónap múlva itt voltunk Magyarországon.”

Beutazták az országot és vagy harminc ingatlanirodát végigjártak, de sehol sem találták meg, amit kerestek: egy olcsó ingatlant a semmi közepén. Az őrségi Rönökön teljesült minden vágyuk.

3. Ízrestaurátor Csokiműhely, Erős György

„A nagyobbik fiunk, Ákos autista, neki jót tesz, ha a dolgoknak van ritmusuk. A 2000-es évek elején olyan helyet kerestünk, ahol van” – kezdi szimpatikus nyitottsággal Őrségbe költözésük történetét, és felhívja a figyelmemet a madarak szűntelenül hallható szimfóniájára. „Egy őrségi kiránduláson egyszer megláttam az Ispánk táblát, mondtam, ide menjünk be, mert ennek a falunak olyan szép neve van. Szürreális volt: szombaton délután egy lelket sem találtunk sehol.”

Az ispánkon letelepedett és ott csokiműhelyt nyitott mester elismeri: készítheti bárki a világ legfinomabb csokoládéját, ha nem tudja méltó környezetben bemutatni, aligha ér valamit az egész.

Bár György nem csak azért értékesít kizárólag helyben: „A minőséget csak itt tudom garantálni, pedig a hírnevet, amit hat-hét év alatt felépítettem, könnyű egy pillanat alatt porrá zúzni.”

4. Kosbor Panzió, Molnár-Mersitz Ágnes

„2020 nyarán igazi roham volt itt, aztán egész télen hatalmas csönd” – kezd mesélni Molnár-Mersitz Ágnes, aki korábban az egész világot beutazta, és külkereskedelmi vállalkozását adta fel Budapesten, hogy megvalósítsa álmát, egy saját szálláshelyet. A Kosbor ma a magyar vidék egyik legjobbja, a legmagasabb színvonalat kínálja felesleges luxus nélkül, a lehető legkörnyezetkímélőbb-fenntarthatóbb módon.

A tervezett szauna árát elvitte a pandémia, de Ágnes azt mondja, legalább a covid alatt megtanult tudatosan visszavenni az állandó lótifutiból. Rájött: nincs értelme ilyen környéken élni, ha nem tud lassulni.

Az Őrségről szóló összeállítás már megtalálható az újságosoknál, a Forbes magazinban

5. Molnár János sajtkészítő

„Van az a könyv, egy amerikai filozófus írta, A kicsi szép. Abban a méretben, amiben én tevékenykedem, könnyedén meg tudom tenni, hogy egyik napról a másikra alkalmazkodom egy új helyzethez” – mondja Molnár János.

Az egykori színikritikus a 90-es években költözött az Őrség szélére, és kecskesajtjaira békeidőkben a budapesti top séfek is számítanak. A kecskék sem vették zokon, hogy egy évtized után végre pihenhettek néhány hónapot, és Jánosnak sem lett belőle kára, a 2020-as nyári belföldi turizmus őt is sok kiesett fillérért kárpótolta.

6. Pajta Bisztró, Marjai Flóra és Kvasznicza Ferenc

„Egyszerre építjük a szálláshelyet, a házat a dolgozóinknak, itt a főszezon, én pedig az első kisbabánkat várom” – mondja Marjai Flóra vidáman. Láthatóan örül, hogy jut feladat minden ujjára. A legutóbbi téli bezárások elég komoly kihívások elé állították őt és a Pajta csapatát, főleg lelkileg.

Hét darab kétszemélyes házikójuk a helyben élő elismert építész, U. Nagy Gábor tervei alapján épül, akárcsak a Pajta jellegzetes épülete – november-decembertől már nem kell máshová küldeniük külföldi vagy a kizárólag távolabbi nagyobb városokból érkező vendégeiket, akik egy náluk elköltött vacsora után helyben maradnának.

„Hiába ajánlottunk nekik akár harminc szálláshelyet, úgy tűnt, mintha azokat már tavasszal előre foglalással feltöltenék, mert általában alig lehetett szabad helyet találni.”

Akkor költöztek az Őrségbe, és akkor kezdtek el beletanulni a vendéglátásba, amiről korábban soha nem gondolták volna, hogy életük szerves része lesz.

Fotók: Orbital Strangers / Forbes