Új Rumini-kötet, a Tükörjáró-sorozat befejező könyve, kortárs irodalmi antológia, Lackfi János betlehemes története és különböző népek meséi atipikus családokról – nem könnyű választani a hazai karácsonyi gyerekkönyvkínálatból, még úgy sem, hogy a kiadók idén némileg visszafogták magukat a pandémia miatt. Az ünnepek előtt a könyvforgalom nagyobb részét a kisebbeknek szóló kiadványok teszik ki – az embernek fáj a szíve a szebbnél szebb kötetek láttán, ha már kinőttek a gyerekei az ifjúsági irodalomból. Erre jó megoldásnak gondoltam, hogy könyvajánló-összeállításra hivatkozva olvasgatok az ünnepek előtt gyerekirodalmat. Íme egy teljesen szubjektív válogatás óvodásoknak, kisiskolásoknak és kamaszoknak.
Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott (Pagony,
3-6 éveseknek)
Nagyjából száz olyan gyerekkönyv jött szembe a lányaim kiskorában, amik arról szóltak, hogyan vesz a család karácsonyfát, milyen sürgés-forgás van a városban az ünnepek előtt, és milyen csodalények és mesefigurák avatkoznak bele a dolgok folyásába.
Ebben az óvodásoknak szóló mesében a főszereplő kislány, Liza minden vágya egy háziállat, de a szülei lebeszélik, mondván: a kutya túl nagy, a cica hullajtja a szőrét, a hörcsög mindent megrág, a papagáj meg túl hangos. A kislány azért titokban reménykedik, hogy egy igazi állatot fog kapni.
Nagy kedvencem a Paddigton medve kalandjai, aki azt szereti, Harcos Bálint szívmelengető karácsonyi meséjét is élvezni fogja.
Mert amikor már az ember azt hinné, hogy nehéz újat mutatni a karácsonyi mesék kategóriájában, ő frappánsan csavar egyet a megszokott sémán.
A könyv plusz értéke a szép illusztráció: Agócs Írisz bűbájos rajzai még szerethetőbbé teszik.
Tóth Krisztina: Kígyóuborka (Manó Könyvek, 3+)
A kortárs író gyerekversei fontos eseményekről és ünnepnapokról szólnak, és a felnőttek is jót mulathatnak rajtuk. Van például születésnapi vers, igazán eredeti poénnal: „Ha egyszer gyerekem lesz, gondolnom kell majd arra, hogy én is szüljek, hadd legyen neki is szülinapja.” És persze előkerül a foghúzás, a nagymama neve napja, amikor „fel kell öltözni szépen a szúrós kardigánba”, meg levélírás a nyúlnak: „Káposztásmegyerre küldtem, anyu azt mondta, ott laksz.”
Felüdülés az azért a minőségi választékba is bőven becsúszó bugyuta gyerekverstömkelegben.
Lackfi János: Igazi mese a karácsonyról (Cerkabella, 3+)
Jézus születéséről, a karácsony meséjéről is ezerféleképpen írtak már a gyerekeknek, Lackfi János viszont még így is tudott valami egészen újat kitalálni. Mai hangon szól a legkisebbekhez, sehol semmi ájtatosság, magasztosság vagy fennköltség.
„Az Isten megérinti a pocakodat, és beköltöztet oda egy kisbabát, akinek Jézus lesz a neve, és ha felnő, az összes embert nagyon fogja szeretni. Van kedved hozzá?” – kérdezi például az angyal, amikor megjelenik Máriánál. Heródes pedig „irgum-burgummal” mérgelődik, mert „azt hitte, az ő koronájára meg az aranyos trónszékére fáj a foga” a csecsemőnek.
A három királyok megcsikizik a talpát („de csak Jézusnak, Máriának meg Józsefnek nem”) – meg még hasonló kedves poénokkal van tele a könyv, miközben megindító marad a klasszikus történet.
Finy Petra: Bodzaszörp (Manó Könyvek, 5+)
A gyerekek hajlamosak azt gondolni, hogy a modern világban születve sokkal többet tudnak a nagyszüleiknél, ebből a könyvből azonban éppen az derül ki, hogy igenis sok újat képesek mutatni és tanítani nekik a nagymamák és nagypapák.
Az egyik mesében például a nagypapának sikerül megszerettetnie unokájával egy sok mai fiatal számára unalmasnak tűnő foglalkozást, a horgászást és a természet alaposabb megismerését. Nagypapa és kisunokája megvalósítják a Tavasz appot, ahol Zöld Lovag és Jég Vather kitalált karaktereket alaktják. Ezek a mesebeli alakok különleges képességekkel rendelkeznek a természet felett. A kisfiú így meg tudja élni a való világban is azokat az élményeket, amiket úgy szeretett virtuális világában, és közben a nagypapával és érdekesebbnél érdekesebb növényekkel, állatokkal töltheti az idejét.
Berg Judit: Rumini és az elsüllyedt világ (Pagony, kb. 6-10
éveseknek)
A sorozatot szerető kisiskolásoknak biztosan a legmenőbb ajándék az új Rumini-kötet. Néhány suliban az ajánlott vagy kötelező olvasmányok közé sorolták Berg Judit könyvének első részét, ami 2006-ban jelent meg. Nem ok nélkül. A kisegér és társai történetét az eddigi részekben is olyan izgalmasan és fordulatosan írja, mint a legnagyobb kalandregényírók.
Az új rész az eddigieknél is hosszabb és cselekményesebb, ráadásul szokatlan módon szomorúan indul: hajótöréssel.
Susanna Bailey: Hópehely (Kolibri, 8+)
Nálunk a családban teljesen kimaradt, ami egy bizonyos korban gyakori: hogy a lányok teljesen odalesznek a lovacskákért. Épp ezért most próbáltam pótolni a szívmelengető, cuki lovaskönyv élményt, és a brit Susanne Bailey eredetileg Snow Foal című könyvét választottam, ami nemzetközileg már több irodalmi díjat elnyert. Azt írták róla ugyanis egy nemzetközi könyves fórumon: „Egy nap alatt elolvasod, de egész életedben emlékezni fogsz rá.”
És tényleg magával ragadja az embert még felnőttként is a tizenegy éves Amber története, aki egy vidéki farmra kerül nevelőszülőkhöz, és hiába minden szép és jó, csak arra vágyik, hogy újra édesanyjával lehessen. Szomorúságát némileg enyhíti egy kiscsikó, akit a hó alól sikerül kimenteni. Igazán szép könyv a barátságról, érdemes együtt olvasni a gyerekekkel karácsonykor.
A magyar kiadvány nagy értéke, hogy a végén felsorol jó pár szervezetet és szakszolgálatot – a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványtól a Hintalovonig –. ahová gyerekek és tinik fordulhatnak, ha lelki segítségre van szükségük.
David Walliams: Mamut a múltból (Kolibri Kiadó, 8+)
A Gengszter nagyi, a Büdöss úr, a Patkányburger és még jó pár provokatív, vagány gyerekkönyv után a kortárs gyerekirodalom zseniális brit képviselője most egy behemót teremtmény és egy árva kislány barátságáról ír – ismét tabuk nélkül, méghozzá az 1800-as évekből.
Előkerül még Viktória királynő is, akiről kiderül, hogy bár mindene megvan, leginkább csak az ő harmincnyiolc évvel korábban elhunyt Albert hercegét siratja – csakúgy, mint Elisa a sarkvidéken talált gyapjas mamutot.
Extrák is vannak a könyvben: egyrészt egy egész ismeretterjesztő fejezet, Tudj meg többet a gyapjas mamutokról! címmel, másrészt számos érdekesség derül ki a viktoriánus korról. Így például Viktória királynőről azt is megtudhatják a gyerekek, hogy akkoriban a brit királyok és királynők közül ő uralkodott a leghosszabb ideig: 64 évig.
A londoni időjárásról pedig elárulja, hogy a Temzét 1814-ben borította jég utoljára, azóta csak részlegesen fagyott be egyszer, 1963 telén.
Lázár Ervin: Korona és kard – Magyar mondák, cigány mesék (Móra,
9+)
Isten kardjával, Lehel kürtjével és a vérszerződéssel indul, de Szent István és Mátyás király után egészen egyedi irányba kanyarodik. A második részben ugyanis Ámi Lajos meséi következnek, amiket Lázár Ervin egy 2001-ben megjelent könyvben már feldolgozott (a Magyar mondák című gyűjteménye pedig 2005-ben jelent meg). Ezeknél arra törekedett az író, hogy minél kevesebbet változtasson a mesélő eredeti stílusán, illetve újramesélje a magyar történelmet úgy, hogy a mai generáció számára is élvezetes legyen.
A hagyományos motívumok mellett előjönnek a modern dolgok: a király például letelefonál a vasgyárba, Király Kis Miklós az újságban olvas Tündér Terciáról, a jóravaló herceget pedig megválasztja a nép párttitkárnak.
Zalka Csenge Virág: Széltestvér ás Napkelte (Móra, 9+)
Hagyományos mesék rendhagyó családokról – ez az alcíme ennek a csodaszép, felszabadító történetekből álló válogatásnak. A Világszép Alapítvány 10. születésnapjára jelent meg, és a bevételből a gyermekotthonokban élő gyermekeket támogatják.
Zelke Csenge Virág olyan meséket gyűjtött össze a világ különböző részeiről – Szudántól Írországon át a Bahamákig –, amelyek a „hagyományostól” eltérő családmodelleket mutatnak be, olyanokat, amelyek jól működnek. Van a könyvben mese például egy asszonyról, akinek a férje nem volt jó ember, gúnyolta, éheztette és dolgoztatta őt, így a feleség aztán gyerekeivel otthagyja a férjét, és később beleszeret egy királyfiba, akivel együtt nevelik tovább a gyermekeket.
Olvashatunk egy kisfiúról, akit egy méhecske fogadott örökbe, egy másik, spanyol meséből pedig az derül ki: olyan is van, hogy egy nőnek több férje lehet egyszerre – a világ több mint ötven kultúrájában.
Nagyon ritkák a mesevilágban a nem gonosz mostoháról szóló történetek – ebben a kötetben több is helyet kapott. Sőt, Zalka Csenge Virág bevallása szerint pontosan ez a mozzanat indította el a mesegyűjtemény gondolatát: „ha léteznek a világban gonosz mostohák – márpedig léteznek –, akkor vajon létezik olyan mese is, amelyikben a mostoha nem gonosz?”
A gyűjtő igyekezett minél többféle rendhagyó családot bemutatni, amelyek tagjai szeretik, támogatják és gyakran meg is mentik egymást. Mert szerinte sokkal több pozitív mese kellene egy-egy élethelyzetről. „Főleg a mai világban, ahol rohamosan változik a család fogalma, a meséknek lépést kellene tartani ezzel. Hogy amikor egy kedves mostoha a kezébe vesz egy népmesegyűjteményt, ne kelljen a gyereke szemébe nézve azt mondania, hogy minden mostoha gonosz. Hogy a gyerekek, akiknek mostohatestvérei vannak, tudják, hogy ugyanúgy lehet köztük szoros, életre szóló kapocs, mintha vér szerinti rokonok lennének. Hogy az elvált szülők gyerekei tudják, hogy néha a válás vezet a boldogabb jövőhöz.”
És hogy azok a gyerekek, akiket nem támogat a családjuk, tudják, hogy találhatnak maguknak sajátot.
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában (Kolibri Kiadó, 14+)
A sok frissen megjelent gyerekkönyv között a nagyobbak is találhatnak egy nekik való, érdekes történetet. Biztosan sokan vártak már a Christelle Dabos által írt Tükörjáró-sorozat befejező kötetének megjelenésére.
A negyedik rész végleg lezárja az izgalmas, leginkább fantasynek mondható, különböző, mégis egységes szilánkokról, vagyis leginkább egy-egy világnak nevezhető helyekről szóló sorozatot. Ophélie, a tehetséges, Animáról származó fiatal lány kalandjai folytatódnak. Thornnal tovább nyomoznak a Másik néven ismert, titokzatos illető után, aki a szilánkok széteséséért felelős. A sorozat Istennek egy új, elképzelt szerepével, jelentésével is foglalkozik, ami a negyedik részben már az előző könyvekhez képest is egyre több figyelmet kap. Isten a kiindulási pont, és minden valósznűség szerint a kulcsa is a Másik titokzatos kilétének.
+1: Navigátor – kortárs gyermekirodalmi lexikon (Cerkabella)
Eredetileg a könyvszakmának szánta a kiadó (ez már a harmadik kötet), hogy legyen valamiféle szerzőlexikon azokról a kortárs írókról, akiknek az elmúlt időszakban jelentek meg gyerekeknek szóló kiadványai, de mára rákaptak a családok is a gyűjteményre. Bemutatja a kötet a kereken 100 szerzőt és illusztrátort, és mindenkinél van egy-egy részlet a verseiből, meséiből, regényeiből vagy az általa illusztrált könyvekből,
a csodaszép címlapokról, rajzokról nem is beszélve, ami miatt öröm böngészni ezt a könyvet.
Azon kívül, hogy végre tudom, hogy néz ki és hol nőtt fel például a fentebb már említett Finy Petra vagy Harcos Bálint (erről térkép is van), jó volt olvasni az örökifjú Marék Veronikáról (akiről egyébként a decemberi Forbesba tartalmas portrét írt Bánáti Anna) vagy Dániel Andrásról, aki a fél világot elbűvölte a kis kufliival, nekem a legnagyobb örömöt az jelentette, hogy megtaláltam a kötetben a szülőfalumat.
„Náprádfa hivatalosan nem létezik, évtizedek óta egy másik zalai falu, Gutorfölde része, de az útvonaltervező szerencsére ismeri” – írja földim, Turbuly Lilla, aki a legkisebbeknek a Locsolókannából elefánt című mesekönyvet írta.
Borítókép: Pagony
