A letelepedés és az állampolgárság az EU-ban is jó üzlet. Magyarország elég olcsó.
Nem újkeletű biznisz az állampolgárság vagy a letelepedés, a Karib térség miniállamai már a 80-as években meglátták benne a lehetőséget. Sőt, ma már az EU-s államok sem szégyellősek, ha az útlevélért pénzt kell kérni. Magyarország ebből a szempontból a legolcsóbb, de azzal is kilóg a sorból, hogy közvetítőkre bízva a boltot az állam lemond a haszonról. Az is átláthatatlan, kik is keresnek valójában azzal, hogy belépőt adunk a schengeni övezethez.
Az általunk összegyűjtött 19 célországban a letelepedéssel együtt vízum is jár, csak olyan országokat szedtünk össze, ahonnan elérhető ilyen formán az EU, vagyis a schengeni övezet. A legtöbb ország befektetést kér, van, ahol azt is kikötik, hogy pontosan mibe kell invesztálni, mondjuk ingatlanba vagy egy adott kötvényfajtába, állampapírba. A letelepedésből bizniszt építő egzotikus miniszigeteken viszonylag gyors az ügyintézés, pár hónap, illetve ha a leendő állampolgár nagyobb adományt folyósít az adott ország egy erre a célra létrehozott alapítványának, az üzletmenet gyorsabb is lehet. Az ügyintézési díjak viszont elég borsosak mindenhol, így a minimum befektetésekre érdemes még rászámolni 20%-os felárat.
Magyarország az infografikánkon jelzett 19 ország közül a 14- legolcsóbb, az EU-ból csak a teljesen legatyásodott görögök követnek minket.
Április végén Pintér Sándor belügyminiszter árult el részleteket a magyar programról. Ezek szerint nemzetgazdasági érdekre tekintettel befektetőként 3515 fő nyújtott be tartózkodási engedély iránti kérelmet és közülük 3490 fő kapott tartózkodási engedélyt (nemzetbiztonsági indok alapján egy tartózkodási engedély iránti kérelmet sem utasítottak el). A befektetőket családtagjaik is követték, ilyen jogcímen több mint 6000-en kapták meg a letelepedési engedélyt. A szinte 0-val egyenlő lemorzsolódás nem véletlen: az EU-n belül Magyarországon lehet a leggyorsabban engedélyhez jutni, és itt a legkönnyebb a feltételeket is teljesíteni. Sőt, májustól tovább lazítottak a feltételeken, így az ügyintézés is gyorsabb lehet. A program elsősorban az oroszok és a kínaik körében népszerű, de sok a fizető “telepes” az arab országokból és Afrikából is. Pintér tájékoztatása szerint még a letelepedési biznisz őshazájának tartott St. Kitts és Nevis szigetéről is fogadtak be kérelmet. Úgy tűnik, megindult a kétes konkurenciaharc.
A befektetési célú letelepedési (vagy állampolgársági) programok mellé a kis szigetországok adóelőnyt is kínálnak, a nagyobbak viszont szigorú követelményeket is elvárnak azért, hogy 150–170 országba biztosítanak vízummentes belépést (hosszú távú befektetés, állandó lakhely, munkahelyek létrehozása). A szigor azonban egyre olvad. Miközben a gazdagok száma egyre nő a világ országaiban, úgy tűnik, egyre nagyobb az igény a külföldi papírokra is. Ami szintén sokat elárul az elitről.
