Nem mindennapi tulajdonosi viszonyok uralkodnak a magyarországi cégvilágban, egyre többen halmozzák a cégeket.
Rengeteg valódi gazdasági oka lehet annak, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy több cég szükséges üzleti folyamatainak kiszolgálásához. Az összkép ugyanakkor azt sugallja, hogy néha hajlamosak túlzásba esni a hazai vállalkozók – írja az Opten közleményében. A hivatalos verziót nézve nincs semmiféle jogi akadálya annak, hogy több vállalkozásnak legyen egy vagy több közös tulajdonosa. Ha két vállalkozás gazdasági és fizikai értelemben is függetlenül működik egymástól, a napi működést tekintve szinte lényegtelen is, van-e közös tulajdonosuk. Ha a közös tulajdonú cégek között szállító-vevő kapcsolat is azonosítható, akkor már ingoványosabb talaj kezdődik, hiszen ekkor már adózási és üzleti etikai kérdések is napirendre kerülnek.
A vállalkozókat ez sokszor nem rettenti el, így az évek során igen érdekes tulajdonosi struktúrák alakultak ki Magyarországon. A jogszabályi keretek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalkozások tulajdonosai más vállalkozások legyenek, így
a hazai cégvilágban nem ritkák a 8-10 hosszúságú tulajdonosi láncok sem.
A céghalmozás és a közvetett tulajdonosi kapcsolatok együttesen számos olyan tulajdonost termeltek ki, amelyek cégek tömegeit birtokolják „végső tulajdonosként”. Csak a hatályos közvetett tulajdonosi befolyást elemezve több mint 800 olyan magánszemély azonosítható, akik minimum 20 cég felett rendelkeznek befolyással. Ugyanakkor nem ritkák azon esetek sem, amikor 100 feletti céget tartalmazó cégbirodalom felett rendelkezik a végső tulajdonos vállalkozó.
A hazai cégek nemzetközi tulajdonosai számára sem ismeretlen a lehetőség, sőt, valójában még többször felmerül a cégek halmozásának szükségessége. Egyrészt a külföldi befektetők sokszor nagyobb vállalkozások felett rendelkeznek, így hamarabb indokolt lehet az üzletmenet szétválasztása a különböző tevékenységek, vagy ügyfélkör mentén. Másrészt a cégek szétválasztásának indoka lehet az is, hogy így a cégek értékét, teljesítményét pontosabban fel lehet mérni. Ez fontos lehet a hatékonyság javítása szempontjából, de a cég értékesítésekor is.
Az adatok mégis azt mutatják, hogy a hazai, de nemzetközi tulajdonossal rendelkező cégek arányaiban egyszerűbb tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek, mint a magyar tulajdonossal rendelkező társaik. A nemzetközi tulajdonosok 85 százaléka egy hazai céget birtokol, és csupán 5 százalékuk megy el 2-nél több cég birtoklásáig.
Emellett az egyéni vállalkozások is újra egyre népszerűbbek. Ma már nem ritka, ha egy vállalkozó cége, vagy cégei mellett egyéni vállalkozást is fenntart. Tehát a hazai cégvilág egyre színesebb struktúrákat alkot.
Alapvetően ezzel nincs semmi gond, hiszen ennek nincs törvényi akadálya és gazdasági indok is állhat mögötte. Ugyanakkor az összetett struktúrák csökkentik a transzparencia szintjét a gazdaságban, ezzel nehezítik a gazdasági szereplők és az ellenőrző szervek munkáját is. Egyes esetekben a céghalmozásnak pont ez a célja, hiszen adó-optimalizálásra, illetve részleges anonimitásra is lehetőséget biztosít.
Ugyanakkor a jogalkotók és az ellenőrző szervek az elmúlt években különös figyelmet fordítottak a cégcsoportok átvilágítására. Ez egy olyan frontja a cégek és az adóhatóság találkozásának, amelyről ritkán esik szó, de a cégcsoportok számának növekedésével vélhetően egyre több vállalkozás fog találkozni vele.
