Ahány kerület, annyi szabályozás: évi akár 90 ezer forint különbségek is lehetnek az adótételekben.
Az ingatlanok bérbeadásával és tanácsadással foglalkozó Conreal megnézte, hogy ha az egyes kerületekben adnánk bérbe lakást, akkor mekkora adókötelezettséggel kell számolnunk.
Amikor valaki magánszemélyként ad bérbe ingatlant, mindenekelőtt számolnia kell a személyi jövedelemadó-kötelezettséggel, ez egységesen a bérbeadásból származó bevétel 15 százaléka. Ezen túl számolni kell még a helyi adókkal is: az országban nincs egységes ingatlanadó, az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az ingatlanra kivetett adóterhet. Ez lehet építményadó, telekadó vagy kommunális adó, ezek mértékét pedig egyénileg határozhatják meg .
Az elemzés szerint a kerületek ki is használják a mozgásterüket: nincs két olyan önkormányzat, ahol ugyanazok a szabályok lennének érvényesek:
- Egyes kerületekben a lakások teljes adómentességet élveznek az építményadó alól (míg a nem lakás célú ingatlanok adókötelesek).
- Egyes kerületekben az építményadó mentesség mellett kommunális adó terheli a lakásokat.
- Egyes kerületekben az adó kivetését a hasznosítás határozza meg, azaz a hosszú és / vagy rövid távú bérbeadási tevékenység adóköteles, míg a lakáscélú használat nem.
- Egyes kerületekben csak akkor keletkezik mentesség az építményadó alól, ha a lakást a tulajdonos életvitelszerűen lakáscélra használja.
- Egyes kerületekben ez a feltétel a tulajdonosra vagy közeli hozzátartozóira is vonatkozik.
- Egyes kerület nem vet ki sem építményadót, sem kommunális adót a magánszemély lakástulajdonára.
- És emellett természetesen számos szociális és rászorultsági alapú kedvezmény, mentesség szerepel a kerületi rendeletekben.
A példaszámításhoz egy 50 négyzetméteres lakást vettek alapul, ezzel számoltak kerületenként, hogy hosszú távú kiadás, illetve rövid távú (vagyis Airbnb) hasznosításnál mekkora helyi adóteherrel kell számolni. Fontos megjegyzés, hogy Airbnb esetén ezen felül még idegenforgalmi adóteherrel is kell számolni, ami nem szerepel az elemzésben.
Nem mindegy, hogy rövid vagy hosszú távra
A fentiekből kiderül, hogy a hosszú távú kiadásnál jellemzően kisebb adóteherrel kell számolni, mint a rövid távú kiadásnál (és még az idegenforgalmi adót is hozzá kell adni).
Hosszú távú kiadásnál hét kerületben sem kell helyi adót fizetni, köztük olyan felkapott helyeken sem, mint a Újbuda, Angyalföld vagy Zugló, de a Rózsadombon is csak 9 ezer forint lenne a teher. A legtöbbet az I. és VII. kerületben kell adózni, de Kőbányán és Pesterzsébeten is meglepően magasak a terhek, amiket viszont ott nehezebb kigazdálkodni, mint egy Várban vagy bulinegyedben kiadott albérlet esetében.
Rövid távú kiadásnál a XVI. és XIX. kerületben mentesülnek a helyi adók alól az ingatlanok, vagyis ott, ahol amúgy sincs hatalmas piaca az Airbnb-nek. Ugyanakkor a II. kerület alacsony adóterhe már izgalmas lehet. A legtöbb adót a felkapott városrészeken kell befizetni, a dobogót a Vár környéke, Terézváros és Erzsébetváros foglalja el.
Fele annyit kell dolgoznia egy bécsi egyetemistának, mint egy budapestinek, ha lakást akar bérelni
Borítókép: Sebestyén László
