Ismétlődő szabályszegésről van szó: korábban is marasztalták el a Molt a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség mulasztása miatt.
Mi történt? A jegybank a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re, derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerkesztőségünkhöz is eljuttatott sajtóközleményéből. Az MNB szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve a jövőbeni olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, melyet csak napokkal később tett meg.
Mit kell még tudni? A Barátság kőolajvezetékhez tartozó üzemanyagtartályt ért januári orosz dróncsapás és a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett, huzamos ideig tartó leállása után a Mol csak a történtek súlyosságáról beszámoló sajtóhírek és kormányzati bejelentések után tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről és annak más vezetéken való pótlásának szándékáról, valamint a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről, értékeli a helyzetet a jegybank. A vizsgálat szerint az olajcég február 11-étől kezdett intézkedéseket tenni a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának az előkészítésére, a hivatalos kommunikációs mégis csak február 16-án történt.
A törvény szerint azonban a rendkívül tájékoztatásnak maximum egy munkanapon belül, a jogszabályban előírt kommunikációs felületen meg kellett volna történnie.
Az MNB szerint ennek hiányában sérülhetett a befektetők, a Mol Nyrt. részvényei kapcsán hozott befektetési döntéseinek megalapozottsága. A jegybank ezek fényében 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a cégre, és kötelezte a felügyeleti határozat közzétételére. Súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a Mol a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt, ráadásul nem először: az MNB már korábban is marasztalta el a kibocsátót rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt.
Kontextus. Az ügy fontos mellékszáláról már írtunk a Forbes.hu-n: a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke ugyanis februárban bejelentést tett a jegybanknál, azt kérve, vizsgálják ki azt is, történt-e bennfentes kereskedés az ügyben. Négy Mol-vezető ugyanis összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta. A vezetők a tökéletes időpontban szabadultak meg részvényeiktől: az olajvállalat papírjai február negyedikén 4128 forintos, történelmi csúcsot értek el – leginkább a NIS-üzlet hatására. A rendkívüli közzétételek éppen azután jelentek meg a Mol tőzsdei honlapján, hogy az orosz olajat Ukrajnán keresztül szállító Barátság kőolajvezeték megrongálódott, ám még az előtt, hogy közlemény jelent volna meg a szállítás leállásáról.
Az MNB ezzel kapcsolatban is írt mostani közleményében. „A Mol Nyrt. által késedelmesen közzétett információ egyes részelemei – érdekkörükön kívül eső módon – a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra kerültek” – fogalmaznak. Megjegyzik, hogy bár ez a jogsértés helyrehozatalára nem alkalmas, az információk nyilvánosságra kerülése nagymértékben csökkentette az azokat a tőzsdei cég hivatalos közlése előtt esetlegesen már ismerők előnyét. Erre tekintettel és az adatgyűjtés során beszerzett információkat értékelve az MNB bennfentes kereskedelem gyanújával piacfelügyeleti eljárás indítását nem tartotta indokoltnak.
