Az üdülésre az előző évhez képest 15 ezer forinttal több, átlagosan 162 ezer forint jut háztartásonként; a Balatonra a fiatalok mennek, a 30 év felettiek az egyéb belföldi helyeket szeretik – derül ki a Budapest Bank megbízásából készített, évről-évre ismétlődő, reprezentatív kutatásból.
Ötödik éve vizsgálja rendszeresen a Budapest Bank a magyar lakosság nyaralási szokásait. Jó hír, hogy 2014 óta 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetőségük nyaralni, így idén a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy tervez nyaralást.
A nyaralók átlagosan 8 napra utaznak el. Az üdülésre ezen a nyáron jóval több pénz jut: tavalyhoz képest átlagosan 15 ezer forinttal többől (átlagosan 162 ezer forintból) gazdálkodhatnak az utazók. Ez megközelítőleg 9300 forint/fő/éj költséget jelent számukra. A változás annak is köszönhető, hogy 2017-hez képest 5 százalékponttal csökkent a maximum 50 ezer forintos keretből gazdálkodók száma, és körülbelül ugyanennyivel nőtt a 200 ezer forint feletti büdzsével rendelkezők aránya. Az utazást továbbra is elsősorban félretett pénzből finanszírozzák a nyaralók (77 százalék), amelyet az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteria-kerettel (20 százalék) egészítenek ki.
Már nemcsak a Balaton a Riviéra
A nyaralók fele a főszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre időzíti éves pihenését. A magyarok több mint kétharmada belföldön (is) nyaral, és továbbra is körülbelül egyharmad azok aránya, akik külföldre is eljutnak.
A hazai úti célok között nagyot nőtt a Balatonon kívüli üdülőhelyek népszerűsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami közel 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest.
A Balaton elsősorban a fiatalok között népszerű: a 18-29 éves korosztály közel fele tölt itt hosszabb-rövidebb időt idén nyáron, az utazók életkorának előre haladtával azonban fokozatosan csökken a magyar tenger vonzereje. A 30 éven felüli válaszadók jobban kedvelik az egyéb hazai úti célokat.
A külföldre utazók (35 százalék) közül közel ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék) illetve egyéb európai helyet (16 százalék) pihenésük helyszínéül, Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy.
Bár még mindig jellemző a magyarokra a készpénz előnyben részesítése, az elmúlt öt évben fokozatosan nőtt a bankkártyás fizetések aránya. Míg 2014-ben szinte mindenért (92 százalék) készpénzzel fizettek az utazók, idén már „csak” 84 százalékuk tesz így.
A magyarok fele nem szokott külön utas- vagy balesetbiztosítást kötni nyaralás előtt, és valamilyen banki termékhez, szolgáltatáshoz járó biztosítása is csak a megkérdezettek egyharmadának van.
Fürdőgatyás kaják a közelből, a közelben – beindult az első balatoni büféfranchise
5 tipp a nyaralásra a Budapest Banktól:
1. Ne tegyük az összes pénzünket egy helyre!
Persze még jobb, ha elsősorban bankkártyát használunk, hiszen ezzel nem tudnak kifosztani bennünket.
2. Gyűjtsük össze és hordjuk magunknál egészségügyi adatainkat!
Egy esetleges betegség vagy baleset esetén nagy segítség lehet a bennünket ellátó egészségügyi személyzetnek, ha rögtön látják, milyen vércsoporthoz tartozunk, vagy milyen gyógyszereket szedünk.
3. „In case of emergency” – azaz vészhelyzet esetén értesítendő
Állítsuk be telefonunkon „ICE” néven azt a személyt, akit sürgős esetben értesíteni kell. Külföldön a magatehetetlen, eszméletét vesztett páciensek telefonjában ezt a kontaktot keresik először az őt ellátó egészségügyisek.
4. Szkenneljük be vagy fénymásoljuk le okmányainkat!
A legjobb, ha ezek másolatát mobiltelefonunkban is eltároljuk.
5. A bank is segít az óvintézkedésekben
Arra az esetre, ha netán elhagynánk bankkártyánkat, feltétlenül jegyezzük fel bankunk elérhetőségeit. Ha mobilbankot használunk, egy mozdulattal felfüggeszthetjük bankkártyánkat, de a napi limitet is átállíthatjuk vele.
