A volt jegybankelnök szerint a „közbeszédben keringő 270 milliárd forintos veszteség névleges és egyedi értékelési módszer alkalmazásából ered, nem pedig valós vagyonvesztésből.”
Mi történt? Bő egy évvel távozása után nyílt levelet írt Matolcsy György volt jegybankelnök az elmúlt napokban ismét lángra kapó MNB-botrány kapcsán. „Az elmúlt időszakban számos megalapozatlan vád érte személyemet és a Magyar Nemzeti Banknál 2013–2025 között végzett munkámat” – kezdi levelét. A közlemény először a kormányközeli Indexen jelent meg. Az ex-jegybankelnök legfontosabb állítása, hogy hiába állapította meg egymástól független vizsgálatban az Állami Számvevőszék és az új MNB-vezetés több százmilliárd forint eltűnését, a svájci Ultima és a lengyel GTC ingatlanhasznosító cégekben eszközölt pénz valójában nem veszett el.
Matolcsy szerint a 270 milliárd forintos veszteség egyedüli névleges és egyedi értékelési módszertani különbségekből ered. Nem vagyonvesztésből.
Mit kell még tudni? Matolcsy György egyszer azzal érvel, hogy az MNB-nek nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába, majd később azt állítja: eltérő adat híján kijelenthető, hogy minden vagyontárgy és eszköz megtalálható a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben. Ahogyan azonban arra a hvg.hu is felhívja a figyelmet, ez egész egyszerűen csak nem igaz: a Pallas vagyonbeszámolójából kiolvasható, hogy a 2024 nyarán közölt 283 milliárd forinthoz képest ugyanezen év végén már csak 13 milliárd forint volt meg a pénzből. Matolcsy szerint az sem „helyes”, hogy a befektetéseket a tőzsdei árfolyam alapján ítélik meg: szerinte a lengyel GTC pillanatnyi tőzsdei árfolyama nem tükrözi az alapítvány befektetésének valós értékét.
„A tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke” – fogalmaz.
Matolcsy György szerint az ingatlanszektorra kidolgozott egyéni módszer (EPRA Net Tangible Assets) épp azért létezik, mert a tőzsdén forgó ingatlancégek árai tartósan és jelentősen eltérhetnek a valós és tényleges eszközértéktől. A GTC által közzétett részvényenkénti adatok alapján egy részvény EPRA NTA értéke 2025. szeptember végén 2,19 euró volt, amely 787 millió eurónak (308 milliárd forintnak) felelt meg.
Minden egyéb. A volt jegybankelnök szerint az MNB alapítványai nem rövid távú célkitűzésekkel jöttek létre, azok „több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat.” Kitér a nagy botrányt kiváltó székházfelújításra is: úgy látja, az épület „a magyar pénzügyi rendszer szimbolikus és funkcionális sarokköve – kívülről és belülről egyaránt”, emellett pedig „kiszolgálja a jegybanki szakmai munkát és biztosítja a következő generációk szakmai műhelyét.” Matolcsy a szöveget az alábbi gondolatokkal koronázza meg:
„Egy ilyen léptékű, több évtizedes életciklusra tervezett intézményi infrastrukturális beruházás igazságügyi szakértők által megerősített arányos értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni. Az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.”
