Már nyitáskor sorok alakultak ki a Magyar Nemzeti Galéria pénztáránál, s a múlt hétvége óta látható tárlat vendégkönyve pár nap alatt megtelt elismerő bejegyzésekkel. Bár kortársai főként Diego Rivera festő csinos feleségeként ismerték, Frida Kahlo mára ikonná vált. A kiállításon az is kiderül, miért nem mosolyog soha az önarcképein.
„Nick! Szeretlek ugy mint egy angyalt! Gyöngy virag vagy drágám!” Nem is a felbecsülhetetlen értékű portrék és csendéletek, hanem e kézzel írott szerelmeslevél előtt időznek a leghosszabban a Magyar Nemzeti Galéria új időszakos tárlatának látogatói. Frida Kahlo szeretőjének, a magyar származású Nickolas Muray (Muray Miklós) fotósnak írta a szerelmeslevelet, magyarul – az máig rejtély, hogy ki segített neki a fordításban. Miután a Galéria egyik hétköznap reggeli nyitásakor egy japán csoport, jó néhány középkorú amerikai turista és számos elszánt magyar műkedvelő között bejutottunk a múzeumba, Frida festményei előtt is hamar kisebb tömegek alakulnak ki. Délben pedig már a kilátókorlátig kígyózott a sor a Várban a múzeum előtt.
Frida magyarul írt szerelmeslevele
A több mint 30 festményt és grafikát bemutató tárlaton először láthatók a XX. század legnagyobb festőnőjének tartott Frida Kahlo alkotásai Budapesten. Frida ugyanis sokáig inkább kedvtelésből – pontosabban fájdalmait feledendő – alkotott, és magángyűjtőknek adta el képeit. (Többek között Madonna 100 millió dollár értékűre becsült kollekciójában is van két festménye.) Így pedig nem csoda, hogy az élete során festett mintegy 250 alkotásnak csak a töredékét tudják a világ múzeumai megszerezni egy-egy tárlatra. Azok nagyobb részét most a mexikóvárosi Museo Dolores Olmadóból kérte kölcsön az MNG – ahogyan ez a kiállítás alcíméből is kiderül. Persze több éves sorban állás után, hiszen más városok is vágytak a remekművekre.
A tragikus baleset
Nézelődés közben andalító mexikói zenét hallgathatunk a tárlaton, s helyenként hatalmas fekete-fehér fotók mesélnek Frida életének fontos eseményeiről. Ezúttal nincsenek kortársak alkotásaival megtöltött „előszobák”, mint néhány korábbi magyarországi megakiállításon, és szerencsére jól eltalálták a kurátorok a festmények magyarázó szövegeinek hosszúságát is. Ezeket már csak azért is kár volna kihagyni, mert olyan titkokat tudhatunk meg belőlük, mint hogy miért nem mosolyog soha Frida az önarcképeken. Ez pedig a fogorvosának ajánlott csendéletről derül ki, amelyen a fekete dinnyemagok a láncdohányos művész nem igazán mutatós fogazatára utalnak.
Számos ismert önarckép és csendélet mellett itt van az a legendás festmény is, amely Frida 18 éves korában átélt buszbalesetét, pontosabban az azt megelőző pillanatokat idézi fel.
A buszt, amelyen akkori szerelmével utazott, a házfalhoz préselte egy villamos,
és a fiatal lány testét hátulról lényegében felnyársalta egy kapaszkodórúd, gerince és medencecsontja pedig annyira megsérült, hogy az orvosok sem bíztak a felépülésében. Több hónapos kórházi kezelés, ágyhoz kötöttség várt Fridára. Édesanyja ekkor ajándékozta meg egy különleges festőállvánnyal, amelyre az ágyban fekve festhetett. Életében összesen 35 műtéten kellett átesnie a baleset miatt, s sérülése következtében háromszor elvetélt. 1953-ban amputálták a jobb lábát, de így is ott volt élete első önálló mexikói kiállításán: ágyával együtt odaszállíttatta magát. Életigenlését pedig mi sem bizonyítja jobban, mint amit utolsó festményére írt: Viva la Vida!, azaz Éljen az élet!
Trockij is felbukkan
Frida saját testi-lelki szenvedéseit jeleníti meg az A törött oszlop című kép, amelyen a gerincoszlopa helyén egy darabokra tört ión oszlopot ábrázol, bőréből szögek állnak ki. Elhozták Budapestre a Diego és Frida című páros önarcképet és a legbrutálisabbnak mondott Kahlo-festményt, a Csak néhány szúrás volt címűt is. Frida ugyanis évekig tűrte húsz évvel idősebb férje, Diego Rivera kicsapongásait, ám sokkot kapott, amikor éppen a húgával csalta meg Diego.
„Két súlyos baleset ért az életben. Az első akkor, amikor maga alá gyúrt a villamos. A második Diego volt”
– olvasható Frida kézzel írott naplójában, amelyből több idézetet is kiemeltek a kiállítás rendezői. Persze ő sem volt teljesen hűséges a nőcsábász férjéhez, mások között a magyar fotóssal és a Mexikóban menedékjogot kapott Trockijjal is intim kapcsolatba került. Nem csoda, hogy amikor a nagy orosz-szovjetet meggyilkolták, Rivera is a gyanúsítottak közt volt.
Magyar gyökerek
Talán Frida kommunista eszmék iránti rajongása nyomán tört elő élete vége felé az a képzelete – avagy téves információja –, hogy apai nagyszülei magyarok voltak. Apja Németországból érkezett 19 éves korában Mexikóba, ám Frida szerint a nagyapja és a nagyanyja Aradról költöztek annak idején Németországba. A 2000-es évek elején azonban két német történész bebizonyította, hogy ez nem így volt. A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának kurátorai mindenesetre optimisták, vagy legalábbis nem akarják, hogy a Frida Kahlo magyar gyökereiben hívő látogatók csalódjanak. „Csak bízhatunk benne, hogy a közeljövőben napvilágra kerülnek majd újabb, eddig ismeretlen dokumentumok, amelyek segítségével fény derülhet az igazságra” – fogalmaznak.
Az utolsó termekben Frida popkultúraikonként bukkan fel.
Frida popikonként
Mexikói népi motívumokkal, virágmintákkal díszített, színes, hosszú ruhái híres divattervezőket, például Jean-Paul Gaultiert és a Dolce & Gabbana dizájnereit, valamint énekeseket inspiráltak, Beyoncétól Emeli Sandéig. A múzeum ajándékboltja pedig mindenféle furcsaságot is árul Frida arcképével díszítve, például iPhone-tokot, szemmaszkot és mágneses öltöztetőbabát.
