Az alapprobléma régóta ismert, és egyetlen lépés elég volt ahhoz, hogy a világgazdaság meginogjon.
Mi történt? Hormuzi-szoros blokádja látványosan megmutatta, mennyire sérülékeny a globális energiarendszer. Ez a keskeny tengeri útvonal önmagában a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20 százalékát bonyolítja, így lezárása azonnali áremelkedést, ellátási zavarokat és gazdasági bizonytalanságot idézett elő.
A probléma gyökerét a CNN elemzése szerint az adja, hogy a világ energiaellátása nagyrészt fosszilis energiahordozókra épül, amelyek folyamatos szállítást igényelnek. Ha ez a lánc megszakad, az energiaellátás szinte azonnal akadozni kezd. A szakértők szerint ez olyan függőséget jelent, amelyben az országok újra és újra külső forrásokra szorulnak.
Részletek. Nem a Hormuzi-szoros az egyetlen szűk keresztmetszet, a Bab el-Mandeb-szoros vagy a Malaka-szoros is kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban, és mindegyik geopolitikailag érzékeny térségben található. Ezek a vonalak bármikor megszakadhatnak, ami láncreakciót indíthat el a világgazdaságban.
Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokra épülő rendszer más logika szerint működik. A nap- és szélenergia esetében nem magát az energiát kell folyamatosan szállítani, hanem egyszeri beruházással kiépített infrastruktúra termel hosszú éveken át. Ez jelentősen csökkenti a rövid távú sokkok hatását, és ellenállóbbá teszi az ellátást.
Ellenérvek. Ugyanakkor a zöldenergia sem teljesen kockázatmentes: az ehhez szükséges alapanyagok és technológiák ellátási lánca erősen kötődik Kína gazdaságához, amely dominálja például az akkumulátorokhoz és napelemekhez szükséges anyagok feldolgozását. Ez inkább hosszabb távú függőséget jelent, nem pedig azonnali ellátási válságot.
Összegzés. Bár nincs tökéletes energiarendszer, a fosszilis energiahordozókra épülő modell különösen kitett a geopolitikai feszültségeknek, és egy-egy szűk keresztmetszeten keresztül az egész világgazdaságot veszélybe sodorhatja.
