Egy év alatt teljesen új pályára került a globális kereskedelem. De ki járt jól?
Mi történt? Egy évvel azután, hogy Donald Trump elindította vámháborúját, az Egyesült Államokban évtizedek óta nem látott szintre emelkedtek a vámok. Az átlagos effektív ráta 10 százalékra nőtt a korábbi nagyjából 2,5 százalékról. A BBC összeszedte, hogyan alakította át mindez a világ kereskedelmi viszonyait.
Kína. A leglátványosabb változás az amerikai–kínai kapcsolatokban történt. A kölcsönös vámemelések következtében a két gazdaság közötti kereskedelem jelentősen visszaesett: az amerikai import Kínából mintegy 30 százalékkal csökkent, míg az export több mint 25 százalékkal esett vissza. Bár a feszültségek később enyhültek, a két ország gazdasági szétválása felgyorsult, és tartósnak ígérkezik.
Újra osztott lapok. Közben más országok is alkalmazkodni kezdtek. Számos amerikai kereskedelmi partner új piacok után nézett, és igyekezett csökkenteni függőségét az Egyesült Államoktól. Bár az amerikai import összességében még így is több mint 4 százalékkal nőtt, a globális kereskedelem szerkezete átalakulóban van. A vámok ugyanakkor politikai feszültségeket is szültek. Az Egyesült Államok és szövetségesei között romlott a viszony, ami nemcsak a kereskedelemben, hanem más területeken is érezhető. Például a turizmus visszaesése és a nemzetközi együttműködés nehézségei is részben ezekhez a lépésekhez köthetők.
Hazai pálya. Belföldön sem hozták meg a várt áttörést az intézkedések. Az ipar nem erősödött látványosan, a beruházások visszafogottak maradtak, miközben a vámok költségeinek mintegy 55 százalékát a fogyasztók fizették meg magasabb árak formájában. Ez az inflációt is növelte, nagyjából fél százalékponttal, így az árszínvonal emelkedése körülbelül 3 százalék körül alakult.
Összegzés. Noha a gazdaság tovább növekedett – 2,1 százalékkal –, de a vámháború inkább bizonytalanságot és átrendeződést hozott, mint egyértelmű gazdasági áttörést.
