A kitartás a legfontosabb, állítja Frei Tamás, és ezt nemcsak magától várja el, hanem másoktól is. Tévés korában egy egyszerű trükkel győződött meg arról, melyik újságíró akar valóban interjúzni vele, és ki az, aki agyában csak kósza ötletként merült fel a neve. Néhány kérdés és válasz, ami a júliusi magazinból kimaradt.
Kérdezett: Bánáti Anna és Nagy Zsolt
Mennyire nehéz egy ültetvényre bejutni? A Starbucksnak nyilván megvan az erőforrása: saját ültetvénye van, és valószínűleg azt is megteheti, hogy odamegy egy ültetvényeshez, és azt mondja, hogy mostantól mindent ő visz. Te hogy tudsz ezzel versenyezni?
Nemcsak a Starbucksszal kell versenyeznünk, hanem az utcasarki kávézókkal is. Persze itt is áll, hogy a méret a lényeg. Minél többet vásárolsz valakitől, annál nagyobb kedvezményt kapsz. Ezért áruljuk a kávénkat a kiskereskedelemben is, hogy minél nagyobb mennyiséget adjunk el, vagyis minél többet kelljen vennünk, egyre jobb áron. Tavaly 55 tonna kávénk fogyott el itt.
Akkor nincs a csiki-csuki az ültetvényekért?
Már nincs.
Itt Magyarországon a kistermelők gyakran azt látják, hogy termelik mondjuk az epret, aztán jön egy multi és bejelentkezik az egészért.
A kávé azért egy szofisztikáltabb termék, „kézművesebb”, bár nem szeretem ezt a szót. Nagyon sokféle kávé van, nagy a szórás. Mi mindig a minőségi, kézzel átválogatott arabica kávékat használjuk, ami a kistermelők világa. A Cafe Frei is így indult, ismertem egy Toni nevű fickót a Meru-hegyről, akiről tudtam, hogy jó a kávéja.
Az egész karriered alapja lényegében a kapcsolatépítés. Mi a Frei Tamás-féle kapcsolatépítési kiskáté?
Van kiskáté, de nem fogom elárulni, mi az.
A kitartás viszont fontos. Tévériporterként volt olyan riportalanyom, aki nemet mondott elsőre, kinyomoztuk, hogy mikor van a születésnapja, küldtünk neki ajándékot, akkor is, ha a világ másik felén volt.
Aztán következő évben is. Ha beletettünk tíz emberbe három évet, öt egy idő után azt mondta, hogy ezek tényleg akarnak valamit.
Kivel volt a legnehezebb dolgod?
Nagyon sok mindenkivel nehéz dolga van az embernek. Ha telefonálsz egyik nap, nem engednek fel rögtön másnap egy repülőgép-anyahajóra. Azért ez nem ilyen egyszerű. A kiskáté (nevet) talán legfontosabb eleme az, hogy kitartónak kell lenni. Magyarországon sokan azt csinálják, hogy megpróbálnak valamit, aztán ha nem sikerül, lépnek tovább, jön a következő ötlet, a következő ember, a következő ültetvény, a következő kávégépgyár. Engem talán az élet nevelt arra, hogy fordítva csináljam.
Föltűnt, amikor valaki tényleg akart tőlem egy interjút. Bocs, hogy épp egy interjú közben mondom ezt. Tudom, mert én is médiából jövök, hogy van, hogy valaki ott ül a szerkesztőségben, éppen hiányzik a címlapsztori, vagy még két oldalt ki kell töltenie.
Már réges-régen rászoktam, hogy úgy válogattam le, ki az, aki valóban rám kíváncsi, hogy elsőre mindig azt mondtam, nem érek rá. És ha visszahívott, másodszor is ugyanezt mondtam. És amikor harmadszor is visszahívott, na, arra mondtam, hogy ott tényleg érdeklem őket.
És ezt átfordítottam magamban: ha én így gondolkozom, akkor lehet, hogy a repülőgép-anyahajó kapitánya is így gondolkodik. Tehát semmi probléma nincs, ha nemet mond. Demonstrálni kell neki, hogy tényleg akarom. Tényleg Tonitól szeretném azt a kávét, mert az tényleg finom! Neki az egész élete az a kávé, és ki fogok tűnni a többi közül, mert én vagyok az, aki még mindig jön. Néha föl kell venni a hátizsákot a hátadra és elmenni Tanzániába a Meru-hegyre.
Egy újabb interjú és egy hosszú portré Frei Tamásról a júliusi magazinban! Az új számban Frei Tamás mellett más tévés vállalkozókról is írtunk, de beszélgettünk Lovasi Andrással és Börje Ekholm Ericsson-vezérrel is. Lapozz bele a magazinba itt!
Az USA-ból az Infoparkba: az Ericsson globális vezére magyarokról, üzleti klímáról és a bűvös 5G-ről
A júliusi Forbes egy igazán nyári szám lett. 25 oldalon oldalunk foglalkozunk az ország legnépszerűbb tavaival, és megmutatjuk az Új Füredet!
Egy napra bárki lehet füredi nagypolgár – ilyen a Balaton új fővárosa
