Az iráni háború tőlünk több ezer kilométerre zajlik, mégis úgy ütik a forintot, mintha nem lenne holnap. A magyar pénz rendkívüli mértékben gyengült a vezető devizákkal szemben. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője segített megérteni, hogy miért fáj ennyire a forintnak a közel-keleti káosz.
Az iráni háború legfrissebb fejleményeit ide kattintva találod.
Mi történt? Nagy mértékben gyengül a forint a vezető devizákkal szemben. Az euróval és a dollárral szemben is több mint tíz forintos zuhanásban napon belül a magyar fizetőeszköz a keddi kereskedésben.
Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője a Forbes.hu-nak elmondta, hogy hiába több ezer kilométerrel arrébb szállnak a rakéták, a közel-keleti háború így is fojtogatja a magyar devizát.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A forint több mint 2,5 százalékot veszített az értékéből az euróval szemben kedd délutánig, a dollárral pedig szemben még rosszabb a helyzet, több mint 3,5 százalékos a mínusz. Varga Zoltán elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank akár megpróbálhatja kamatemeléssel megtámasztani a forint árfolyamát, viszont a probléma nem a keresleti oldalon jelentkezik.
Miért ütik a forintot? A forint zuhanórepülését a Hormuzi-szoros lezárása indította el. A február 28-án kirobbant iráni háború megviselte a magyar devizát, hiszen a befektetők azonnal a biztonságosabb eszközök felé fordultak, a feltörekvő piaci devizákat pedig magukra hagyták. Azonban a globális kőolajszállítás ötödét biztosító szoros lezárása az egyik legrosszabb forgatókönyvet váltotta be.
Kontextus. Európa és különösen a közép-kelet-európai térség rendkívül függ az energiaimporttól, így a Hormuzi-szoros lezárása egyet jelent az infláció meglódulásával. A földgáz- és nyersolajárak az egekbe lőttek, ez a hatás pedig átgyűrűzik a magyarok pénztárcájába.
Rossz hír a forintnak
Az általános inflációt hajtó tényezők mellett a külkereskedelmi és a folyófizetési mérleget is rontja a helyzet. Ráadásul az ellátásbiztonság is válságba kerülhet, tekintve, hogy a Barátság-kőolajvezeték leállásával megszakadt Magyarország legfontosabb ellátási útvonala.
Varga Zoltán arról is beszélt, hogy a háborús helyzetben a biztonságot kereső befektetők a dollár felé fordultak, a feltörekvő piaci devizák rovására.
Növekedési válság. Az egyértelműen látszik, hogy a befektetők menekülnek a kockázatosabb eszközökből. A részvénypiacokról is kifelé áramlik a pénz, miközben a legtöbben az olyan lehetőségeket keresik, mint a biztonságos amerikai állampapírok. Ez a folyamat megakaszthatja azt a növekedési görbét, amit a piacokon régóta látni lehet. Az amerikai részvényindexek 0,5–1 százalék közötti mínuszban vannak, viszont az európai parketteken már jóval borúsabb a hangulat a 2–2,5 százalékos zsugorodással.
Hogyan tovább? Rendkívül fontos kérdés, hogy az iráni helyzet meddig tart és meddig eszkalálódik. Donald Trump eddig rezsimváltásról beszélt az országban, de ha ezt valóban végig akarja vinni, az elhúzódó háborúskodást jelentene, ez pedig az amerikai elnöknek sem kedvez, hiszen novemberben félidős választások lesznek az Egyesült Államokban.
Trump számára fontos, hogy a következő hónapokban a kampányra koncentrálhasson és ne a Közel-Keleten zajló háború árnyékában teljen a voksolás.
Izraeli források arról szóltak, hogy a konfliktus mindössze addig tart, ameddig sikerül leszerelni az iráni nukleáris eszközöket és a rakétáikat. Az már más kérdés, hogy egy káoszba taszított Irán milyen mértékben eszkalálja a helyzetet a Perzsa-öbölben.
Mire érdemes figyelni? Varga Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy március 4-én a lengyel jegybank kamatdöntő ülést tart. A varsói döntés fontos lehet a forint számára is, illetve irányt mutathat a válság kezelésében. Vannak olyan elképzelések is, miszerint az EKB is kamatot emelhet, de Varga Zoltán erre nem lát nagy esélyt.
Borítókép: légicsapásban találatot kapott épület füstfelhője Teheránban 2026. március 2-án. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án megtámadta Iránt.
