A világ megváltozott, és a befektetőknek tartaniuk kell a lépést, különben lemaradnak az igazi bizniszekről. Az Egyesült Államok jelentősége csökken, Kína nem is számított. A többpólusú világrendben a középhatalmak erősödnek leginkább. A Forbes Money podcast első adásának vendége az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, Gyurcsik Attila.
Itt a Forbes Money podcast!
A már meglévő Deal mellé új, a pénzügyekre fókuszáló heti podcastot indít a Forbes. A Forbes Money szerda délutánonként jelenik meg, műsorvezetője Péller András. Adásaink két nagy blokkból állnak, az egyikben a pénztárcánkat érintő, személyes pénzügyekről szóló témákat beszéljük ki, a másikban a piacokat vizsgáljuk.
A Forbes Money első vendégei Kun-Welsz Edit, a Hold portfóliókezelője, és Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója voltak.
Az adásainkat itt, a Forbes.hu-n is megtaláljátok, és a YouTube mellett a különböző podcastfelületeken is.
Ránk rúgta az ajtót 2026, és egyetlen hét sem tud eltelni piacrengető események nélkül. Az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint a befektetőknek meg kell változtatni a gondolkodásukat, ha sikeresek akarnak maradni.
A nosztalgia nem egy befektetési stratégia
– mondta Gyurcsik Attila, a Forbes Money podcast vendége.
Az Amerika-központú világrendnek vége
A világ megváltozott, és ehhez alkalmazkodni kell. Fontos, hogy ez nem új dolog, a 2020-as évek már teljesen más szabályok szerint működnek, mint az azt megelőző, boldog békeidők.
A geopolitikáról beszél manapság mindenki. Az orosz-ukrán háború véget vetett annak az elképzelésnek, hogy elhúzódó fegyveres konfliktusok nem robbanhatnak ki Európában. Azóta egymást követik a jelentős események világszerte. Az Egyesült Államok egy katonai akció keretében elrabolja egy másik ország elnökét, a Közel-Keleten is fellobbantak a konfliktusok, Kína is fenyegetést jelent Ázsiában. Mindezek mellett energiaválságok, világjárványok és rohamos technológiai fejlődés alakítják napról napra a piacokat.
Ezek mögött Gyurcsik Attila szerint fel lehet fedezni egy rendkívül fontos folyamatot, amiről eddig kevesen beszéltek. Az Amerika-központú világrendnek, a szuperhatalmak korának vége. Az Egyesült Államok pénze elfogyott. Nem azért közölte Washington az európai nemzetekkel, hogy nem nyújt számukra védelmet többé, mert nem akar, hanem már nem képes rá.
Az Egyesült Államok 2017 óta – az első Trump-adminisztráció óta – annyit költött a gazdaságára, mint amennyibe a második világháború megnyerése került.
Először Trump megnyitotta a pénzcsapokat, ömlött a pénz a gazdaságba. Ez Joe Biden elnöksége alatt is folytatódott, aki a koronavírus-járvánnyal igazolta a mértéktelen költekezést. Most ismét Trump került a kormányrúdhoz, és elindította a Big Beautiful Bill programot, ami látszólag tovább élénkíti a gazdaságot, de a gyakorlatban megszorító csomag. További kiadásokra már nincs fedezet, egyszerűen átstrukturálásról van szó.
Mindeközben Oroszország négy ukrán megyét sem volt képes elfoglalni négy év alatt, Kína pedig hiába tűnik óriásnak, export-import kitettsége nem engedi, hogy valódi szuperhatalommá nője ki magát. Ezek azt mutatják, hogy nem az eddig szuperhatalmaknak gondolt nemzeteké a jövő, hanem az egyre erősödő középhatalmaké.
Törökország átveszi Oroszország korábbi helyét a Közel-Keleten, és jelentős katonai tényezővé válik világszinten. Az Európai Unió előtt még hatalmas tér van a fejlődésre, különösen, hogy az államadóság bőven biztosít lehetőséget a költésre. És Indiáról még nem is beszéltünk, pedig a világ legnépesebb országa sorra köti a kereskedelmi megállapodásokat a nyugati országokkal.
Máshol már jobb bulik vannak
Gyurcsik Attila szerint még mindig az amerikai tőkepiac dominanciájáról beszélünk, miközben ez a gondolkodás már elavulttá vált. A többpólusú világban a befektetések is szerteágazóbbak lettek. Példának hozta fel, hogy miközben mindenki az amerikai MI-részvényekért lelkesedett, addig 2025-ben a Nasdaq indexet szinte minden nagy külföldi tőzsdeindex lehagyta. A londoni FTSE, a frankfurti DAX és a BUX index is megverte a Nasdaqot, MI-forradalom ide vagy oda.
Ha egy befektető azt a pénzt, amit Amerikába vitt, inkább a frankfurti vagy a budapesti tőzsdén fektette volna be, sokkal több pénzt kereshetett volna.
A Forbes Money podcastban beszélgettünk még a befektetési filozófiáról, a felértékelődő és elhalványuló iparágakról, valamint arról, hogy 2026-ban mit kezdhetünk a pénzünkkel.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
