A Napelemkárosultak Facebook csoportnak már 6700 tagja van. Nem mindenki konkrétan károsult, a csoportban számos villanyszerelő, napelemes szakember és kíváncsi turista is akad, de bátran feltételezhetjük, hogy ezreket érint a jelenség: miután milliókat fektettek az otthonuk korszerűsítésébe, a telepített napelemes rendszerrel nemhogy csökkent a villanyszámlájuk, hanem sokszorosára nőtt.
Ennek oka az esetek túlnyomó többségében a rosszul tervezett és méretezett rendszer, illetve a hibás szerelés, ám ahhoz, hogy pontosan értsük és el tudjuk kerülni az ilyen hibákat, érdemes távolabbról indulni és megérteni, hogyan dolgoznak a kivitelezők, milyen lehetőségek vannak, milyen költségekkel jár egy házi naperőmű és milyen megtérüléssel lehet számolni.
Mennyit fogyaszt egy háztartás?
Az rezsicsökkentett elektromos áram felső határa 2500 kWh/év, vagyis ez az a szint, ami alatt az állam mesterségesen alacsonyan tartja a lakossági költségeket. Ám körülbelül 800 ezerre tehető az 5000 kWh/év feletti fogyasztású háztartások száma, és ezek még egyáltalán nem tekinthetők extrém fogyasztónak. Ez a szint nagyjából egy átlagos családi házat jelent, elektromos fűtés és villanyautó nélkül. A megkérdezett szakemberek szerint a 10 ezer kWh feletti fogyasztás sem ritka egy jobb módú négyfős családnál, ahol a gyerekek miatt például többet mosnak és nyáron klímát használnak. Ugyanez háztartás hőszivattyús fűtés és elektromos autó esetén pedig a 15-20 ezer kilowattóra elektromos áramot is könnyen elhasznál egy év alatt.
MTVA/Branstetter Sándor
A rezsicsökkentésig körülbelül 37 forintba kerül 1 kWh áram, míg a limit felett már kb. 70 forintot fizetünk. Ezen valamennyit lehet faragni, ha van külön úgynevezett éjszakai áram vagy H tarifa, de az egyszerűség kedvéért számoljunk az általános (A1) árakkal. A limit alatt maradva legfeljebb körülbelül 92 ezer forint a villanyszámla, míg egy 20 ezer kWh-t fogyasztó család már több mint 1,3 millió forintot költ áramra egy év alatt.
Emiatt sok háztartás már közepes, 5-10 ezer kWh fogyasztás mellett is napelem telepítése mellett dönt. Azt viszont, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás, már nem ennyire egyszerű kiszámolni. A házi naperőművek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Remete László szerint sokan nem is ebből a megfontolásból ruháznak be, hanem egyszerűen a megtakarításukat így fektetik az ingatlanjukba.
„Kétfajta ember van, az egyiknek van napelemes rendszere, a másik szerint pedig sokba kerül. Akinek már van, onnantól nem foglalkozik vele, hogy mennyibe került, mert komfortot és biztonságérzetet ad, valamint növeli a ház értékét”.
Megtérülés és költségek
Ahhoz viszont, hogy el lehessen kezdeni megtérülésről beszélni, pontosan tudni kell, mennyi áramot használ fel a háztartás, illetve milyen kihasználtsággal működne a napelem. A legjobb megtérülést az éves elszámolású szaldó adta, amikor a hálózatból kivett és visszatöltött áram különbsége után történt a kifizetés. Bár ennek a kivezetése sokakat kellemetlenül érintett, az elektromos hálózat működési sajátosságai miatt indokolt volt, ennek a részleteiről és magyarázatairól itt írtunk. https://www.forbes.hu/uzlet/energia-napenergia-zold/
Most már a hálózat stabilitása miatt szinte kizárólag úgynevezett energiatárolós, más néven hibrid napelemes rendszereket lehet engedélyeztetni, és a támogatások is ezekre vonatkoznak. Ezek esetében viszont szükséges a felhasználói szokások pontos ismerete és a hozzá igazított méretezés. Nagyon fontos ugyanis, hogy a hibrid rendszereknél nem lehet a teljes rendszerkapacitásnak a 100 százalékát kihasználni. A megtérülés azon múlik, hogy mennyire sikerült a felhasználói igényekhez igazítani a napelemes rendszert.
Mi az a hibrid rendszer?
A hibrid rendszer tulajdonképpen a szigetüzem és a hálózatra kapcsolt rendszer ötvözete. A lényege, hogy a napelemek az inverteren keresztül ellátják a ház áramigényét, a megtermelt felesleget pedig akkumulátor tárolja el. Ha pedig az akkumulátor megtelt, és továbbra is képződik felesleg, azt visszatáplálja a hálózatba. Amikor viszont a háztartás több áramot használ, mint amit a napelem és az akkumulátor (az inverteren keresztül) fedezni tudnak, akkor a hálózatból pótolja ki a szükséges mennyiséget.
Ezt lehet még tovább fejleszteni azzal, ha az akkumulátoron kívül más energiapuffert is használunk, ilyen lehet például egy melegvíztározó, egy fagyasztó vagy a falfűtés is. Ezekben az esetekben például a hálózati visszatáplálás helyett a napelemek fel nem használt kapacitását ezek felfűtésére (vagy hűtésére) lehet fordítani. Egy elektromos autó is kiváló energiatároló, ha nap közben lehet tölteni. Az intelligens vezérlőrendszerek már képesek figyelni arra, hogy mikor indítja el az autó töltését, így a megtermelt felesleg ilyenkor nem a hálózatba kerül 5 forintért, hanem az autóba. Ezek a megoldások tökéletesen alkalmasak a napenergia ingadozásának a kiegyenlítésére.
A visszatáplálós szaldóelszámolásnál ugyanis a napelemek által megtermelt áramból a felesleget visszatölti a rendszer a hálózatba, és később elfogyaszthatja. Enélkül viszont a felesleget kilowattóránként körülbelül öt forintért adja át a hálózatnak a tulajdonos, míg ugyanazt 70 forintért vásárolja vissza, ha éppen a napelem nem termel, vagy az éppen megtermelt mennyiségen felül fogyaszt a háztartás. A vételezett és a visszatáplált áram ára közötti jelentős, körülbelül tizennégyszeres különbség miatt nem éri meg a visszatáplálás, sokkal fontosabb, hogy a napelemeket minél inkább ki tudjuk használni.
Fotó: MTVA/Faludi Imre
Remete László szerint a méretezésnél a ház csúcsfogyasztóit (pl. mosógép, hőszivattyú, elektromos autó) veszik figyelembe, és próbálják kiszámolni, hogy mi lehet a legnagyobb terhelés az adott házban. Emellé veszik az család általános energiahasználati szokásait, például hogy home office-ban dolgoznak-e vagy mikor töltik az elektromos autót. Ezen információk birtokában úgy méretezik az akkumulátoros rendszert, hogy kettő, de legfeljebb három napra tárolja az energiát, tehát egy-két borúsabb napon is kiegyenlítse a fogyasztás 80-90%-át. Mind a túltervezést, mind az alulméretezést kerülni kell, ugyanis egyik sem fogja az elvárt eredményt hozni.
Felhasználói szokások
Az optimális energiafelhasználáshoz érdemes hozzáigazítani a szokásokat is, ilyen apróság például, hogy ne este nyolckor indítsuk a mosást.
„Az újabb mosógépek már programozhatóak, de ez még ennél is egyszerűbb: kinéz az ember az ablakon, és látja, hogy süt a nap” – magyarázza Remete László, hogyan próbálják átadni az ügyfeleknek a szükséges tudást ahhoz, hogy a napelemes rendszerekből a legtöbbet tudják kihozni.
Hiába termel meg egy rendszer 40 kWh-t, ha a hozzá tartozó tárolókapacitás csak 20 kW-h a háztartás pedig 30 kWh-t fogyaszt. A szakember szerint körülbelül négy év egy napelemes rendszer megtérülése, tehát ha csak a fogyasztás tíz százalékát fedezi a házi naperőmű, akkor 40 év alatt fog megtérülni a beruházás, ami semmiképpen sem optimális.
„A felhasználó ilyenkor joggal érzi úgy, hogy becsapták” – összegzi a helyzetet Remete László.
Túl kicsi rendszert emiatt nem éri meg tervezni, azok a kis háztartásoknál, ahol havonta 7-8 ezer forintos a számla, ott a szakértők szerint többet lehet megtakarítani egy szigeteléssel vagy nyílászáró-cserével. 1,5-2 millió forint alatt nem igazán lehet olyan napelemes rendszert telepíteni, aminek számszerűsíthető a termelése, ezt az összeget jobban megéri az épületre költeni. A tapasztalatok szerint 3,5-5,5 millió forint között lehet egy átlagos háztartás számára napelemes tárolórendszert telepíteni, amivel a havi 40-50 ezer forintos villanyszámlát ki lehet váltani. Ha kiszámoljuk, ennek a megtérülése több mint öt év, de Remete László felhívja a figyelmemet, hogy ennél összetettebb a kép. „Rendszerben kell gondolkozni, például ha van elektromos autó, akkor már az üzemanyagköltség is csökkent, ha elkezdünk áramról fűteni, a gáz költsége is csökken.”
Fotó: Sebestyén László / Forbes
Egy energiatárolós rendszer három fő tételből adódik össze: a napelemből, az inverterből és az akkumulátorból, ezek között nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg a költségek, ezen felül pedig számolni kell az elektromos hálózat esetleges fejlesztésével. Ahol háromszor 16 amper áll rendelkezésre, ott bővítés nélkül is könnyen lehet engedélyeztetni egy 10 kilowattos invertert, ha viszont ennél kevesebb áll rendelkezésre, akkor már szükséges lehet a hálózat bővítése, aminél a villanyóra-cserén túl már előfordulhat akár 6-800 ezer forintos plusz költség is, ha föld alatt futó kábelt kell cserélni a villanyoszloptól az ingatlanig.
Felmerülő problémák
Bár Remete László szerint a rendszernek minden eleme potenciális problémaforrás, és minél bonyolultabb, annál több hibalehetőség adódik, de ennek ellenére igen ritka, hogy az akkumulátorral vagy az alternatív energiatárolókkal (pl. hőszivattyús bojler) gond lenne. Azok az esetek, amikkel a Napelemkárosultak Facebook csoportban találkozni, többnyire a nem megfelelő rendszertervezésre vagy hibás kivitelezésre vezethetőek vissza.
Amikor azért hívják, mert a hibrid rendszer beüzemelése nem csökkentette, hanem nyolcszorosára emelte a villanyszámlát, először az inverter környékén néz szét. Az állami támogatással épített rendszereknél például sokszor maga a pályázat feltételei kényszerítik be a kivitelezőt nem megfelelő rendszer telepítésébe. Tipikus eset, ha a kiírásban szereplő inverter egy fázison nem tud 1,8 kilowattnál többet leadni. Ilyenkor egy 1800W fogyasztású gép – például egy hajszárító – önmagában lefoglalja az adott fázison az inverter kapacitását, és minden más, ugyanazon a fáziskörön lévő eszköz igényét (világítás, mosógép, stb…) a rendszer már a hálózatról fogja vételezni, hiába lenne a többinek fedezete a napelemről vagy az energiatároló akkumulátorból.
„Ilyenkor a naperőmű kapacitásának csak a harmadát használjuk hasznosan és az afeletti részt 71 forintért vásároljuk, miközben a másik két fázison keletkező 60 százalék többletet 5 forintért eladjuk a hálózatnak” – foglalja össze a szakember, miért gazdaságtalan egy rosszul méretezett rendszer még akkor is, ha egyébként hibátlanul működik. Ilyenkor hiába fizette ki az állam a kiépítés költségeinek 60 százalékát, az önrész kifizetését is sokalni fogja az ügyfél.
Remete tapasztalatai szerint hasonló villanyszámlanövekedést eredményezhet az úgynevezett fázisaszimmetria kezelésének hiánya. Ez akkor okozhat problémát, amikor a teli akkumulátorról kell kiszolgálni a háztartást, és a rosszul megválasztott inverter ezt nem képes megfelelően ellátni. A példa kedvéért képzeljük el, hogy az egyik fázison megy a mosogatógép 2000W-os fogyasztással, a másikon a nappaliban a csillár 200 wattos fogyasztással, a harmadikon pedig egy hajszárító a fürdőszobában 1500 W-tal. Ilyenkor ha rosszul választja meg a kivitelező az invertert, az csak a legkisebb fogyasztó igényét képes átengedni, tehát mind a három fázison önerőből csak a legkisebb fázison keletkező igényt szolgálja ki, a fennmaradó szükségletet pedig a rendszer a hálózatból egészíti ki.
MTVA/Jászai Csaba
A fenti hibák úgynevezett tervezési vagy méretezési hibák, tehát az egyébként tökéletesen összerakott rendszernél is azt látja a vevő, hogy hiába ruházott be napelemes rendszerbe, a villanyszámlája nem csökkent, sőt, akár nőtt is. Ezen felül viszont előfordulhatnak szerelési hibák, amikor a kivitelező az esetleg jól méretezett rendszernél elrontja az inverter bekötését, aminek könnyen lehet az eredménye, hogy a hibrid napelemes rendszer folyamatosan vételezte a hálózatból az áramot kWh-nként 71 forintért, majd azonnal táplálta vissza öt forintért, folyamatosan pörgetve a villanyórát.
„Ha csak egy kilowattal csinálom, akkor óránként 65 forint megy el a semmire. Ha viszont öttel vagy héttel, akkor viszont naponta 12 ezer forintot fizetek úgy, hogy semmit nem csináltam otthon, csak rosszul lett az inverter beüzemelve. Ha valaki előtte elköltött 5 millió forintot a napelemes rendszerre, majd az addigi 50 ezres villanyszámlájából 400 ezres lesz, teljesen jogosan ideges”.
Hogy miért alakul így sokaknál, azt a hiányos szakemberképzésre vezetik vissza a megkérdezettek. A napelemes rendszerek iránti keresletet nem tudja követni a képzés. A Napelemkárosultak Facebook csoportban felbukkanó elrettentő eseteket szinte minden esetben a nem kellően felkészült szakemberekre és az információhiányra lehet visszavezetni. A bekért árajánlatok közül nem mindig a legolcsóbb a legjobb, a megrendelő pedig általában laikus, akitől nem várható el, hogy pontosan képben legyen a piacon lévő inverterek tulajdonságaival.
Nehéz kiszűrni a megfelelő tapasztalattal bíró kivitelezőket, de a szakértők két támpontot adnak. Az egyik, hogy a közösségi média ilyenkor hasznos lehet, hiszen a különböző napelemes csoportokban jó ajánlásokat lehet kapni. A másik, hogy az a vállalkozó, aki nem megy ki házhoz felmérni, azt nehéz komolyan venni, hiszen önmagában a megrendelő pontos igényeinek a felmérése könnyen lehet egy több órás beszélgetés.
