Egyre több amerikai cég fordul radikális irányba, hogy a munkavállalói ne dolgozzák halálra magukat.
A babzsákfotelek és az irodai ping-ping asztalok ideje lejárt. Magyarországon még meredeknek hangzik (de ki tudja, tíz éve még kiröhögték azt, aki azt mondta, hogy otthonról is lehet dolgozni), Amerikában viszont egyre több munkahelyen vezetik be a korlátlan szabadság lehetőségét – a LinkedIn és a Netflix dolgozói is élvezhetik, számolt be róla az amerikai Forbes.
Amikor először került szóba, szalagcímmel hozták az újságot, hogy a Szilícium-völgyi startupok, amik amúgy a feje tetejére állítani a munkahellyel kapcsolatos sztereotípiákat a kutyabarát irodákkal meg a már-már közösségi térként funkcionáló munkaállomásokkal, most újabb lépést tettek, és nem határozták meg, hogy egy alkalmazott mennyi időre mehet szabadságra.
Bár ez a lehetőség csak az unikornisok kb 1 százalékánál elérhető, de már érezhető nyomást gyakorolt a nagy multikra. A GE például 2015-ben ennek hatására szintén szabi-reformba kezdett, hogy labdába tudjon rúgni a képzett munkaerőért, és az amerikai, állományban lévő embereinek (a teljes GE-személyi állomány kb 60 százaléka) biztosította a „megengedőbb megközelítést a fizetett szabadnapok” iránt.
De jó ötlet ez?
A leszabályozatlan kérdések mindig lehetőséget adnak a félreértésekre, és ennek egy klasszikus formája a munkahelyen a „vajon a főnököm mennyit tartana elfogadhatónak” dilemmája. Ha meg van határozva, hogy mennyi szabi jár, akkor nincs gond, ami jár, az jár. De mi történik, ha valaki zsinórban két hónapot tölt távol a munkahelyétől? Egy olyan munkahelyen, ahol magas a fluktuáció, vagy nagyon kompetitív a cégkultúra, könnyen lehet, hogy az alkalmazott megijed, és még annyi szabadságot sem vesz ki, ami egyébként a tradicionális esetben járna. A jelenlét és a produktivitás viszont nem függ össze, valószínűleg mindenki találkozott már olyan kollégával, aki lényegében azért jár be dolgozni, mert be kell járnia, de hasznos munkát csak ritkán végez. A Kickstarternél nem is jött be a korlátlan szabadidő, ők végül 25 napot adtak a hagyományosan kivehető szabadnapok mellé. Mások azzal kísérleteznek, hogy a rendelkezésre álló szabadnapok alatt a munkavállalónak ne legyen lehetősége hozzáférni a munkához, ezért mint például az Elite SEM nevű digitális marketingügynökség esetében, a szabadság kezdetével az alkalmazott e-mail fiókjának jelszavát megváltoztatja a cég, és az nem férhet hozzá, amíg le nem telnek a szabadnapjai.
