Durva szakadást produkált az arany, az ezüst és a bitcoin árfolyama az elmúlt napokban. Kipukkadt a lufi, vagy csak kirázták a gyengéket? Három eltérő történet és kilátás. Ács világa.
Elég brutális árfolyamesés érte el a nemesfémek és kriptoeszközök piacát a múlt hét végén, ha a tetejétől az aljáig nézzük, az arany 5550-ről 4500 dollárig, az ezüst 120-ról 65 alá, a bitcoin 90 ezer közeléből 60 ezerig bucskázott, mielőtt visszapattant.
Viszont ezeket a tetejétől aljáig számokat pont annak illusztrálására teszem ide, hogy mi az, ami önmagában semmit sem mond, amiből semmiféle következtetést nem szabad levonni.
Ez a három termék a befektetők óriási kedvence volt az elmúlt évben, és kétségkívül sokan égették meg az elmúlt napokban magukat velük. Viszont a nemesfémek pályája teljesen eltér a bitcoinétól, és az arany is máshogy mozog, mint az ezüst. Azon már túl vagyunk, hogy a bitcoin az új, digitális arany, a legjobb menekülőeszköz. Amikor épp hájp van a kriptóban, mennek felfelé az árfolyamok meredeken, ez egy jó hívóduma az újabb befektetők bevonzásához, de semmi több, esések idején el is felejti mindenki.
A bitcoin már egy új emelkedő ciklusban volt, amikor Trump megnyerte a választást, és hirtelen minden a kripto mellett szólt. Az elnök is kampányolt mellette, kedvezőbb szabályozást ígért, engedélyeztek bitcoin ETF-eket, az intézményi befektetők egyre befogadóbbak lettek az új eszközosztály iránt, ennél kevesebb is okozhatott volna nagy felfutást. Egyre több pénz áramlott a kriptóba, nagyrészt bitcoinba, az árfolyam tavaly nyáron 120 ezer dollár fölé jutott és őszig 100 ezer felett is maradt.
Közben azonban Trump felrúgta a lényegében a második világháború vége óta érvényes világrendet, egyre többen eszméltek rá, hogy a világ sokkal veszélyesebb hely lett, a geopolitikai feszkó ellen, Amerika menedék szerepének elveszésével pedig egyre vonzóbb lett az arany, egyre jobban rácuppant mindenki a jegybankoktól az intézményi befektetőkön át a mezei ékszervásárlókig. Tavaly már a nemesfémnél álltak egy irányba a dolgok, lényegében minden mellette szólt. A kriptohívők is elkezdtek átrotálni aranyba, a korábban kéz a kézben emelkedő két eszköz elkezdett ellentétes irányba mozogni.
Január közepétől ez a folyamat egyre látványosabb lett, miközben a bitcoin csúszott lefelé, az arany gyorsuló ütemben drágult. Természetesen a spekulánsok átvándorlása csak egy faktor az ármozgásokban, de nagyon látványos volt, hogy a kriptorajongók fórumain központi téma lett ez. Mindenesetre a befektetői hangulat elég egyértelműen átállt arra, hogy a legjobb menekülőeszköz az arany, amelynek érdemes egyre nagyobb súlyt adni a portfóliókban.
Az elmúlt két hét eseményeit azonban már szinte kizárólag pszichológiai tényezők és technikai indikátorok segítségével érdemes szemlélni.
Azt nyilván mindenki tudta, hogy a begyorsuló ármelkedésből az arany egyszer, valamikor át fog váltani egy nagy és hirtelen zuhanásba. A kérdés ilyen helyzetekben az, hogy mikor és mi lesz az, ami elindítja a fordulatot. Most már tudjuk, hogy az új amerikai jegybankelnök megnevezése lett ez, Kevin Warsh korábban ugyanis kifejezetten a szigorúbb, az infláció elleni harcot prioritásként kezelő monetáris politika híve volt.
A nemesfémek erre váltottak zuhanásba múlt csütörtökön a megelőző napok gyorsuló emelkedéséből, könnyű volt levonni a következtetést tehát arról, hogy a piacok szerint nőtt a stabilitás, csökkent a kockázata annak, hogy a politika irányítsa az amerikai jegybankot, továbbra is oda fog figyelni az inflációra a Fed. Márpedig az arany iránt épp az infláció elleni védelemként nő a kereslet, tehát ha az új elnök leszorítaná, akkor az rossz hír a nemesfémnek.
Bullshit.
Warsh régen valóban héja volt, de ma Trump nagy barátja és ő is beállt abba a kórusba, amely már eddig is kívülről csesztette a Fedet, hogy csökkentsen kamatot. Ebből hol következik az, hogy a figura Trumppal szembe menve szorítaná lefelé az inflációt és ellenállna az ész nélküli kamatvágásoknak? Eleve, engem az is meglep, hogy van ember, aki elhiszi, hogy Trump ne egy neki lekötelezett jegybankelnököt választana. Warsh épp azért jó választás az elnök szempontjából, mert a régmúltja alapján legalább a minimális bizalmat a piac megadja neki.
Az arany és az ezüst hirtelen esése erre a hírre érthető, de a mértékéhez már biztos semmi köze a jegybankelnökös bejelentésnek. Ez már a klasszikus stop lossok, likvidálások köre. A legkönnyebben bárki számára elérhető brókerappokon 10-20-szoros tőkeáttéttel lehet játszani aranyra, itt egy hirtelen 4-5 százalékos esés már beindítja a kényszerlikvidálásokat, a tapasztalt nagy játékosok pedig rá is játszanak a technikai szintekre. Pánikban aztán szakad addig, amíg a rövid felpattanásban bízók nem lesznek többen, mint a likvidáltak és a menekülők.
A héten a nagy felpattanás után újabb beleadás jött a nemesfémeknél, de azért szépen kirajzolódott az is, hogy az arany szép lassan visszanyerte az erejét. Csütörtökön egy igazi kockázatkerülő nap volt a piacokon, a túlzott MI-költésektől való félelem mellett egy kedvezőtlen munkaerőpiaci adat is borzolta a kedélyeket, ütötték a részvényeket és a kötvényekbe menekültek a befektetők. Amerikai kötvényekbe is, amelyeket korábban eléggé utáltak. Az arany pedig esett ugyan, de már csak nagyon keveset, miközben az ezüstöt szétgyalázták, jóval alacsonyabb mélypontokra lökve, mint amit megjárt a hét elején.
Az arany egy hét alatt végül 10 százalék körüli eséssel megúszta, az ezüst elvesztette értékének 35 százalékát. Úgy tűnik, az ezüstben a nagy spekulációs lufi kipukkadt, az aranyba viszont azonnal tér vissza a kereslet, amint esik egy nagyot.
A bitcoinnál az eleve csökkenő trendbe jött be a kockázatkerülés, ami felgyorsította az esést. Technikailag 60 ezernél volt egy erős támasz, onnan pattant vissza csütörtök éjjel. Kérdés, meddig. Igazából semmi se szól ma mellette, miközben az aranyat erősítő strukturális okok nem sokat változtak. Ezért aztán bármennyire is beszűkült a bitcoin-arany olló, középtávon nem sok ok látszik arra, hogy a kripto teljesítsen jobban.
Nagyon tanulságos az, ami az elmúlt hetekben történt, de továbbra is az arany tűnik a legvonzóbb eszköznek a sok-sok bizonytalanság közepette.