Biztos, hogy a választások után megszorítások jönnek Jaksity György szerint. Közben a magyar bérek felzárkóztak a dél-európai államok szintjére, de ez még csapda is lehet. Mit rontott el Németország és milyen esélye van az átalakuló világban Európának és benne Magyarországnak?
A Concorde Podcast legújabb adásában Jaksity György és Móró Tamás elemezte Jónap Richárddal az átalakuló világrendet és hogy mit jelent mindez Magyarországnak.
Jaksity György – a Concorde alapítója, az igazgatóság elnöke – szerint Donald Trump második ciklusának első évében a legfontosabb ügyeiben és a gazdaságban kénytelen volt visszavonulót fújni, hogy a vámháború ügyében mi lesz, az még a legfelsőbb bíróság döntésétől is függ.
Az első év szerinte a vállalati szektorról szólt, mindenki befizette a „védelmi pénzt”, de ezt a logikát kezdi felülírni a politikai érdek. A megélhetési válság, amit most a félidős választások előtt a republikánusok meg kell oldania, fontosabb, mint hogy továbbra is kedvezzen a Fehér Ház a vállalati szektornak. Az előző költségvetésnek nyertesei voltak a védelmi pénzt fizetők és a tehetősebbek, de soha nem volt az amerikai történelemben ilyen nehéz lakást szerezni, és ez komoly politikai gond.
Móró Tamás vezető stratéga szerint a vállalati szektor megtanult alkalmazkodni Trumphoz – eddig. A politikai érdek azonban elsődleges, mindig fontosabb lesz, mint a tőzsde. A deregulációt végrehajtó Trump-adminisztrációt szerette a vállalati szektor és ez meglátszott a tőzsdei árfolyamokon.
„Az nem működik, hogy a világ legnagyobb kereskedelmi többlete Kínában van, a legnagyobb deficit meg Amerikában. Ezzel kezdtek is valamit: átirányították a kínai termékeket Európába, logikus lépés volt”
– mondta Jaksity. Szerinte az volt a meglepő inkább, hogy a szövetségesek is kaptak a trumpi keménykedésből, és nemcsak Kanada vagy Mexikó, de a NATO-t is próbára tették. „A jó hír az, hogy Európát felrázták Csipkerózsika álmából, hogy Amerika majd megoldja a kontinens védelmét. Az a fajta lemaradás, ami amúgy egy magas szintű életszínvonalat jelent Európának, de mellette technológiai, gazdasági és katonai szinten is jelen volt, remélhetőleg megáll, elindul egyfajta felzárkózás. Nem azt mondom, hogy optimista vagyok, de legalább megjelent egy kényszer, az európai politikusok pedig rájöttek, hogy lépniük kell.”
Móró szerint Trump számára a világkereskedelem egy zéróösszegű játszma, ha az USA importál, az veszteség, ami a merkantilizmus egy egészen extrém változata.
„Európa nem ért el nagy eredményeket, de sikerült a legrosszabbat elkerülnie.”
Jaksity szerint a gazdasági nyomás az, ami a nagyobb változásokat képes elindítani, úgy tűnik, Németország kezd ébredezni, miután a negatív kamatok korszakát végigspórolta, és ez komoly technológiai lemaradást eredményezett. Ennek komoly hatása volt az európai gazdaságra is. Az is látszik, hogy az euróválságba beleroppanó mediterrán térség nagy felzárkózást mutatott, főleg Spanyolország, a gond itt inkább a botladozó Franciaország ma már.
Németországnak meg kell küzdenie egy új versenytárssal, Kínával.
„Ez nem egy ciklikus, hanem egy strukturális probléma, és még nem látom, hogy kezelnék”
– mondta Móró. A legizgalmasabb kérdés most, hogy az európai gazdaság tud-e kínai beszállítók nélkül létezni, a problémát felismerték már a németek is, kérdés, lesz-e ebből újra egy sikersztori.
Jaksity szerint Kína továbbra is igyekszik kiexportálni magát, a kínai feldolgozóipar már akkora mint az USA, az EU és Japán együttesen. Ezt a kapacitást a belső piac egyre inkább nem tudja felszívni, ami tovább dagasztja a külkereskedelmi többletet. Trump azt elérte, hogy ez ne az amerikai piacon csapódjon le.
„Amerikában nem nagyon látunk kínai autót, Budapest utcáin egyre többet.”
Jaksity szerint a kínai vonat olyan, amit meg kell állítani, mert fékezni nem fog – noha vannak belső kihívások.
Magyarország
Jaksity szerint Magyarország stagnált relatíve magas inflációval, vagyis „semmi nem történt az elmúlt években”, és az sem látszik, hogy olyan stratégiai irányváltás jönne a gazdaságpolitikában, amivel ki tudnánk innen lépni. A közelgő választásokra azt mondta, hogy bármilyen kormány is jön, az első dolga a költségvetés rendbetétele lesz.
„Teljesen mindegy, hogyan hívjuk, megszorításoknak kell jönnie, ami a GDP-növekedés egyébként elérhető szintjét fogja csökkenteni.”
Jaksity nagyon szkeptikus, hogy ebből hogyan lehet tartós növekedést indítani.
Móró szerint a legérdekesebb fejlemény tavaly az volt, hogy a magyar bruttó átlagbér – erős forint mellett is – megközelítette a 2000 eurót, és nettóban is magas.
„Ez több mint a dél-európai államok átlaga, ezekkel a bérekkel egyetlen cél kellene hogy lebegjen minden – vállalati és politikai – döntéshozó előtt: hogyan lehet a termelékenységet növelni? Ez magától nem fog megtörténni, ehhez beruházások kellenek humántőkébe, technológiába. Ha a bérek így nőnek és nincs beruházás, törvényszerű, hogy inflációt fog gerjeszteni. Ezt a termelékenységi ugrást kellene meglépni, itt látok egy elakadást.”
Jaksity szerint ezt az ugrást a magas hozzáadott értékű szektorokban kellene meglépni, de eddig sem ez volt a stratégia. Móró hozzátette, hogy a szolgáltatási szektorra épített export eddig jól alakult, ehhez sok munkaerő kellett, de őket fenyegeti az AI, ezzel is foglalkozni kellene.
Tőkepiaci szempontból a dollár a legnagyobb kárvallottja a tavalyi évnek. Jaksity szerint a kamatcsökkentési elvárások túlzóak voltak. „A dollárnál jobban csak az olajat shortolja a piac” – mondta. A piac szerinte mára kijózanodott, a Powell elleni támadások egyértelművé tették, hogy a Fed nem fogja bedobni a törölközőt, nem fogják Trump miatt csökkenteni a kamatot.
Közben az is látszik, hogy az amerikai költségvetés hiánya brutális, de egyre drágább lesz az amerikai államadósság finanszírozása is, hiszen jönnek be a drágább sorozatok a kötvényeknél. Japán komoly kockázat, a jen gyengült, miközben a világ legnagyobb finanszírozó devizája.
„Ha elkezd erősödni, mindenki keressen magának egy óvóhelyet a tőkepiacokon”
– mondta Jaksity.
Móró szerint 2026-ban minden a realkamatokon fog múlni, a reáleszközök iránti vágy egyre erősebb lesz, de olyan hozamokat valószínűleg nem fogunk látni, mint tavaly. Erre jön rá a folyamatos geopolitikai feszültség, ahol Trump barátot és ellenséget is előszeretettel szankcionál.
A következő adás a 2026-os kilátásokkal fog majd foglalkozni.
A szemle a Concorde és a Forbes együttműködéséből született.
Borítókép: Jaksity György – a Concorde alapítója, az igazgatóság elnöke, Móró Tamás vezető stratéga, Jónap Richárd – digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető. fotó: Concorde Podcast
