Hatalmas összegekről van szó, az igazságszolgáltatás viszont nem képes elkapni a csalókat.
Mi történt? A BBC alapos cikkben mutatja be, hogyan vált a kriptovaluta-befektetés egyre több ember számára személyes tragédiává. A csalók által ellopott pénzek útja a blokkláncon ugyan követhető, az elkövetők kiléte azonban ismeretlen, az eltulajdonított javak visszaszerzése pedig gyakorlatilag lehetetlen. Ráadásul komplett jelenségről van szól, világszerte több mint 560 millió ember rendelkezik valamilyen kriptovagyonnal, és ennek felépülésével párhuzamosan az erre utazó bűnözés is fellendült. A Chainalysis szerint 2025-ben több mint 3,4 milliárd dollár (több mint 1100 milliárd forint) értékű kriptót loptak el, ebből mintegy 700 millió dollár (kb. 230 milliárd forint) magánszemélyektől származott. Az egyéni áldozatok száma néhány év alatt megduplázódott. Ez azért kritikus, mert míg a nagy kriptotőzsdék elleni támadások veszteségeit gyakran a cégek állják, az egyéni befektetők többnyire védelem nélkül maradnak.
Nincs védelem. A világ túlnyomó részén a kriptó szabályozatlan, így nincs banki kártalanítás vagy hatékony jogorvoslat. A bűnözők pedig nemcsak online csalásokkal dolgoznak: egyre gyakoribbak az erőszakos rablások és emberrablások is, az úgynevezett „wrench attackok”, amikor fizikai kényszerrel próbálják megszerezni a digitális kulcsokat. A cikk rávilágít arra is, hogy a régi módszerek – adathalászat, kiszivárgott adatbázisok felhasználása, social engineering – a kriptovilágban is hatékonyak. A luxusmárkák adatlopásai például célzott listákat adnak a csalók kezébe a vagyonos áldozatokról.
