Orbánnak megtetszhetett az orosz internetes szuverenitás, céget alapítottak a nemzeti algoritmusért.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Mi történt? A Fidesz digitális főguruja olyan vállalkozást hozott létre, amely magyarázatot nyújthat az eddig sejtelmesen elhangzó kifejezésekre, mint a nemzeti algoritmus vagy a morális forráskód. Orbán Viktor – legalábbis a retorikájában – már az internet szabadságának szűkítésére készül, írta a hvg.hu hétfőn.
Miért fontos ez? Meglepő néven regisztráltak a cégbíróságon egy új vállalkozást, pedig a szóösszetétel valójában már megjelent az elmúlt hetekben a közbeszédben. A Morális Forráskód Nonprofit Kft. alapítója a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amely a Fidesz új digitális honfoglalási törekvésének az egyik frissen létrehozott aktora. Az új vállalat ügyvezetője Partos Bence, aki az elmúlt hetekben sűrűn mutatkozott Orbán Viktor kormányfő környezetében, miután az ő feladata lett, hogy az online térben megnyerje a csatát a Tisza Párttal szemben.
Kontextus. A cég főtevékenységeként a PR-t nevezték meg, de sok más kommunikációs és információtechnológiai feladat mellett bejegyezték a számítástechnikai infrastruktúrához, az adatfeldolgozáshoz és a tárhely nyújtásához kapcsolódó szolgáltatásokat is. E-mailek fogadására pedig a [email protected] címet adták meg. Mindez arra utal, hogy nemcsak hangzatos szavakat használt Orbán Viktor, amikor a nyáron Tusványoson arról beszélt, hogy „létre kell hoznunk az immunrendszert, létre kell hoznunk a mi morális forráskódunkat és a mi nemzeti algoritmusunkat”, hanem szó szerint értette azt. Kérdés, meddig megy el az orosz minta követésében.
A győzelem egyik záloga? A miniszterelnök hétvégi, kötcsei beszédében azt mondta, „van egy erős, nem digitális alapú, ténylegesen, létező emberi közösséget takaró szervezetünk, és vannak erősödő digitális képességeink, októbertől ott is fölényben leszünk, most még nem vagyunk”. A miniszterelnök tehát októbertől áttörést ígért, bár azt egyelőre nem tudni, „morális forráskód” és „nemzeti algoritmus” kifejezések alatt mit kell érteni, így azt sem, hogy vajon elég-e ehhez pusztán a közösségi összetartozás, vagy a védelemhez valamilyen technológiát is mozgósítanak. (Oroszországban már javában kiépülőben van egy párhuzamos internetes univerzum nemzeti domainnévrendszerrel, a szélsőségesnek nevezett tartalmak keresésének tilalmával, illetve épp most szeptembertől az orosz állami üzenetküldő kötelező telepítésével.)
A magyar kérdés. A kérdés az, hogy Orbán Viktor megelégszik-e az általa agresszívnek tekintett tartalmak puszta elkerülésével, vagy ennél határozottabb „védelmet” szán azoknak, akik őt követik a digitális térben. A tavasszal belengetett szuverenitásvédelmi törvény megmutatta, a kormány célja a számára nem tetsző tartalmak visszaszorítása, részleges felszámolása. A jogszabályt elnapolták, de hasonló eredménnyel járó megoldást azóta is keresnek.
