A legtöbb startuppernél lelkesedésből nincs hiány, két másik dologból viszont általában annál inkább: időből és pénzből. Néha az egyik hiánya fáj jobban, néha a másiké, most az előbbi lesz a terítéken. Miért van az, hogy a legtöbb kezdő vállalkozónak igencsak kevés a napi 24 óra?
Peter Thiel, a Paypal társalapítója szerint vállalkozni olyan, mint zuhanás közben repülőt építeni. A Forbes.com-on megjelent cikk elmagyarázza, ez milyen érzés.
Képzeld el magad egy startup CEO-jaként. Te és a csapatod előrukkoltok egy ötlettel, az elmúlt heteket azzal töltöttétek, hogy kifejlesszétek a prototípust, talán már meg is győztetek néhány befektetőt, hogy érdemes az ötletetekbe fektetni.
Az első hetekben keményen dolgozol azon, hogyan lehetne elkezdeni az eladást, hogy visszajelzést kapj a termékedről. De valahogy semmi sem egyértelmű, lényegében vaktában lövöldözöl. Egyik pillanatban magabiztosan építkezel egy bizonyos irányba, hogy aztán rájöjj, a fejlesztés egy része nem fog működni, vagy kicsit több idő kell, esetleg az egész projekt drágább lesz, mint gondoltad.
Egy ideig abban reménykedsz, hogy apró lépésekben bár, de azért haladsz előre, aztán valahogy mindig vissza kell sétálnod a kezdővonalra, te pedig állsz leforrázva, hogy hetek munkái kárba mentek.
Előre nem látott késések, adminisztrációs és jogi akadályok, idegeskedve telefonáló befektetők. CEO-ként úgy érzed, mintha éjjel-nappal tucatnyi tojással zsonglőrködnél, és rettegsz, hogy akár egyet is leejtesz.
Az egész csapat munkáját feszített tempó jellemzi, igyekeztek mindent befejezni, mielőtt elfogy az idő vagy a pénz. Befektetők pénzének százezreit költüd el egyetlen nap alatt fizetésekre, és még mindig csak félúton jársz. Úgy érzed, hiába volt az összes befektetés és fejfájás.
Vagy tegyük fel, hogy a dolgok meglepően simán mennek. Kijön a prototípus, a vevők izgatottak, egyre több az előrendelés.
Bővíted a csapatot, mintha nem lenne holnap, annyi a munka. De mindez nem megy egyről a kettőre, az új embereket be kell tanítani, meg kell várni, amíg belejönnek a feladataikba, türelmesnek kell lenni a régiekkel, akik a betanítással vannak elfoglalva.
Közben azon vagy, hogy tovább pörögjenek a dolgok, ne lassuljon be a vállalkozás. Több pénzt költesz, mint valaha, és mint gondoltad volna, hogy fogsz. Ahelyett, hogy arra fókuszálnál, ami igazán fontos, megint befektetők után kajtatsz, hogy ne veszítsétek el a lendületet.
Miközben pedig ezekkel vagy elfoglalva, egy másik cég észrevett titeket, és kifejlesztette a saját verzióját a termékre, amit te találtál ki. Ha levédetted az ötletedet, jön a hónapokig (esetleg évekig) tartó, nem éppen pénztárcakímélő jogi huzavona. Ha nem, el kell döntened, hogyan válaszolj a konkurencia kihívásaira – szintén rengeteg időt és pénzt veszítve. Közben egy kicsit megváltoznak a fogyasztói szokások, új kiegészítéseket szeretnének a már meglévő termékedhez. Kinövitek a nappalit vagy a koliszobát, úgyhogy irodát kerestek, hogy mindenki beférjen egy helyre, hetekig nem érkeznek meg a gurulós székek, az új laptopok fennakadnak a vámon, tűzvédelmi okokból újra kell csinálni az irodafelújítást…
Összeállt a kép, igaz?
Egyszerűen nincs az az idő, ami minderre elég lenne.
Egy startupnál mindenki egyszerre több ember munkáját végzi, és minden nappal egyre több és több munkát végez. Egy startupban a munkaidőnek sosincs vége, még alkalmazottként dolgozni is óriási kihívás.
Persze érdemes szem előtt tartani, mi a célod. És azt se felejtsd el, hogy egy startupnál rengeteget tanulhatsz, mert rengeteg mindent csinálsz egyszerre: ez pedig olyan tapasztalatot jelent, amit máshol nem szereznél meg.
