A legbefolyásosabb magyar nők legfrissebb listája kapcsán női vezetőket kérdeztünk hatalmi visszaélésekről, zaklatásokról. 150-ből 35-en válaszoltak. Nekik megvan a véleményük.
Kutatták és írták: Koltai Júlia, Réz Anna
A nőket az élet minden területén egyenjogú partnerként kellene kezelni, azonban a legújabb kutatások szerint erre még 169 évet várnunk kell.
Aki kiemelkedő politikai, gazdasági vagy közéleti befolyással bír, annak a szerepe és a felelőssége is nagyobb, többek között a hatalommal való visszaélés és a szexuális zaklatás hatékony kezelésében is. Ezért a Forbes felkérésére összeállítottunk egy rövid kérdőívet, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogyan gondolkodnak a legbefolyásosabb magyar nők és férfiak a nemi szerepekről és a nők ellen elkövetett hatalmi és szexuális visszaélésekről.
Az online kérdőívet a legbefolyásosabb ötven, illetve a shortlistbe bekerült további, körülbelül száz nő közül harmincöten töltötték ki. Válaszaik nyilvánvalóan nem reprezentálják a magyar lakosság véleményét, de még csak a legbefolyásosabb vezetőkét sem, az eredmények mégis kirajzolnak néhány érdekes tendenciát.
A Forbes legfrissebb száma már elérte az újságárusokat!
A kérdőív első részében olyan állításokat értékeltek a résztvevők, amelyeket a szakirodalom a „jóindulatú szexizmus” kategóriájába sorol. A jóindulatú szexizmus elfogadottsága általában jóval magasabb, mint az ellenséges szexizmusé, és a nők is ugyanannyira szívesen azonosulnak vele, mint a férfiak (míg az ellenséges szexista megnyilvánulásokat a nők nagy arányban elutasítják).
Aki fogékony volt a témára és kitöltötte a kérdőívet, már átlát a szitán, szinte senki sem értett egyet az olyasfajta állításokkal, mint hogy „a sok nőre jellemző lelki tisztaságot csak nagyon kevés férfi mondhatja magáénak”, vagy „a nők megérdemlik, hogy a férfiak nagy becsben tartsák és védelmezzék őket”.
A szexuális kérdés a hatalmi kérdésnek csupán egy része, így az oktatásban is a tágabb téma részeként kellene kezelni.
Beszéljük meg!
Az összes kérdésnél megfigyelhető volt, hogy a 45 évesnél fiatalabb korosztály sokkal kevésbé értett egyet velük, mint a 45 évnél idősebbek. Hasonlóan következetesen megmutatkozott az is, hogy minél több férfival dolgozik együtt egy nő a munkahelyén, annál inkább egyetért a fenti állításokkal.
A kérdőív következő részében arra kértük a kitöltőket, hogy döntsék el, vezetőként hogyan kezelnék a hatalommal való visszaélés különböző eseteit. Három történetet vázoltunk fel. Az elsőben egy vezető beosztású férfi rendszeresen szexista megjegyzéseket tesz tárgyalás közben, a másodikban egy középvezető ittasan fogdossa a beosztottjait, a harmadikban az a vád, hogy egy vezető szexuális ajánlatot tett a beosztottjának a munkahelyén, és az állásával zsarolta.
A válaszokból az látszik, hogy a kérdőív kitöltői szívesebben választják a kevésbé formális megoldásokat, az elkövetővel folytatott négyszemközti elbeszélgetés mindhárom esetben népszerűbb megoldás volt, mint akár az etikai kódex kibővítése, akár a munkavállalóknak szóló érzékenyítő tréning. Utóbbit a válaszadók többsége csak a szexista viselkedés kezelésére tartotta hatékony eszköznek, a szexuális visszaélések kezelésére nem. Különösen igaz volt ez azon válaszadók esetében, akik korábban már maguk is részt vettek ilyesfajta tréningen.
Mélyrepülésben vagyunk, a döntéshozói-befolyásolói szint pedig olyan károkat okoz, okozott, amiből nagyon nehéz emberi értékeket építeni.
Bár érthető, miért húz a válaszadók szíve az informális megoldásokhoz, nem biztos, hogy ezek a leghatékonyabb eszközök. A legkomolyabb visszatartó erőt az jelenti, ha a potenciális elkövetők tudják, hogy átlátható és következetesen alkalmazott szabályrendszer veszi őket körül, amely nem hagyja következmények nélkül a hatalmi visszaéléseket.
Végül arra kértük a résztvevőket, hogy írják le, szerintük minek kellene megváltoznia ahhoz, hogy kevesebb legyen vagy megszűnjön a hatalommal való visszaélés a társadalomban. A legtöbben a társadalmi szemléletváltás szükségességét, az oktatás és a szocializáció szerepét hangsúlyozták ebben a folyamatban. Volt, aki üdvözölte, hogy ezek az ügyek a korábbinál nagyobb publicitást kapnak, és a nyilvánosság visszatartó erejében látják a megoldás kulcsát. Mások erős szavakkal írták le a jelenlegi magyar környezetet.
Férfiak érzékenyítésére van szükség, hangot adni a nemek közötti egyenlőségnek.
A kérdőívet száz felsővezető férfinak is elküldtük, de csak nyolc választ kaptunk. Ez még akkor is üzenetértékűen kevés, ha a nagy arányban válaszoló nők úgy érezhették, felkerültek egy listára, szívesen válaszolnak pár kérdésre. A nők ellen elkövetett hatalmi visszaélések és tágabban a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségek főként azokat foglalkoztatják, akik az elszenvedői – a nőket. Pedig tartós és mélyre ható változást nehéz úgy elérni, ha pont az a fele marad ki belőle a társadalomnak, amelyik a legtöbbet tudná tenni az ügy érdekében.
Koltai Júlia az MTA Társadalomtudományi Központjának tudományos munkatársa
Réz Anna az ELTE BTK Általános Filozófiai Tanszék Adjunktusa
Hivatkozások:
GLICK, P.; FISKE, S.T. (1996): The Ambivalent Sexism Inventory: Differentiating Hostile and Benevolent Sexism. Journal of Personality and Social Psychology, 70., 491-512. o.
Szabó M. (2008): A társadalmi nemekkel kapcsolatos dinamikus nézetrendszerek szociálpszichológiai vizsgálata: Ideológiák és sztereotípiák, nemi tipizáltság és társas identitás (doktori disszertáció). Letölthető innen: http://ppk.elte.hu/file/szabo_m_phd_2008.pdf
Nagy Zs. (2017): #Metoo és a szexuális erőszakra vonatkozó mítoszaink. Letölthető innen: https://medium.com/digit%C3%A1lis-szociol%C3%B3gia-kutat%C3%B3k%C3%B6zpont/metoo-%C3%A9s-a-szexu%C3%A1lis-er%C5%91szakra-vonatkoz%C3%B3-m%C3%ADtoszaink-1be01de7b027
A Legbefolyásosabb nők listájának összefoglalóját itt találod, a lista szerkesztőjének személyes történetét egy szexuális visszaélésről pedig itt olvashatod el. A teljes sztorit keresd az újságosoknál!
