Egészen izgalmas az a városi kontextus, ami kialakulóban van a Kőbányai út mentén. Itt épült föl a még üresen álló Sorsok Háza, ide, a régi Északi Főműhelybe költözik a Közlekedési Múzeum, az egykori Eiffel-csarnokban kap helyet az Operaház új központja. Ebben a városépítészeti tengelyben, a régi kínai piac helyén kap helyet a Józsefvárosi Sportpálya Udvar. A Paradigma Ariadné fiatal építészei ide pályáztak egy egészen különleges épülettel.
Néhány nappal ezelőtt megkeresett a Paradigma Ariadné csapata, hogy volna itt nekik egy pályázati anyaguk, amit szívesen megmutatnának. Fiatal, invenciózus építészirodáról van szó (Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid), akik szűk kétéves működésük alatt is több pályázati anyaggal (és néhány folyamatban lévő munkával) is felhívták már magukra a figyelmet. Radikális, mégsem elvetemült ötlettel jelentkeztek a
Gellért-hegy megújítására kiírt pályázatra (úgy, hogy valójában nem is pályáztak), de ők tervezték a tavalyi frankfurti könyvvásár
magyar pavilonját is. Naná, hogy igent mondtam.
A józsefvárosi Négy Tigris piacon mindent, szó szerint mindent lehetett kapni a maneki-nekotól a Kalasnyikovig. A biznisz 1993-tól 2015-ig folyt a területen, ekkor a piacot fölszámolták. Ekkor döntöttek arról, hogy rekreációs-szabadidős célokra használják tovább, itt épül föl az 1888-ban alapított MTK új utánpótlásközpontja. Mivel 2019-ben Budapest ad otthont a következő Maccabi Európa Játékoknak, erre az eseményre el kell készülnie a létesítménynek.
A kiírásra nagyjából 35 építészcsapat jelentkezett, a felük adott le pályázati anyagot. Ezek közül az egyik legizgalmasabb – igaz, semmit sem nyert – tervet mutatjuk be. Azon, hogy nem nyertek, nem lepődtek meg, hozzá vannak szokva, hogy a merész terveket ritkán díjazza a közeg.
„Az építészetben egy innovatív állítás mindig kihívás is. Ahhoz, hogy a magyar építészet innovatív legyen, át kellene élni az innovatív víziókat, viszont erre ritkán van lehetőség és akarat. Ennek ellenére mi mindig az innovatív állításokat keressük. Meggyőződésünk, hogy az innováció megtérül”
– mondja Smiló Dávid, az iroda egyik alapítója.
Az épületet a Kőbányai úttal párhuzamosan tájolták a tervezők, a hat sportpálya erre merőlegesen helyezkedne el. Az egyszintes, hosszanti elrendezés révén az épület nem vetekszik a szomszédos Fiumei úti sírkerttel vagy a szomszédos Zsidó temető kriptáinak léptékével. Az egyszerű szerkezet miatt az építkezés rövid határidővel vállalható lenne. Az épületből mindegyik sportpálya egyszerűen, akadálymentesen megközelíthető.
Az épület teljes hosszán egy hosszú sáv futna végig, amelyben, mint egy áramló térben kapna helyet az összes olyan funkció, ami közösségi (edzőterem, étterem). Innen nyílnának a zárható helyiségek (öltözők, zuhanyzók, irodák, sajtószoba, videószoba, masszázs, klubszoba). A tetőszerkezet a lehető legegyszerűbb, az épületet hosszában egy hullámos falsáv osztaná ketté. „Az utánpótlás-nevelés lényege, hogy a tanoncok fejlődnek, eljutnak A-ból, B-be, és a kettő között progresszió történik. Olyan épületet terveztünk, ami ezt kommunikálja, mert struktúrája a végtelenségig fejleszthető. Ez az épület nem egy zárt egész, az egyetlen folyosó akármeddig hullámozhatna. Ezek az állítások nem magukért valóak, hanem brand értékűek egy ház esetében. Ezek miatt emlékezünk épületekre, ezek miatt vállnak ikonikussá. Ikonikus épületet akartunk tervezni” – mondják az építészek.
A homlokzatra igényes (ugyanakkor könnyen karbantartható) kék mázas kerámiaburkolat kerülne, a tető „belső” felére aranyló, bevonatos rézlemez.
Az alaprajzon jól látszik a teret középen kettéosztó, hullámzó falsáv. A fehéren maradt, helyenként folyosó-, illetve teremszerű részen a közösségi terek, a kisebb helyiségekben a privát szférát igénylő funkciók kapnának helyet.
Az építészek koncepciója szerint az „összességében a 434 méteres hosszúság elsőre szokatlannak tűnhet, de pont azért mert túl hosszú, így egészében sosem fogható be. Ha közel van hozzá az ember, akkor egy földszintes épületnek tűnik és annak családiassága érvényesül, ha pedig távol, ahonnan valóban érzékelhető a hosszúsága, akkor már nem nehezedik a szemlélőre és beleolvad a környék léptékébe.”
A tervezett épület egyébként annyira hosszú, hogy a terveket még a tervlapokhoz szokott nyomtató is csak több részletben tudta kiprintelni, de készült egy videó is, ahol a kamera a Tarr Béla-filmek nyugalmával svenkel balról jobbra 3 percig. (Csak erős idegzetűeknek!)
A Paradigma Ariadné végül nem nyert semmit a pályázaton, az első helyezett az Építész Stúdió „
látszóbeton dobozos” megoldása lett. Színvonalas, de kevésbé formabontó alkotás.
