A tapasztalat- és élményalapú társadalmak már nem nézni, hanem kipróbálni és űzni is szeretnék a különböző sportágakat, így az ágazatnak meghatározó szerepe van a 21. század gazdaságában. Az alábbi részben néhány olyan innovatív példát mutatunk be, melyek tisztán piaci alapokra épültek.
EXCALIBUR – Gröningen, Hollandia
Az 500 tonnás és 37 méter magas mászótorony a sport és az iparművészet tökéletes ötvözete; bár a panelház magasságú torony méreteit tekintve csak a második a világon, formája miatt a mászók egyik zarándokhelye. Mivel a torony látványa távolról is elkerülhetetlen, így számos sportvállalkozás települt a környékére és gombaként él a torony népszerűségéből. A torony egyébként Artúr király „excalibur” nevű kardjáról kapta nevét.
Fotó: bjoeks.nl
BASE CAMP RENO – Reno, Nevada, USA
Fotó: evanthacker.wordpress.com
A világ legmagasabb mászótornyának (50 méter) értéke kevésbé formájában, mint inkább a koncepcióban rejlik, ugyanis a nevadai szálloda és sportközpont kifejezetten a mászóturizmusra épült. A 7000 négyzetméteres sportparkban több száz mászóútvonal, boulder terem és egyéb sportszolgáltatás működik, a látogatók pedig kizárólag ezért keresik fel a központot.
NEMO33 – Brüsszel, Belgium
Fotó: Sergey Markov / Wikimedia
A világ legmélyebb épített medencéje John Beernaerts, hivatásos búvár fejéből pattant ki 1996-ban; a búvárparadicsom nyolc év előkészítés után, 2004-ben nyitotta meg kapuit Belgium fővárosában. A 34,5 méter mély medence vízét egy forrás, az állandó 30 fokos hőmérsékletet pedig egy napelemes rendszer biztosítja. Az élményt és látványt mesterséges barlangok fokozzák, a nem búvárkodók pedig számos más sportágat űzhetnek a komplexumban, illetve az étteremből figyelhetik a mesterséges vízi életet. A brüsszeli medence 10 évig lehetett a világ elsője, majd 2014-ben a padovai Y-40 vette át a legmélyebb mesterséges medence címet.
ADIDAS FUTSAL PARK – Tokió, Japán
A sűrű belvárosi negyedekben örök probléma a zöld-, köz- és sportterek hiánya, erre adott remek megoldást Tokió. A 2002-es FIFA világbajnokságot Japán és Dél-Korea rendezte, Tokió pedig egyik pályáját nem a város szélére – növelve ezzel a beépített területeket és a közlekedéssel és infrastruktúrával járó költségeket –, hanem egy belvárosi bevásárlóközpont tetejére építette. A pálya egyébként azóta is üzemel az Adidas támogatásával, és óránként körülbelül 15 ezer forintért bérbe is lehet venni.
Fotó: Jack French / Wikimedia
SZABÁLYTALAN FOCIPÁLYÁK – Bangkok, Thaiföld
Fotó: goodvertising.site
Egy bangkoki befektetőtársaság ingatlanfejlesztési céllal kereste meg az egyik szegénynegyed önkormányzatát, akik elmondták, hogy a sport egy fontos eszköze lehet a bűnözés csökkentésének, az egészség- és a helyi társadalom fejlesztésének, így az ingatlanok értéknövelésének. A cél tehát értéknövelés és nem új területek bevonása volt, ezért a házak közötti, alulhasznosított terek adták a helyszínt a sportpályákhoz; igaz, teljesen „szabálytalanul”, furcsa alaprajzi formákkal, de ki mondja, hogy csak négyzet alakú pályán lehet focizni!? A projekt bejárta a világsajtót és számos város számára jó példaként jelenik meg a különböző fejlesztésekben.
MIYASHITA PARK – Tokió, Japán
Fotó: Rs1421 / Wikimedia
A Miyashita park Tokió egyik forgalmas csomópontjának elhanyagolt szigete volt évtizedeken keresztül, melyet 2011-ben a Nike „megvásárolt” és felújított. A nemzetközi óriáscég voltaképpen a nevet vásárolta meg, így lett a park Miyashita Nike park, a köznyelvben pedig Nike park. A névért cserébe azonban a parkot újra felfedezték a lakók, és a mai napig is a város gördeszkásainak és mászóinak kedvelt központja.
BIG WALL – Budapest, Magyarország
Az összeállítás végén következzen egy hazai példa! 2012-ben nyílt meg a BigWall mászóterem a volt újpesti cipőgyár egyik épületében, melyhez egy hőkezelő kémény is tartozik. A kémény négy útvonalon mászható egészen 25 méter magasságig. A kihasználatlan kémény egyedülálló hasznosítása nemzetközi hírű, a régióban mindössze Bécsben található hasonló, ahol egy háborús légvédelmi tornyot gondolt újra a mászó piac.
Fotó: mozgasvilag.hu
Mezős Balázs
városkommunikációs szakember, a Budapest Urban Games alapítója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a szerkesztőségét.
Nyitókép: Emile-Victor Portenart / Unsplash
