Két hónapja csökkennek az albérletárak országosan, miközben egyre bővül a kínálat.
Mi történt? A KSH és az Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből kiderül, hogy már második hónapja csökkennek országosan a bérleti díjak. Emögött az elemzés két okot sejt: egyfelől az albérletárak elérték a bérlők fizetőképességi korlátait, másrészt az év végi szezonális keresletcsökkenés is érezteti a hatását.
Számok. Október után a november is lakbércsökkenést hozott az országos albérletpiacon, havi összevetésben 0,6 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, Budapesten pedig 1,1 százalékos volt a mérséklődés az októberi szinthez képest. Budapesten december elején 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, de két kerületben is 200 ezer forint alatt maradt az albérletárak középértéke.
Növekvő kínálat. A fővárosban éves összevetésben közel 20 százalékkal nőtt a meghirdetett kiadó lakások és házak száma tavaly novemberhez képest. Jelen pillanatban több mint 10 ezer kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők. A fővároson belül a XX. és a XXI. kerület jelenti az egyik végletet egyaránt 200 ezer forint alatti átlagos lakbérrel. A másikat pedig a II. és az V. kerület 340 ezer, illetve 330 ezer forintos bérleti díjjal.
A főváros után Debrecen a legdrágább város, ahol december elején 220 ezer forintért kínálták a kiadó lakóingatlanokat, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábbi 230 ezer forinttal szemben. Debrecenben éves összevetésben majdnem megduplázódott a kiadó lakások és házak száma, ahol közel 1200 ilyen ingatlan vár bérlőkre. Tehát komoly kínálatbővülés jellemzi a várost, ami szintén gátat szabhatott a drágulásnak.
A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját. Ehhez képest megfizethetőbb városnak számít Kecskemét, a maga 140 ezer forintos értékével vagy éppen Miskolc, ahol 120 ezer forint ugyanez.
Kérdések. Nem tudni, hogy a mostani trend mennyire lesz tartós, ugyanis 2025-ben akár havi 150 ezer forintos havi lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is.
Izgalmas kérdés lesz, hogy 2025-ben a piaci lassulás vagy a növekvő bérek ereje lesz erősebb az albérletpiacon.”
– fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com szakértője.
