Nagyon szűk az a réteg Magyarországon, amely a járvány időszakában és az orosz-ukrán háború kezdetét követően előrébb lépett az uniós jövedelmi rangsorban: mindössze a társadalom legjobban kereső 15 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy európai viszonylatban is javult az anyagi helyzete, már ami a fizetéseket illeti.
Mi történt? A magyar és az Európai Uniós jövedelmi eloszlásról készített összehasonlító elemzést a G7. Mint kiderült, csupán a magyarok 15 százaléka került közelebb az európai átlaghoz, az alsó 85 százalék az elmúlt három év alatt az eddigi rossz helyzetéből egy még rosszabb pozícióba került.
Kontextus. Ha az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, akkor megfigyelhetjük, hogy a magyar társadalom döntő része hasonló mértékben lépett vissza 2020 és 2023 között. Ez az egyformaság ráadásul egyaránt jellemző az euróban és a vásárlóerő-paritáson mért – tehát a megélhetés költségével, vagyis az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított – adatokat nézve, így például kérdéses az árak befolyásolására tett kormányzati törekvések eredményessége.
Eredmények. A magyar jövedelemeloszlás 50. századnál lévők – ők keresnek a mediánnak megfelelően, náluk épp ugyanannyi szegényebb, mint ahány gazdagabb van az országban – például az euróban számolt jövedelem tekintetében
2020-ban az európai eloszlás nagyjából 13. századánál voltak, tehát az európaiak 13 százalékánál kerestek jobban, ami 2023-ra 11 százalékra csökkent.
A magyar 90. század azonban 2020-ban az európai rangsor 28 százalékát gyűrte maga mögé, majd 2023-ban 29 százalékra nőtt ez az arány. Különösen látványos a leggazdagabb három százalékba tartozók felzárkózása, ők 9-15 százalékpont lemaradást hoztak be három év alatt.
De valójában még a leggazdagabbnál sem igazán jelentős felzárkózás.
A tény, hogy Magyarországon az emberek 98 százalékánál jobban keresel, az az EU-s 56. centilisre elég, magyarán az emberek kicsivel több mint a felét előzted csak meg.
Merre tovább? Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése, tehát a magyar 90. százalék uniós viszonylatban is 89 százalékot utasítana maga mögé. Ettől, mint látszik, továbbra is messze vagyunk. Sőt, mint a fentiekből kiderült, az alsó 85 százalék esetében messzebb is kerültünk ettől az elképzelt állapottól.
