A magyar energiastratégia hibái mellett az időjárás és az erőművek karbantartása kellett ahhoz, hogy Magyarországon legyen legdrágább az elektromos áram egész Európában.
Mi történt? Akkora a hiány, hogy hétfőn a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták – írja a Válasz Online. Így alakultak tegnap az európai áramárak:
Forrás: T-Energy
Miért nincs áram? A sok új napelem nem termel, a mátrai és a gönyűi erőművekben pedig karbantartás miatt csökkentett a termelés, a Balkán vízerőművei, ahonnan ilyen esetben áramot szoktunk vásárolni, az aszály miatt alig termelnek.
Hol ment félre a magyar energiastratégia? A szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt rendkívül nagy a naperőművek túlsúlya, amelyek ki vannak téve a borús-ködös időnek. Emiatt ha süt a nap Magyarországon, túlkínálat alakul ki az áramtőzsdén, ami leviszi az árakat. Amikor viszont beborul, az ország azonnal jelentős importra szorul, illetve be kell kapcsolni a tartalék gázerőműveket. Ezt zöld energiából szélerőművekkel lehetne kiegyenlíteni, de a magyar árampiacon a naperőművek több mint 10, a szélerőművek viszont alig 1 százalékát biztosítják a teljes fogyasztásnak. A magyar állam viszont 2010 óta nem engedélyezte egyetlen szélerőmű megépítését sem.
Volt fordított helyzet is. Még október közepén fordult elő, hogy 16 órán keresztül közel nulla vagy negatív áramár volt a magyarországi nagykereskedelemben. Akkor a szeles időjárás miatt a külföldi szélerőművek éjszaka és a hajnali órákban túltermeltek, ezért rendkívül olcsó volt az importáram, nappal pedig többnyire napsütéses volt az idő, így a hazai naperőművek jól termeltek. Ráadásul mindez vasárnap történt, amikor eleve alacsonyabb az ország áramigénye.
Volt rosszabb is. Még nyáron a kánikulában a rekord fogyasztás Európa-szerte csúcsfogyasztást hozott, akkor az áramszünetek lehetősége is felmerült.
