A The Business Booster az energiapiaci innovátorok talán legfontosabb európai konferenciája, amelyen idén 52 országból több mint 150 vállalkozás vett részt. Mutatjuk a legizgalmasabb trendeket és cégeket!
Különböző számítások szerint a zöld átmenet 5 millió, ma még nem létező állást hozhat létre a kontinensen. Ezzel párhuzamosan a következő években mintegy 18 millió munkavállaló át- és továbbképzését kell megoldani Európában. Azon a kontinensen, ami egyszerre érzi a lemaradást Észak-Amerikával és Ázsiával szemben, ugyanakkor kutatásokkal, innovációval, bátor szemlélettel, de főleg sok-sok befektetéssel még fordíthat ezen a helyzeten.
A The Business Booster az energiapiaci innovátorok talán legfontosabb európai konferenciája és expója, amelyet az európai befektetési vállalat, az eindhoveni székhelyű EIT InnoEnergy évente rendez meg. Az idei, ezúttal Barcelonában megrendezett konferencián és expón 52 országból több mint 150 vállalkozás és 1700 meghívott vendég vett részt. Ez egy kivételes alkalom a startupoknak, hogy bemutatkozzanak, befektetőt találjanak, vagy épp a politikai döntéshozókat meggyőzzék – és
kivételes alkalom a befektetőknek is, hogy megtalálják a legígéretesebb európai befektetési célpontokat.
„Ugyanez volt a mobiltelefonokkal 20–30 évvel ezelőtt. Senki sem gondolta, hogy a vezetékeseket le fogod cserélni. Pedig akkor is megvolt már a rádiórendszer, megvolt, hogy hogyan lehetne, csak senki sem gondolta, hogy lakossági fronton nem fogják használni” – mondja Dervalics Ákos, az EIT Innoenergy hazai vezetője arról, hogy a fejlődés megállíthatatlan. A szakember véleménye továbbra is az, hogy ezen belül is a hidrogéntechnológia az, ami akár már tíz éven belül is betörhet valóban a piacra.
„Ami most látszi, hogy az elektromos autók piacán egy nagyon komoly visszaesés volt. Miért? Mert a villanyautók mesterséges felfuttatása akkora sokk volt – pozitív irányban –, hogy törvényszerű volt, hogy lesz egy negatív sokk is. Én azt várom, hogy ez be fog állni vélhetően egy alacsonyabb dinamikájú növekedésbe. Az elektromos autóknak meglesz a helye a piacon, ami vélhetően a városi vagy rövidebb távú utazásokat fogja lefedni. A befektetők körében hallani, hogy a hosszabb távú közlekedésben, az áruszállításban, illetve az ipari energiatermelésben a hidrogén lesz a jövő.”
A The Business Booster az a rendezvény, ahol tényleg valós megoldásokat nyújtó cégekkel lehet találkozni. Jó példa erre az, hogy itt találkoztam egy portugál céggel, ami a kisfeszültségű hálózatokat képes monitorozni. Ez pedig releváns lehet Magyarországnak, hiszen
az energiahálózatunkat közel sem a mai használatra tervezték,
emiatt úgynevezett szűkületek vannak benne, ezek áthidalására pedig száz-, sőt ezermilliárdos nagyságrendben kellene költeni. A beruházásokat biztosan nem lehet megúszni, de a cég szolgáltatásaival ezeket részben ki lehet váltani.
„Elcsépelt szó az okosmegoldás. De a lényeg, hogy ne csak ismerjük a hálózatot, hanem be is tudjunk avatkozni. Azt nem lehet, hogy mindent megújuló energiával váltunk ki. Az is kell, hogy az összes energiafelhasználás csökkenjen. Ehhez jó eszköz a veszteségek csökkentése. Ehhez mérések kellenek, feldolgozó logika kell, mesterséges intelligenciával kombinálva, és ezek után tudnod kell beavatkozni. És az sem mindegy, hogy ezt mikor teszed meg, hiszen az energiaárak negyedóránként változnak.”
✳
CorPower Ocean
A hullámokból termelhető elektromos áram elméletileg korlátlanul elérhető, ezért a globális energiaszükséglet jó részét fedezni lehetne vele. Egyben egy olyan energiaforrás lehetne, ami segít kiegyensúlyozni a jóval elterjedtebb szél- és szoláris erőművek termelési ingadozásait,
mindezt nagyon alacsony termelési költség mellett.
A svéd startup megoldása, a Cor Power Wave Energy Converter (WEC) az eszköz tonnánkénti súlyához képest ötször annyi energiát (>10MWh/tonna) tud termelni, mint bármelyik eddig ismert technológia. Az eszközök könnyűek, kompaktak, és viszonylag kisméretűek, ezért könnyebb és olcsóbb szállítani őket, mint a jelenlegi monstrumokat. A megoldás további előnye, hogy egyszerre viharálló és fokozott teljesítményfelvételre képes.
Elaphe
A kis szlovén cég szerény célon dolgozik: forradalmasítani az elektromos autózás technológiáját. Nagy szavaknak tűnnek, de mégis jó úton haladnak. Nem egy néhány hónapja alapított, lehengerlő marketinggel érkező cégről van szó, hiszen az alapító már több mint két évtizede folytat sikeres kísérleteket, a hozzá csatlakozó társak pedig szintén tapasztalt szakemberek, így semmiképp sem tekinthető véletlennek, hogy
már most nagymúltú autógyárak, beszállítók és iparági szereplők kötöttek velük partnerséget.
Fotó: Elaphe
Már több működő modelljük is van, rengeteg tesztkilométerrel, valós tapasztalatokkal. De miről is van szó? Röviden arról az – egyébként száz éve felismert – egyszerű tényről, hogy az elektromos autó sokkal hatékonyabb lehetne, ha nem egy „központi” motor hajtaná az autót, hanem minden egyes kerék kapna egy kisebb elektromotort.
Így egy csomó hely felszabadulhat az karosszéria alatt és a motortérben a hajtáslánc helyén, csökkenhet a jármű energiafogyasztása, a kerekek pedig rendkívül gyorsan tudnának reagálni a gázadásra, fékezésre, amivel extra tapadást és biztonságosabb úttartást lehetne biztosítani.
Nordic Sea Farm
„A tengeri algáknak két fő értékesítési irányt képzeltünk el, ez az élelmiszer- és a nyersanyaggyártás. Lehetséges lenne állati takarmányként is hasznosítani őket, de ez az alacsony ár miatt egyelőre nincs fókuszban, talán ha az üzemméretet sikerül növelni. De egyelőre nem erre koncentrálunk” – mondja Niklas Carlson, a svéd cég üzletfejlesztési vezetője. A tengeri alga alulhasznosított, ugyanakkor kvázi korlátlan elérhető, regeneratív alapanyag, ami javítja a bolygó és az óceán természetes egyensúlyát.
Fotó: Nordic Sea Farm
Mindemellett értékes élelmiszer, amit már most is sokan fogyasztanak különleges íze, textúrája vagy épp tápértéke miatt.
Fotó: Nordic Sea Farm
Amikor hasznos algákról beszélünk, nem is egy fajtáról beszélünk: a vitaminokban, ásványi anyagokban és szénhidrátokban gazdag, barna színű cukormoszat (Saccharina latissima), az élénkzöld színű, a gasztronómiában nagyra értékelt tengeri saláta (Ulva fenestrata), a gazdag algináttartalma miatt az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban használatos evezőfű (Laminaria digitata) vagy épp a rágós textúrájú, umami ízű vörös pálmamoszat (Palmaria palmata).
Fotó: Nordic Sea Farm
Ezek frissen, szárítva, por formában egyaránt használhatóak. Kevésbé ismert, hogy a tengeri moszatok értékes erőforrások a bioanyagok fejlesztésében, bőséges elérhetőségének, megújulásának és biológiailag lebomló tulajdonságainak köszönhetően. Gazdagok természetes polimerekben (alginát, karragén), ezért alkalmas arra, hogy fenntartható csomagolóanyagokat, bútorokat, textileket vagy épp egészségügyben használatos anyagokat készítsenek belőlük, szintetikus forrásból származó műanyagokat kiváltva.
Fotó: Nordic Sea Farm
A startup a svédországi Strömstadban üzemelteti az első tengeri farmját.
Heliup
A kereskedelmi és ipari építmények teteje csodálatos helyszín lehetne a napelem-telepítésekhez – csakhogy ezen építmények 80 százaléka jelenleg nem kész erre, a szerkezet nem bírná el a ráhelyezett többletsúlyt. A Heliup által kínált napelem
60%-kal könnyebb az eddig kínált típusokhoz képest és telepíteni is háromszor gyorsabban lehet, ezáltal többmillió négyzetméter potenciális terület szabadul fel a napelemeik előtt.
Fotó: Heliup
A cég dinamikus fejlődését jól jelzi, hogy mindössze 2022 szeptemberében alapították, de idén novemberben már megnyílik gyáruk a franciaországi Le Cheylas területén, mintegy 4000 négyzetméteren, 500 ezer m²/év, illetve 100 MWp/év kapacitással.
EcoBean
Csak Európában 9000 tonna kávézacc megy a kukába naponta, miközben az élelmiszeripar, a kozmetikai ipar vagy épp a csomagolóipar egyre több alapanyagot igényelne. A varsói központú cég az eddig elpazarolt kávézacc felhasználásával állít elő kémiai anyagokat és később hasznosítható egyéb anyagokat, fenntartható módon.
Fotó: EcoBean
Az előállított termékek öt csoportra bonthatók: kávéolaj, antioxidánsok, PLA (PolyLactic Acid, vagyis politejsav), lignin, fehérje-adalékanyagok. Együtt dolgoznak a Starbucks-szal vagy a lengyelországban piacvezető, tízezernél is több élelmiszerboltot üzemeltető Żabkával. A csapatról a lengyel Forbes is írt korábban.
HeatVentors
A magyar startup szintén nem első bálozók táborát erősíti, sikereikről korábban már a Forbes is többször írt. A magyar csapat egy olyan megoldást talált ki, ami sokkal hatékonyabban képes tárolni a hőt az ingatlanokban, mint a jelenleg használt technológia, vagyis a víz felfűtése.
Az úgynevezett fázisváltó anyagoknak (PCM) köszönhetően legkevesebb 20–50 százalék energiát lehet megtakarítani, és a hatékony működésnek köszönhető az is, hogy a tároló mérete akár 90 százalékkal is kisebb lehet a hagyományosnál.
Ehhez kisebb csövekre van szükség, így ezt a területet valami hasznosabb dologra, például kiadható négyzetméterekre lehet fordítani, a beruházás pedig nagyon rövid idő alatt megtérül. Jól hangzik, a piac pedig óriási,
csak Európában potenciálisan évi 20 milliárd euró, illetve 250 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne így megspórolni.
De mi a helyzet most, hová jutott a cég az elmúlt években? A cég dolgozott az elmúlt időszakban a szegedi lézerkutató központon és más hazai épületeken, de Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Portugáliában, Szingapúrban és Ománban is használják a technológiájukat.
