Nagyot nyerhetnek egyes magánszolgáltatók a Csányi Sándor érdekeltsége által végzett szolgáltatás mintájárára tervezett, új állami-magán rendszerrel.
Mi történt? Megteremtik a jogi lehetőséget, hogy az egészségügyi magánszolgáltatók közfinanszírozott ellátást nyújthassanak a hiányzó területeken, de Belügyminisztérium jelenleg nem lát olyan ellátási problémát, hogy rögtön éljenek is vele, írta meg a Népszava. Az egészségügyi tárca pár napja hozott nyilvánosságra egy jogszabály-tervezetet, amely utat nyitna annak, hogy az egészségügyi magánszolgáltatók hiánypótló szolgáltatásként közfinanszírozott ellátást nyújthatnak.
De mit jelent ez?
„Csak olyan szolgáltatásokért kaphatnak a magánellátók állami közfinanszírozást, amit tőlük olcsóbban vehet meg az állami egészségpénztár, mint külföldön”
– írta a tervezet részleteiről a minisztérium a Népszava megkeresésére. A válaszuk szerint azok a szolgáltatások tartoznak majd a hiányzó kategóriába, amiket az esetek legalább 95 százalékában a rendszer nem képes nyújtani és ezért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jellemzően külföldön vásárol meg. Jelenleg azonban még nem látnak olyan ellátási problémát, amely állami biztosításához be kéne vonni magánszolgáltatókat.
Hogy kerül ide Csányi? A Csányi család vagyonkezelő cége, a Bonitás 2002 Zrt. a Budai Egészségközpont egyedüli tulajdonosa, a központban pont ilyen hibrid, állami-magán ellátást végeznek. Nemég írtunk arról is, hogy Csányiák most egy gigaberuházásba kezdenek: a teljes beruházás összege 62 milliárd forint, ebből 26 milliárd forintot az állam, 36 milliárd forintot a tulajdonosi kör, nevezetesen Csányi Sándor OTP-vezér finanszíroz. A Budai Egészségközpont (BEK) terveiről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
