Nem csak a lakásárak miatt könnyű vagy nehéz ingatlanhoz jutnia az embernek. Idén például nem is olyan rossz a helyzet.
Mi történt? A KSH szerint egy év alatt 10 százalékot nőttek a magyar ingatlanárak, ennek ellenére a lakásvásárlók akár jobb helyzetben lehetnek, hiszen az ár mellett számos más gazdasági tényező is szerepet játszanak, véli a Bankmonitor.
Kontextus. Egy átlagos lakásért, ami 2023. II. negyedévében még 50 millió forintba került, idén már 54 800 000 forintot kell fizetni. Ha azt vizsgáljuk meg, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező magyarnak mennyit kellene dolgoznia egy ilyen ingatlanért, akkor a helyzet a növekvő árak ellenére is valamelyest javult.
Tavaly április-június időszakban a havi kedvezmény nélküli nettó átlagbéreknek a számtani átlaga 377 467 Ft volt. Idén ez a jövedelem már 429 900 Ft-ra emelkedett.
Tavaly az 50 millió Ft 133 hónapnyi átlagos fizetésnek felelt meg, míg idén az emelkedő vételárhoz már „csak” 128 hónap átlagbér kellene.
Lakás helyett állampapír? Másik megközelítésben érdemes azt megnézni, hogy létezett-e olyan alacsony kockázatú megtakarítás tavaly tavasszal, nyár elején, amelyiknek a hozama meghaladhatta a használt lakásárak 9,6%-os emelkedését. Nem kellett sokáig keresgélni, például az inflációkövető 2030/I PMÁP egy ilyen befektetés volt. A tavaly júniustól vásárolható papír induló éves kamata 15,50% volt, a ténylegesen megfizetett időarányos kamat 2024. május 21-én 14,99% volt.
Ha akkor eladjuk a papírt 99%-os árfolyamon, akkor 50 millió Ft befektetése esetén 56,99 millió Ft-ot lehetett kivenni. Ez pedig 2,1 millió Ft-tal meghaladja a használt lakások átlagos áremelkedését.
Kamatok. Példaként vegyük az előző 50 millió Ft értékű használt lakást. Egy éve a vevőnek 30 millió Ft önereje volt, a maradék 20 millió Ft-ot hitelből venné fel. 2023. júniusában a legolcsóbb 10 évig fix kamatozású lakáshitel 8,60% kamat mellett volt elérhető (az akkori átlagbér mellett).
Egy ilyen kölcsön havi törlesztőrészlete 20 éves futamidő mellett 174 833 Ft lenne. Ez a részlet a korábban meghatározott 377 467 Ft átlagos fizetésnek a 46,32%-a.
A lakás vételára tehát 54,8 millió Ft-ra emelkedett egy év alatt. Induljunk ki abból, hogy a vevő a meglévő önerőt a korábban említett 2030/I PMÁP-ba fektette, ennek az értéke idén júniusban 34 197 000 Ft volt. Vagyis a vásárláshoz 20 603 000 Ft-ra lenne szükség. Ezt az összeget idén júniusban (az akkori átlagbér mellett) 6,29%-os kamaton kaphatta volna meg.
A törlesztőrészlete egy ilyen kölcsönnek 151 074 Ft, ami a korábban meghatározott 429 900 Ft átlagbérnek csupán a 35,14%-a.
Ingatlan. A Forbes frissen megjelent száma is az ingatlan-kérdés köré épül, ha belelapoznál, azt akár itt, online is megteheted. A nyugdíjmegtakarítások ingatlanfelújításra történő felhasználásáról itt, Budapest csökkenő jelentőségéről itt írtunk.
