A csok nem ért el jelentős születésszám növekedést, ellenben durván megdrágította a lakáshoz jutást.
Mi történt? 2023-ig 200 ezer család igényelte a csok-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban a születésszám emelésében kudarcot vallott, emellett az építőiparra és az ingatlanárakra is jelentős hatást gyakorolt – állapította meg a GKI.
Mit jelent ez? A GKI visszavezette az adatokat, és így kiderült: a születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a csok bevezetése sem változtatott meg. Azt a célt tehát, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a csok nem érte el, ellenben durván megdrágította a lakáshoz jutást. Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a csok miatti javuló árvárakozások is okoztak. Mivel az épületek építésének termelői árindexe (+31 százalék) jelentősen elmaradt az ingatlan áremelkedéstől (+62 százalék), ezért az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak (spekulációnak) köszönhető.
Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a csok-kal megegyező volumen.
Mi következik ebből? A GKI úgy összegez: a csok a célul tűzött demográfiai változást csak ideiglenesen tudta elérni, de az sem volt kirívó a nemzetközi környezetben, ugyanakkor jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a teljes társadalmat. Ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése.
