Számtalan gazdag áldozott vagyonokat a politikára, de egyetlen más amerikai sem használta a politikát arra, hogy akkora személyes vagyont halmozzon fel, mint a 45. elnök. Olyan tömeggel a háta mögött távozott a Fehér Házból, amely hajlandó bármennyit és bármiért kifizetni, ha az Donald Trumphoz köthető. Így aligha meglepő: 2021 elején, az amerikai Forbes 2,4 milliárd dollárra becsülte Trump vagyonát, 2024 augusztusában viszont már 4,3 milliárdra.
Írta: Dan Alexander (Forbes USA)
Donald Trump egyetlen dologra építette a márkáját. Arra, hogy győztes. Három évvel ezelőtt január 20-án azonban ez minden nézőpontból máshogyan festett. Az elbukott választás és a Capitolium ostroma után Trump egy romokban heverő birodalom élére tért vissza Palm Beachre. Kereskedelmi ingatlanjai nagyrészt üresen álltak, hoteljei több tízmillió amerikai dollárt égettek el, a vállalkozásai leálltak. És nagyon úgy tűnt, hogy politikusként is megbukott.
Egy héttel később Wes Moss és Andy Litinsky, a The Apprentice – Trump a magyar Álommelóhoz hasonlító sorozatának korábbi szereplői – érkeztek a volt elnökhöz egy üzleti tervvel. A terv egy média- és technológiai vállalatról szólt, a Twitterhez hasonló közösségi médiával, Disney+ féle streamingszolgáltatóval, és egy, az Amazon Web Services-re (AWS) hajazó szolgáltatóval. Ez mind nagyon jól hangzik. Azonban az ötlet Trump számára legvonzóbb része az volt – az amerikai Forbes forrásai szerint – hogy előre befektetett tőke nélkül szerezte volna meg a részvények 90 százalékát.
Így kezdődött az a négyéves átalakulás, amely Amerika leghíresebb ingatlanmilliárdosából az első olyan amerikait csinálta, aki milliárdokat teremtett a politikai karrierjéből. Rajta kívül is indultak gazdag emberek a választásokon, és sok-sok politikus – köztük minden élő volt elnök – a hírnevét és kapcsolatait a karrierje után pénzzé tudta tenni.
De senki sem gazdagodott meg úgy és olyan mértékben, mint Trump.
2021 elején, az amerikai Forbes 2,4 milliárd dollárra becsülte Trump vagyonát, ebből 1,4 milliárdot az ingatlanok, azon belül is 1 milliárdot a New Yorkban található ingatlanok képeztek. Az idei év augusztusának végére ezek értéke 600 millióra csökkent, ellenben Trump vagyona 4,3 milliárd dollárra nőtt. Ennek a nagy része, 2,2 milliárd dollár – az augusztus végi árfolyam alapján – a Trump Media & Technology-ból származott, ami márciustól van jelen a tőzsdén.
A golfklubjai, melyek egykoron középszerű részeit alkották birodalmának, mára aranybányákká váltak, köszönhetően annak, hogy a borsos tagdíjakért cserébe a klubtagok a világ egyik leghíresebb emberével kerülhetnek kapcsolatba. A sűrű kampányhetek ellenére Trump most is sokat tölt a pályáin, szenvedélyes golfjátékos. Ez a szegmens a Forbes becslése szerint 1,1 milliárd dollárt ér, szemben a 2021-es 570 millióval. Mindezek mellett Trump ügyesen lovagolta meg a hírnevét a netes eladásaival, ahol még az elnöki vitán viselt öltönyének darabjaira is lehetett licitálni. Még az ellene folyó büntetőügyeket is arra használta fel, hogy arcképével ellátott pólókat, sapkákat áruljon, támogatást kérve kampányához.
Trump valójában saját magát, a márkáját teszi pénzzé.
A politikának köszönhetően kialakult egy hatalmas követői tábor, amelynek tagjai megvásárolnak bármit és bármennyiért, amennyiben a volt elnök kínálja. Ezt a modellt látjuk a Trump Media & Technology Group – a Truth Social közösségi média platform anyavállalata – esetében is.
A cég bevétele az előző pénzügyi évben csupán 3,4 millió dollár volt, 380 millió dolláros veszteséggel. Ez az adat ráadásul 10 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest, annak ellenére, hogy a névadó többségi tulajdonos mindennapos szereplő a legtöbb hírportálon, hiszen újraindult az elnökségért, és ő a Republikánus Párt jelöltje, a választásokat novemberben tartják (de sok amerikai államban elindult már a voksolás).
Most, hogy Elon Muské az X (korábban Twitter), úgy tűnik, nincs egyértelmű üzleti alapja Trump saját platformjának, ráadásul így már nincs szükség a Twitter jobboldali alternatívájára. A Truth Social napi 2 millió aktív felhasználója ráadásul elenyésző az X 500-600 milliós értékével szemben. Minden más esetben, a cég értéke a nullához közelítene, ellenben, mivel Trump áll mögötte, augusztus végén ez a szám 3,8 milliárd dollár volt. Bizony, nem elírás: 3.8 milliárdot.
Ahogy a politika megváltoztatta Trumpot, úgy változtatta meg Trump a politikát, átírva a szabályokat arra vonatkozóan, hogyan lehet az elnökségből profitot kicsikarni. Mindezt csak egy ember látta előre.
„Nagyon is lehetséges” – jósolta a későbbi elnök a Fortune-nak adott interjújában 24 évvel ezelőtt – hogy én lehetek az első elnökjelölt, aki indul és pénzt keres rajta.”
Pedig nem így indult Trump politikai karrierje. A 2016-os elnökválasztási kampánya a Trump Towerben, a leghíresebb ingatlanában kezdődött, amikor az ingatlanmogul leereszkedett egy mozgólépcsőn, majd azonnal lángra lobbantotta az amerikai politikát.
„Amikor Mexikó a népét küldi, nem a legjobbjait küldi – jelentette ki –. Drogot hoznak. Bűnözést hoznak. Nemi erőszakot hoznak. És néhányan, feltételezem, jó emberek.” Amikor az amerikai Forbes néhány hónappal később meglátogatta őt a Trump Towerben, az épület mellett egy nagyobb latino tömeg várta épp Ferenc pápa érkezését. Trumpot hangosan kifütyülték. Ma a spanyolajkú közösség már egyáltalán nem ilyen elutasító vele. A világ nagyot változott.
A Trump-vállalatok nyeresége 2015-ös 184 millióról, 2017-re 141 millió dollárra csökkent. Miközben a bevételei elapadtak, a politikai kiadásai egyre nőttek, ami felemésztette a hozzáférhető, likvid forrásait. A 2016-os kampányára 66 millió dollárt költött, megnyerte a választást, majd napokkal később beleegyezett, hogy újabb 25 millió dollárt költ a Trump Egyetemmel kapcsolatos csalási perek rendezésére. Mire beülhetett az Ovális Irodába, a mérlegén már csak 76 millió dollár készpénz szerepelt, kevesebb mint a fele annak a 192 millió dollárnak, ami a kampány elején szerepelt a bevallásában.
A hatalom nem sokat segített Trump pénzügyein – legalábbis kezdetben. Megpróbálta pénzzé tenni az elnökséget, például a híres Mar-a-Lagó-i rezidenciát „téli Fehér Házzá” alakította, és kampánypénzek millióit csoportosította át a saját vállalkozásaiba.
Mindez azonban nem tudta pótolni azt a kárt, amelyet a politika okozott a Trump-márkának. Ez a dinamika felfedezhető például a washingtoni Trump International Hotelben, amely tele volt hatalmi szereplőkkel, de rajtuk kívül nem volt elég vendég, ami évről évre veszteségeket eredményezett. A teljes portfólióját tekintve a becsült működési bevétel 2018-ban és 2019-ben 18 százalékkal csökkent az elnökválasztás előtti szinthez képest.
A pandémia kitörése után már nem lehetett elfedni ezeket a problémákat. A Trump-birodalom becsült üzemi nyeresége 110 millió dolláros mélypontra zuhant. Az öt teljesen saját tulajdonban lévő szállodája 23 millió dolláros becsült veszteséget könyvelt el. Ami még ennél is problémásabb: kereskedelmi ingatlanjai, ahol a hosszútávú szerződésekből a bérlők nem tudtak kiszállni, a politikai zavarok közepette nyugtalankodni kezdtek. A Trump Organization újratárgyalta a Guccival, a Trump Tower főbérlőjével kötött bérleti szerződését, és végül 7 millió dollárral csökkentette a bérleti díját. A hírhedt épületben a kihasználtság 75 százalékra süllyedt (89%-ról). Amikor Trump távozott a Fehér Házból, becslések szerint a torony 2,4 milliárd dollárt ért, szemben a 2016-os kampány előtti nagyjából 4,5 milliárd dollárral.
Nyolc hónappal az elnöksége vége után, Trump 25 év után először hivatalosan is kiesett az amerikai Forbes 400-as listájáról (ez a leggazdagabb amerikaiakat listázza).
Október 20-án, körülbelül két héttel azután, hogy leesett a Forbes 400-as listájáról, Trump ismét vendégeket fogadott Mar-a-Lagóban. A klub egyre nagyobb nevet szerzett az elnöksége alatt, mivel egyre inkább összefonódott a politikával. Néhány régi tagnak nem tetszett a változás, és úgy döntött elhagyja a klubot, ami meglepő, de Trump előnyére vált. Azonban minél többen hagyták ott a klubot, annál több újonnan érkezőt tudott felvenni, természetesen egyre magasabb belépési díjakért. Az eredménykimutatásai szerint, az ebből származó bevételei a 2020-as 3 millió dollárról 2021-ben 11 millió dollárra ugrottak, ami több mint kétszeresére növelte a nyereséget abban az évben.
Hasonló tendencia zajlott le a golfpályáin is, hirtelen több mint 40 millió dolláros becsült működési bevételt termeltek évente, szemben a 2020-as 17 millió dollárral. A dolgok a portfólió bizonyos elemeiben kezdtek egyre jobban alakulni.
Mindezek ellenére, Trump nem volt hajlandó jelentős összeget fektetni a médiacégébe, óvatosabbá vált. Mindez azt jelentette Moss és Litinsky számára, hogy más befektetőket is keresniük kellett.
Az amerikai Forbes által megszerzett dokumentumok szerint október végére több mint 6 millió dollárt gyűjtöttek össze Roy Bailey, Rudy Giuliani – Trump személyi ügyvédje és régi üzlettársa –, valamint Kenny Troutt, a dallasi multilevel-marketing milliárdos segítségével. A fő finanszírozó azonban egy SPAC (Special Purpose Acqusition Company, azaz egy speciális célú felvásárló társaság) volt, Patrick Orlando vezetésével, és 300 millió dollárral. Ez volt a kulcs.
Trump és Orlando egy SPAC-ügyletet hoztak létre, amely egyesíti Orlando nyilvánosan forgalmazott pénzhalmát Trump magánvállalkozásával. Előkészítve a Trump Media & Technology Groupot a tőzsdére lépésre annak ellenére, hogy a vállalkozás gyakorlatilag nem működött.
Lényegében magát Trumpot vitték tőzsdére.
Amikor másnap megszólalt a csengő a New York- börzén, jelezve, hogy új papír van a parketten, a SPAC részvényei a fúzió miatt 10 dollárról 175 dollárra ugrottak, ami rövid időre 30 milliárd dolláros értékelést jelentett. Az összeolvadás viszont az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) is szemet szúrt, és egy 18 millió dolláros bírságot szabott ki a cégre.
Azóta a részvények – és így Trump nettó vagyona is – vadul ingadoztak, és általában lefelé tendáltak, egyre inkább megmutatkozott, milyen vállalat is bújik meg a volt elnök árnyékában. Jelenleg azonban a részvényárfolyam annyira elszakadt a vállalat mögöttes pénzügyi adataitól, hogy a Trump Media & Technology Group teljesítménye szinte lényegtelen.
Ami számít, az Trump követőinek érzelmei. Ezek az érzelmek diktálják majd, hogy mennyit tud kipréselni a cégből.
Trump úgy tűnik sejti, hogy a közösségi médiája túlárazott, a cég tőzsdére lépése előtt maga mondta a pénzügyi jelentésében, hogy a cég nem ér többet 25 millió dollárnál. Ennél ma sem érhet többet, hiszen a bevétele azóta csökkent, illetve Joe Biden jelenlegi amerikai elnök kiszállásával az elnöki versenyből, Trump újabb elnöki álmai már korántsem tűnnek olyan biztosnak (a legfrissebb mérésekben az új kihívó, Kamala Harris, a hibahatáron belül, de vezet).
A cég egy olyan szokatlan struktúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi Trump számára, hogy megtartsa 55 százalékos szavazati jogát, még akkor is, ha 115 millió részvénye közül egy kivételével az összeset eladja. Ezeknek a részvényeknek az eladását hónapokon keresztül hatóságilag korlátozták egészen a közelmúltig. Amennyiben Trump elkezdi eladni ezeket a részvényeket a portfóliójából, az romba döntheti az árfolyamot. A legnagyobb kihívás számára tehát az, hogy meg kell győznie a befektetőit arról, hogy elkötelezett a vállalat mellett, annak ellenére, hogy közben eladhatja a saját papírjait, a befolyása pedig megmarad.
Csakhogy elnökjelöltnek sürgősen szüksége lehet pénzre. Jelenlegi becslések szerint 413 millió dollár likvid vagyonnal rendelkezik, ellenben a tartozásai meghaladják a fél milliárd dollárt is.
Trump mindent bevet a részvényesek meggyőzésére:
„Nem akarom eladni a részvényeimet. Nem fogom eladni a részvényeimet. Nincs szükségem pénzre.”
A részvényárfolyamon viszont ennek az igyekezetnek az eredménye egyelőre nem nagyon látszik, ugyanis kisebb-nagyobb kilengésekkel, de az elmúlt egy hónapban folyamatosan esésbe van.
A Trump Media & Technology árfolyamának változása az elmúlt hónapban. (Forrás: Google Finance, 2024. szeptember 24.)
