Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően.
Mi történt? A magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország friss tanulmányából, amelyről a 24.hu írt.
Miért fontos ez? Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. A hazai pénzmosás elleni szabályozás uniós jogot sért, mivel nem tartalmaz a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Ezért az Európai Bizottság idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz. A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult.
Mi következik ebből? A DG FISMA álláspontja szerint „Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban”. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan.
