A közel 12 ezer milliárd forintos állami vagyon éves hozadéka potom 20 milliárd forint avagy az “alapítványosítás” kedvezőtlen mellékhatásai.
Mi történt? Másfél hónapos késéssel ugyan, de nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóját, számolt be a Népszava. Ez már a második elfogadott változat, a késlekedés oka, hogy az elsőt hibásan fogadta el a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által felügyelt apparátus. Több soron is téves számokat közöltek, elsősorban az ingatlanberuházások és -fenntartás esetében, ahol 2,3 milliárd forintos volt az elírás, de mintegy 22 millióval csökkenteni kellett az uniós pályázatok forráselszámolását és 30 millióval az állami öröklés tételét is.
Mi következik ebből? A beszámolóból kiderül, hogy az MNV vagyonkezelési eredménye masszívan veszteséges, az utolsó év 2018 volt, amikor a vagyonkezelés nem vitte az adófizetői pénzeket, hanem gyarapította. Az akkori évi 95 milliárd forintos pozitív eredmény kiemelkedő az elmúlt években nyújtott veszteségekkel szemben, hiszen 2019-2023 közötti öt évben a vagyonkezelési veszteség 1772 milliárd forint volt, ami átlagosan évi 354 milliárd forintnak felel meg – vagyis a tavalyi 341 milliárd forintos mínusz még jobb is, mint az elmúlt öt év átlaga. Az MNV a beszámolójában nem pazarol sok szót a gigaveszteség megmagyarázásra, de jól látható, hogy az állami vagyonnak ma már gyakorlatilag nulla forint az értékteremtő képessége.
Miért fontos ez? Tavaly összesen 20,3 milliárd forint nettó vagyonkezelési bevétele volt az MNV-nek, ez elmarad a 36 milliárdos előző évitől, illetve eltörpül a papíron 11 736 milliárd forintos állami vagyon mellett. Vagyis az MNV és kormány tudomásul veszi és elfogadja, hogy a közel 12 ezer milliárd forintos állami vagyon éves hozadéka potom 20 milliárd forint.
Az alacsony bevétel oka, hogy az állam igazán értékes és érdemi hasznot termelő vagyona – Mol Nyrt. , Richter Nyrt. számos más állami vállalt, értékes ingatlanok – különféle egyetemi és más fideszes politikusok által ellenőrzött „közhasznú” alapítványoknak ajándékozta a parlament
ingyenes vagyonjuttatás keretében, így ezeknek a cégeknek a hasznát már nem az állam élvezi.
Kontextus. 2020 után sajátos privatizációt indított meg Orbán-kormány, ennek keretében egyénként (több) százmilliárdos értékű vagyont kapott a Matthias Corvinus Collegium (MCC), az Új Európa Alapítvány, de tízmilliárdos állami vagyon került például Batthyány Lajos Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány vagy épp Jövő Nemzedék Földje Alapítvány birtokába. Az állami cégvagyonból tavaly az MNV-nek mindössze 79 millió forint (!) osztalékbevétele volt, amit egy közepes kft.-nél sem túl erős eredmény, hát még egy – papíron – 11 736 milliárd forintos vagyont kezelő szervezetnél.
