A Skilly piacképes tudást ad fogyatékossággal élő embereknek, és közben céges tréningeket tart, hogy kell a megváltozott munkaképességűeket fogadni. A cél nemes, de hogy lesz ez jó üzlet a cégeknek?
Amikor egy HR-es azt mondja, maximum olyan fogyatékossággal élő jelentkezőt vesz fel, akinek a lehető legkisebb a fogyatékossága, hogy minél kevesebb „gond legyen vele”. Amikor évi több tucat szőnyegszövőt képeznek Magyarországon. Amikor egy diplomás kerekesszékes ember a képességeit jóval alulmúló munkát kénytelen vállalni, mert volt három lépcsőfok az iroda bejáratánál. Na, akkor jön a Skilly, ami szakítana a rossz példákkal. Kifli.hu, Prezi, Grundfos, Trax – többek között ezekkel a cégekkel dolgoznak azért, hogy piacképes tudást adjanak a fogyatékossággal élő embereknek. Adatelemzést, szoftvertesztelést tanítanak nekik, a cégeket pedig tanácsadással és személyre szabott szolgáltatásokkal készítik fel az ilyen munkaerő fogadására.
MMK: inkább ráfizetnek a cégek
„Sok cég kíméletlenül kimondja, hogy inkább befizeti a rehabilitációs hozzájárulást (lásd lejjebb), mert nem érdekli ez a cécó. Nem kis cégek nem kis tételeket fizetnek be. Persze ez azon is múlik, hogy nem találnak olyan embereket, akikre szükségük lenne” – mondja a Skilly társadalmi vállalkozás alapító-ügyvezetője, Pásztor Sára gyógypedagógus és idegtudományi kutató.
Sára dolgozott Berlinben a Lebenshilfe nevű nonprofit szervezetnél is, ahol fogyatékossággal élő gyermekeket kísért, de emberi jogi területen is tevékenykedett. 2019-ben hozta létre a Skillyt, akkor még Jamba néven. Azóta dolgoznak azon, hogy – ezzel egy fontos állami feladatot átvéve – oktatással és szemléletformálással összesimítsák a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni képes és kész megváltozott munkaképességűek tudását a munkaadói elvárásokkal.
Mi az a rehabilitációs hozzájárulás?
A rehabilitációs hozzájárulás tulajdonképpen egy, a minimálbér összegéhez kötött „büntetőadó”, amelyet a cégeknek akkor kell befizetniük, ha nem foglalkoztatnak elegendő megváltozott munkaképességű (mmk) embert.
A több mint 25 fős cégeknek akkor kell fizetniük, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet.
Mondjuk egy 30 fős cégnél is legalább egy mmk-s munkavállalót kell alkalmazni, egy száz fősnél legalább négyet, egy 250 fősnél legalább tízet. Melléjük rehabilitációs mentort is foglalkoztatni kell, az ő óraszámuk is törvényben rögzített. Ha ez nem történik meg, akkor a foglalkoztatás kiváltására minden, nem foglalkoztatott mmk-dolgozó után mintegy 2,4 millió forintot kell befizetniük az államkasszába, ami nem kis tétel, és ez az összeg a minimálbér növekedésével évről-évre emelkedik.
„Azt láttam, hogy a fogyatékossággal élő fiatal felnőttek súlyos, rendszerszintű problémákkal találkoznak, főleg, miután kijöttek az iskolából és munkát keresnek.
Méltatlan helyzetbe kerülnek. Ez a gyógypedagógusoknak is szörnyű, mert nagyon sokat tesznek ezeknek az embereknek a fejlesztésébe”
– mondja Sára. A Skilly hidat képez a piacképes tudás és az iskolarendszer, különösen a szegregált iskolarendszer, által adott tudás között, mert Magyarországon nagyon távol áll egymástól ez a kettő – hangsúlyozza Kovács Janina, a Skilly üzletfejlesztője. Ő is szociális területről érkezett a Skillyhez, ahol a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában szerzett gyakorlati tapasztalatait hasznosítja.
A munkapiacon folytatódik a szegregáció
Sára is úgy látja, már iskolás korban masszív szakadék van az épek és a fogyatékossággal élő emberek között. Utóbbiak a szegregált oktatás miatt még mindig olyan oktatási intézményekben tanulnak, ahol ugyancsak fogyatékos gyerekek vannak. Ezzel elkezdődik a kiszorulás a többségi társadalomból. Attól függően, hogy a lakóhelyükön mennyire valósul meg az akadálymentes közlekedés, mennyire férhetnek hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez, felhalmozódhat egy akkora tapasztalathiány, ami hátráltatja a későbbi munkavállalást.
Ezenkívül épp a fentiek miatt szociális tapasztalatuk is kevesebb van, a kapcsolati hálójuk sokkal kisebb, mint az épeknek. Erre is szeretne reagálni a Skilly.
Pásztor Sára (b) és Kovács Janina. Fotó: Sebestyén László
„Ha megnézed a szakiskolákat, akkor olyan képzések vannak, mint szőnyegszövő vagy virágkötő.
Szép szakmák, de ezekkel esélytelen belépniük a nyílt munkaerőpiacra, és amúgy sincs szükség évi száz szőnyegkészítőre és virágkötőre”
– fejti ki Janina. A Magyarországon is szabályozott védett foglalkoztatás (például ilyen a jellemzően állami tulajdonú cégeknél végzett munka) esetében a patronizáló hozzáállás az általános, ami gyakorlatilag a folytatása az iskolai szegregációnak.
A fogyatékossággal élő emberek sokszor képességeik alatt dolgoznak, nem tudják magukat kihívások elé állítani, amit sokan keresnek és találnak meg a munkájukban. Ha valaki fogyatékossággal él, arra sokszor rákapcsolódnak egészségügyi, szociális, lakhatási problémák is, ami miatt Sára szerint – ő Berlinben nagyon is jó példát látott erre – nagyon fontos lenne a szakemberek együttműködése, a csapatmunka.
„Nem fentről beszélsz”
Ezt a komplex problémahalmazt oldja meg a Skilly. Fontos persze a cégek elköteleződése is. Kkv-tól multiig sok jó példával találkoznak, de van, ahol csak „darab-darab” alapon akarnak megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni, hogy elkerüljék a rehabilitációs járulék befizetését.
Volt, hogy egy velük szemben ülő HR-es azt mondta, olyan embert szeretnének felvenni, akinek maximum a kisujja hiányzik. Ez a szemlélet sosem lehet az együttműködés alapja, és a fogyatékossággal élő arcoknak sem jó, mondja Sára. „Felelősségünk, hogy ne termeljük újra az elnyomást és a rossz tapasztalatokat.”
A Skilly különböző programjai során olyan cégekkel és szervezetekkel működik vagy működött már együtt, mint a Prezi, Grundfos, a Kifli.hu, a Publicis Groupe, az International House nyelviskola, a kifejezetten hallássérült IT-sek képzésével foglalkozó Signcoders, a Trax és a Virgo nevű techcégek vagy a – Forbes-ot a Hell-ügyben is képviselő – Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Fontosnak tartják a partneri szemléletet, hogy az mmk-s dolgozókat
„nem kézenfogva viszed és segíted őket és fentről beszélsz, hanem önálló entitásként kezeled őket. Ez a megközelítés sokat nyit rajtuk.”
Ez már abban is tetten érhető, hogy egyáltalán jelentkeznek egy-egy állásra és el mernek menni egy állásinterjúra.
Sárdi Dániel, a Prezi üzemeltetési vezetője és CSR programjainak irányítója a Forbes.hu-nak azt mondta, számukra azért fontos, hogy inkluzív, befogadó munkahely legyenek, hogy visszaadjanak az őket ért jóból és szerencséből azoknak, akinek mindezekből kevesebb jutott.
Ők is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket például minőségbiztosítási, szoftvertesztelő területen. „Ez a munkaterület nagyon alkalmas arra, hogy egészen sokféle fogyatékossággal élő ember tudja maximális hatékonysággal végezni, mert a kódokat kell tesztelni manuálisan vagy automatizált módon gép előtt.”
Minőségbiztosítási (QA) csapatuk vezetőjének ötlete volt egy, a Skillyvel közös képzés, ahonnan egy halláskárosodással élő munkavállalót fel is tudtak venni tesztelő területre. Ő azóta is náluk dolgozik, a szűkebb csapaton belül jól sikerült a beilleszkedése, mondja Dani.
A Skilly Karrier Akadémiáján eddig négyszázan fordultak meg, itt képzik a mmk munkavállalókat, a szaktudás mellett a szociális készségek átadására is figyelve. Többhetes, vizsgával és oklevél-átadással záruló szakmai képzéseikért jelképes összeget kell fizetni (ezzel elsősorban a kitartást és a motivációt próbálják növelni), de akinek ez is gondot okoz, igényelhet a Skillytől ösztöndíjat. A fogyatékossággal élő álláskeresők versenyképes tudást kapnak a Skillyvel stratégiai partnerségben lévő cégek szakértőitől.
Diplomaosztó a Skilly Karrier Akadémián. Fotó: Skilly
A Prezivel közös szoftvertesztelő képzés mellett a Trax-szel adatelemző és projektmenedzseri, más partnerekkel pénzügyi asszisztensi képzést tartottak és webshop-üzemeltetési, call centeres és közösségi média menedzseri képzést is terveznek. A cégek hozzák a tudást, hogy mire van valóban igény a piacon, de elsősorban nem maguknak keresnek munkaerőt (bár van olyan sikersztori is, hogy a Skillynél végzők közül választottak). Inkább társadalmi felelősségvállalásuk része, hogy a piacnak termelnek ki megfelelően képzett munkaerőt.
Persze nem elég a szaktudás, vissza kell pótolni azokat a szociális készségeket, amelyeket a leendő munkavállalók eddigi életükben nem biztos, hogy megkaptak. A tágabb szociális kapcsolatokra utalva Sárdi Dániel is azt mondja, hogy korábban említett kolléganőjük is inkább háttérbe húzódik, amikor nagyobb céges rendezvény van, de néhányan szoktak vele beszélgetni. A Prezi egy nemzetközi csapat, a dolgozók kétharmada nem is tud magyarul, a toborzási vezetőjük sem magyar, de a jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni mmk-sok alkalmazására, és arra, hogy a magyar viszonyokkal (kedvezmények, munkaerő-piaci támogatások) megismertessék a toborzási vezetőt.
A Karrier Akadémián mindenki, aki szeretné, ingyenes mentorálást kap. A készségfejlesztő tréningek során pedig megtanítják a résztvevőket, hogy hogyan beszéljenek saját fogyatékosságukról, hogyan hangsúlyozzák az erősségeiket, hogyan beszéljenek mások előtt, kezeljenek konfliktust. Önéletrajz-írás és állásinterjúra való felkészítés is szerepel a programban.
„A nyelvtudás sok ajtót kinyit előttük” – mondja Janina arról, hogy a társadalmi izolációt csökkentő közösségi programok mellett angol nyelvtanfolyam, illetve angol beszélgetőklub is van a Skillynél. Itt a Prezisek és a Skillysek 5-7 fős csoportokban beszélgettek angolul, akár munkaerő-piaci témákról, akár az állásinterjúra is gyakorolva. „Az volt a visszajelzés, hogy ez tök hasznos volt nekik, úgyhogy folytatni fogjuk”, mondta Sárdi Dániel.
Beszálló munkakörök
„Multis junior betanított szellemi munkák, ahová kell valamennyi angoltudás” – foglalja össze Sára, hogy milyen pozíciók jelenthetnek jó lehetőséget az mmk-sok számára. Sokaknak ez az első versenyszférás munkahelye, ahol tényleg a képességeinek megfelelő munkát kap. Adminisztráció, pénzügyi és virtuális asszisztencia, ügyfélszolgálatos, adatelemző – sorolják a szóba jöhető munkaköröket. Felsőfokú végezettségűeknek is tudnak állást találni, mivel a Karrier Akadémiának köszönhetően jól rálátnak a náluk már megfordult emberekre és azok képességeire.
Ha van is megfelelő munkavállaló, a munkahelyeknek is sokat kell tenniük azért, hogy sikeres legyen az mmk-s munkavállaló érkezése. De megéri (és nemcsak azért, mert így nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük): Janina azt mondja, több kutatási is bizonyítja, hogy a hosszútávon és valóban inkluzív munkakörnyezetben megnő az emberek kreativitása, empátiája, a csapatkohézió erősödik, mindez pedig kedvezően hat a termelékenységre és a problémamegoldó képességre.
A fluktuáció 20-22 százalékkal csökken, a munkát kapó fogyatékossággal élő emberek pedig hálásak azért, hogy méltó helyen dolgozhatnak. Sőt gyakran reziliensebbek is: egy ügyfélszolgálatos pozícióban például többet eltűrnek a „problémásabb” ügyfelektől és türelmesebbek velük. Például a Preziből egy ép munkavállalótól kaptak olyan visszajelzést, hogy mennyit adott neki és milyen új dimenziókat nyitott számára mmk-s kollégájának belépése a céghez.
Többnek lenni, mint egy kapitalista mókuskerék
„Ez a megtartó erő is egy olyan hozzáadott érték, amit a munkaadók keresnek: hogy mivel tudnak többek lenni, mint egy kapitalista mókuskerék” – mondja Sára. Ráadásul azok a szempontok, amiket egy mmk-s behoz, az ép munkavállalóknak is legalább olyan fontosak: például egy jól átlátható visszajelző rendszer a teljesítményről, vagy épp az, hogy sokan a rugalmas munkaidőre, vagy a munkavégzés helyének szabad megválasztására is többletként tekintenek egy munkahelyen. A fizikai akadálymentesítés pedig nemcsak a kerekesszékes emberek fontos, hanem mondjuk a babakocsit toló kismamáknak is, akikből szintén elég sok van – fűzi hozzá Janina.
A Skilly karrierekben, életpályákban gondolkozik. Erre is van már jó példájuk a Kilfi.hu-tól, ahol marketing asszisztensként kezdett egy mentoráltjuk, majd előre tudott lépni marketingmenedzserré. Később, amikor váltani szeretett volna, már több ajánlatból választhatott és magasabb pozícióban tudta folytatni a karrierjét.
„Ha mi elindítjuk és megadjuk az első lehetőséget, ami egy méltó lehetőség a nyílt munkaerő-piacon, utána tudja építeni a saját útját.”
„Magyarországon a társadalom szélén vannak a fogyatékkal élők, és mindannyiunkban – bennem is – furcsa előítéletek és sajnálat van, amik megnehezítik azt a normális kommunikációt, amitől ez az egész jól tudna működni és integrálni lehetne az mmk-sokat” – mondja Sárdi Dániel.
Daniék munkaadóként is sokat kaptak a Skilly nekik szánt tréningjétől. Ezt egyébként Molnár Zóra, a Karrier Akadémia vezetője tartja, aki maga is fogyatékkal élő. „Egy sokkal természetesebb viszonyulást kapnak azok, akik részt vesznek ezekben a programokban.” Sárdi azt mondja, jól tudnak kapcsolódni a Skilly stratégiájához, víziójához, mert a Skilly egy olyan civil szervezet, amely ezt biztos alapokon, profi módon csinálja.
A cégeknek a Skilly az egyszerűtől a komplexig számos szolgáltatást, illetve szolgáltatáscsomagot kínál és ezekért fizetnek a cégek, ami fontos finanszírozási lába a társadalmi vállalkozásnak, mivel állami támogatást egyáltalán nem kapnak.
Tartanak két-három órás szemléletformáló tréningeket 15 fős munkahelyi teameknek, ha kell, rehabilitációs szakmérnökkel mérik fel a munkakörnyezetet, attitűd-felmérést végeznek, vagy interjúkkal megnézik, hogy egy mmk-s munkavállaló csapatba kerülése előtt mennyire vannak félelmeik, előítéleteik a leendő kollégáknak.
A többi munkavállaló jellemzően attól szokott félni, hogy mennyire ró majd plusz feladatokat rá, ha egy mmk-s kolléga kerül a teambe, mennyire lesz teljes értékű tagja a csapatnak, mennyire lehet leterhelni, esetleg bérkérdéseik is vannak – mondjuk, hogy mi alapján kap azonos fizetést egy azonos szintű pozícióba felvett fogyatékossággal élő munkavállaló. Ezeket a Skilly-nél mind igyekeznek megválaszolni.
