Az V., VI. és VII. kerületben egyértelműen a befektetők dominálnak, így kiszorulnak az egyetemisták és azok, akik valóban ott szeretnének élni.
Mi történt? A Duna House adatai alapján a fővárosban ingatlant keresők közül minden ötödik célterületként jelölte meg a VI. és VII. kerület, míg minden tizedik a legdrágább pesti kerületben, az V. kerületben nézelődik aktívan. Ugyanakkor hiába nagy a kereslet, a kínálat szűk, az árak pedig magasan vannak. A fővárosi eladó ingatlanok mindössze 15%-a van ebben a három kerületben, a belvárosban pedig az átlagos négyzetméterára továbbra is 1 millió forint felett van.
Ennek egyik oka, hogy míg országos szinten elhanyagolható a külföldi ingatlanvásárlók száma, sőt, Budapesten is csak néhány százalékos az arányuk, a három belső pesti kerületben 10% körüli a jelenlétük.
Akik rosszul jártak. A budapesti belváros is elindult a nyugati nagyvárosok nyomában, amelyeknél a belvárosi területeken egyértelműen a befektetők dominálnak, míg az otthonteremtők inkább kiszorulnak a külsőbb kerületekbe és az agglomerációba.
2023-ban 16%-ot drágultak a belvárosi ingatlanok, idén ez stabilizálódni látszik, az V. és a VI. kerületben stagnálnak az árak, a VII. kerületben pedig csak 5% volt az áremelkedés. Ennek ellenére a pesti oldalon továbbra is az V. kerület a legdrágább a maga 1,25 millió forintos átlagos négyzetméterárával. A VI. kerületben idén kevéssel több, mint 1 millió forintos négyzetméteráron lehetett ingatlanhoz jutni, míg legkedvezőbb áron a VII. kerületben valósítható meg az otthonhoz jutás, ahol 945 ezer forintot adtak a lakásokért négyzetméterenként.
A külföldi jelenléttel és az árak növekedésével párhuzamosan a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek a belvárosban. Az V. kerületben az egy hónapra fizetendő bérleti díj így már a 400 ezer forintot is meghaladja, míg ugyanez a VI. és a VII. kerületben 240 ezer forint körül mozog.
